Legyél képben a képzési típusokkal!

Különböző szinteken és módokon folytathatod a tanulmányaidat, de hogy mik is a lehetőségeid, azokat most bemutatjuk neked Fogalmi kisokos sorozatunkban.

ALAPKÉPZÉS

A leggyakoribb képzési mód. A képzési szaktól függően 6-8 féléves alapképzés (baccalaureus, bachelor; rövidítve BA: Bachelor of Arts, BSc: Bachelor of Sciences, Bachelor of Profession) a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad, egyúttal megfelelő elméleti alapozást nyújt az adott szakterületen tanulmányok folytatásához és a mesterfokozat megszerzéséhez. Kimeneti és képzési követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget, ismereteket lehet szerezni a képzés elvégzésével és azt is, hogy milyen nyelvvizsga szükséges az oklevél megszerzéséhez.

MESTERKÉPZÉS

Mesterképzésre (magister, master; rövidítve MA: Master of Arts, MSc: Master of Sciences) az vehető fel, aki legalább alapfokozatot vagy ezzel egyenértékű, a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai szintű végzettséget szerzett. A felvétel pontos követelményeit a felsőoktatási intézmények határozzák meg.A képzés általában 3-4 féléves. A mesterképzés elvégzését követően a hallgatók a munkaerőpiacra lépnek vagy doktori képzésre jelentkeznek, ez utóbbi a tudományos fokozat megszerzésére készíti fel a diákokat. Az adott szak kimeneti és képzési követelményei határozzák meg a mesterképzési szak felvételi követelményeit, az oklevél megszerzéséhez szükséges nyelvvizsgák típusait és számát.

OSZTATLAN MESTERKÉPZÉS

Egyes szakokon (általános orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvos, építész, erdőmérnök, jogász) az új, többciklusú – azaz alap- és mesterképzésre osztott – képzés bevezetését követően is megmaradt az osztatlan, legalább 10 féléves, legfeljebb 12 féléves képzés. Osztatlan mesterképzésben tehát nincs elkülönülve az alap- és a mesterképzés, a felvétel feltétele a legalább középfokú végzettség.

Legyél képben a képzési típusokkal!Fotó / 123RF

DUÁLIS KÉPZÉS

Gyakorlatorientált képzés a műszaki, agrár-, természettudomány, informatika és gazdaságtudományok képzési területén. Az alap- és a mesterképzés keretében is elérhető. A duális képzésben a hallgató felsőoktatási tanulmányai mellett vállalja, hogy szakmailag minősített vállalatoknál a képzési idő alatt fizetett szakmai gyakorlatot végez. Ennek eredményeképpen a hallgató már felsőfokú tanulmányai során munkatapasztalatot szerez, szakmai kompetenciáit a képzés alatt megerősíti, ezzel munkaerőpiaci elhelyezkedési esélyei jelentősen javulnak.

FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS

A felsőoktatási intézmények által hallgatói jogviszony keretében folytatott gyakorlatorientált szakképzés, amely oklevél kiadásával zárul (az oklevél felsőfokú végzettségi szintet nem tanúsít). A kétéves felsőoktatási szakképzésen 120 kredit megszerzése kötelező, amelynek 75 százaléka (tehát 90 kredit) beszámítható azonos alapszakra való jelentkezés esetén.

Legyél képben a képzési típusokkal!Fotó / Unsplash

ESTI MUNKAREND SZERINTI KÉPZÉS

A levelező képzés mellett a részidejű képzés egyik formája. A képzést a hallgatók elfoglaltságának figyelembevételével szervezik meg az intézmények, a szorgalmi időszakban munkanapokon délután négy óra után vagy a heti pihenőnapon.

LEVELEZŐ KÉPZÉS

Az esti képzés mellett a részidejű képzés másik formája. A hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb kéthetenként munkanapokon vagy a heti pihenőnapon kerül sor, a legtöbb esetben pénteken és szombaton.

NAPPALI KÉPZÉS

Teljes idejű képzés, amely heti öt munkanapból álló tanítási hét keretében történik.

Reméljük, összefoglalónk segített abban, hogy jobban megértsd a képzési módokat, és hogy közelebb kerülhess a számodra legmegfelelőbb változathoz.