SZTE-kutatók igazolták: a kenderolaj növelheti a szívritmuszavar kockázatát

Elsőként számoltak be az SZTE kutatói arról, hogy a kender vegyületei, köztük a ma igen népszerű kannabidiol – röviden: CBD – a szívritmuszavar kockázatát fokozó hatással rendelkezhet. Erről kérdezte Prof. Dr. Varró Andrást (SZTE ÁOK) és Dr. Csupor Dezsőt (SZTE GYTK) az SZTE info újságírója. A 14 szerzős közleményt a Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports szakfolyóirat tette közzé.

Sokan ártalmatlan élelmiszerként, nyakló nélkül fogyasztanak olyan étrend-kiegészítőket, amelyekről nem tudják, hogy azok olyan vegyületeket tartalmaznak, amelyek a szervezetükben ugyan nagyon ritkán, de alattomos módon súlyos, akár halálos betegséget is okozhatnak. E szempontból vizsgálták meg az SZTE kutatói a kender vegyületeit, köztük a ma oly népszerű kenderolajat, azaz a CBD-t.

Fotó / 123RF

Veszélyes-e a kenderolaj?

Divatos növény a kender, ezért foglalkozunk kémiai jellemzőivel – jelentette ki Dr. Csupor Dezső, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézet egyetemi docense. – Nagyon változékony növény, összetétele nagyban függ attól, hogy hol és milyen körülmények között termesztik. Erős hatású vegyületeket tartalmaz. Ezek aránya nagyon eltérő lehet, aminek következtében a különböző kender-készítmények hatása is nagyon különböző – magyarázta a növénykémikus.

Hosszú ideig a kendernek csak a pszichoaktív hatású tetrahidrokannabinol, vagyis THC- vegyületéről beszéltek. Ám az utóbbi tíz évben a kendernek egy másik vegyületét, a kannabidiolt, a röviden: CBD-t sztárolják, az az úgynevezett kenderolajok hatóanyaga. Ennek nincs euforizáló, a központi idegrendszerre gyakorolt hatása, ezért némelyek gyógyító erejűnek mondják a CBD-t. Az étrend-kiegészítőkkel ismeretterjesztőként is foglalkozó Dr. Csupor Dezsőben felmerült a kérdés: mi lehet annak a következménye, hogy az élelmiszerként forgalmazható, ugyanakkor erős hatású CBD-vegyület, a kenderolaj korlát és kontroll nélkül fogyasztható?

– A kenderből kivonható és a központi idegrendszerre nem ható vegyületet, a kannabidiolt a daganatos betegségek és a szklerózis multiplex kezelésére használják a betegek saját döntésük alapján, vagyis nem orvosi javaslatra – osztotta meg tapasztalatát Dr. Csupor Dezső. – Mivel sok embert érintő és súlyos betegségekről van szó, az érintettek nagyon „motiváltak" és kontroll nélkül, nagy mennyiségben fogyasztják a „csodaszernek" gondolt CBD-t tartalmazó kenderolaj-készítményeket, kenderkivonatokat.

„A kannabinoidok közül a THC és a CBD gyógyhatásait tanulmányozták alaposabban. A CBD, a THC, ezek elegye vagy szintetikus származékaik pontos összetételű, egyéb kannabinoidoktól mentes készítmények formájában gyógyszerként a kemoterápiát kísérő hányinger, az AIDS-hez társuló étvágytalanság, a szklerózis multiplexszel járó izommerevség, valamint az epilepszia egyes formáira jellemző görcsök kezelésére alkalmazhatók. Az ún. CBD-olajok ilyen célokra azért nem alkalmasak, mert azok nemcsak az említett, ismert hatású vegyületeket tartalmazzák, hanem mellékkomponensként olyan vegyületeket is, amik a hatást befolyásolhatják, megváltoztathatják" – olvasható a PirulaKalauzban című kiadványban a „Kender" címszónál a „Bizonyított hatás" alcím alatt.

- Mértük egyes sztárolt termékek kannabidiol-tartalmát az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézetében. Olyan étrend-kiegészítőkre akadtunk, amelyekben a kenderolaj dúsított, így akár 5 százaléknyi is a CBD-tartalom. Ez többszöröse annak, mint amivel egy rendszeresen „füvet fogyasztó", azaz kábítószerező ember találkozik – hangsúlyozta Dr. Csupor Dezső. – Ugyanakkor keveset tudtunk eddig a CBD hatásának részleteiről. A kannabinoidokat vegyészként tovább vizsgáljuk az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán, miközben a szívműködésre gyakorolt hatását az SZTE Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet kutatói bizonyították kísérleteikkel.

A kannabidiol fogyasztása mellett egy rejtett betegség, például szívelégtelenség, továbbá a vér ion koncentrációjában bekövetkező változás, vagy grapefrúit ital fogyasztása is kiválthat egy olyan problémás állapotot, ami – balszerencsés esetben – halálos szívritmuszavart okozhat. A CBD-tartalmú étrend-kiegészítőkben rejlő ilyen jellegű veszélyre hívja föl a figyelmet az SZTE kutatóinak a Nature lapcsaládhoz tartozó multidiszciplináris szakfolyóiratban, a Scientific Reports című lapban megjelent cikke.

A Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports szakfolyóiratbeli cikk 14 szerzője közül 5 – balról jobbra –: Varró András, Csupor Dezső, Topal Leila,
Prorok János és Virág László.
Fotó / u-szeged.hu

A sokakat érintő vizsgálati eredményeket bemutató 14 szerzős cikk 2020. szeptember 30-án jelent meg. A kannabidiol elektrofiziológiai hatását vizsgáló publikációt Orvos Péter, Pászti Bence, Topal Leila, Gazdag Péter, Prorok János, Polyák Alexandra, Kiss Tivadar, Tüth-Molnár Edit, Csupor-Löffler Boglárka, Bajtel Ákos, Varró András, Hohmann Judit, Virág László és Csupor Dezső jegyzi.

Az eredeti cikk a Szegedi Tudományegyetem weboldalán teljes terjedelmben olvasható.