Az utánpótlást képezzük az agráriumnak

„Sokan nem tudják, de az agrárium ma már egyre inkább precíziós gazdálkodás, és a mezőgépészek feladata sokkal inkább mérnökinformatikai jellegű. Az erre való felkészülés a ma kihívása, és egyetemünkön a legkompetensebbektől tanulhatnak a diákok" – mondta Kátai László, a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karának dékánja.

Bár a gépészmérnöki karon beszélgetünk, mégis az apropó az, hogy az agrár képzési területen kerültek be 2019-ben a három legjobb intézmény közé. Mivel nyújtanak unikálisat a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészképzés területén?

Szerintem elsősorban azzal tűnünk ki, hogy hallgatócentrikusak vagyunk, és bár az intézmény elég nagy, mégis tudunk egyedi figyelmet szentelni a diákjaink számára. Az alapképzésünk gyakorlatorientált, kiváló cégekkel állunk kapcsolatban, ahol a diákok valóban szakmai tudást sajátíthatnak el.

Az alapképzésben négy szakunk van a karon: a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, a gépészmérnöki, a mechantronikai mérnöki, valamint a műszaki menedzser szakunk. Az országban 6-7 helyen érhetők el ezek a gépészmérnöki képzések.  

Alapvetően műszaki területről van szó,de a mai világban ez is egyre inkább az informatikáról szól. Természetesen van benne gépkezelés, karbantartás is, de dominál az elektronika; ahogyan a gépészterületen a mérnökinformatika kerül előtérbe, úgy itt is.

Létrehoztuk a terület FIEK-ét is Agrárinformatikai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (AGIT–FIEK) néven, amellyel egy másfél milliárd forintos pályázatot is elnyertünk. A projektben olyan partnereink vannak, mint az Asseco Central Europe Magyarország Zrt. vagy az Axiál. A célunk elsősorban a fedélzeti informatikai hálózatok minőségének javítása, valamint digitális termelési rendszerek (DPS) kidolgozása.

„Sokan nem tudják, de az agrárium ma már egyre inkább precíziós gazdálkodás.”Fotó / 123RF

A hasonló tematikájú karok közül miért az SZIE-GÉK-et választják a diákok?

Nálunk van szinte legrégebben, már 2001 óra duális képzéshez hasonló kooperatív képzés. A diákok a végzés előtti évben a cégnél tanulnak, szakmai tapasztalatot szereznek és általában ott is kezdik meg munkavállalói életüket. Kiválóak a vállalati kapcsolataink, ráadásul olyan cégekkel, amelyeknél a diákjaink szívesen dolgoznak.

Mint például?

A GE, a Bosch, a BPW-Hungária, az Axiál vagy a Kuka Robotics. Ezek a kapcsolatok általában nemcsak a duális képzésre vagy a szakmai gyakorlatra terjednek ki, hanem a képzésre vonatkozóan is folyamatos a visszajelzés a cégek irányából, valamint a közös kutatásokat is jelenti, amelyekben már a mesterszakos hallgatóink is részt vehetnek.

Mi az, amire az egyetemi élet kapcsán a legbüszkébb?

A hallgatói élet kiváló, működik a Soós Pál szakkollégiumunk, a hallgatói önkormányzat pedig kiváló közösségszervező munkát végez: gólyatábort, gyűrűavatót, sportnapot és szakesteket szervez. Azt gondolom, az országos átlaghoz képest jó arányú a kollégiumi elhelyezési lehetőségünk. Itt, Gödöllőn a három karra négyezren járnak és 1600 főnek tudunk elhelyezést biztosítani. Ezt ráadásul úgy érdemes nézni, hogy többen Budapestről járnak ki Gödöllőre.

Egyetemünk 2010-ben elnyerte a Kiváló egyetem címet a „kiemelkedő színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert, az agrár-, környezet-, állatorvos-tudományok területén, az európai kutatási térség kutatási tevékenységéhez kapcsolódó pályaműve alapján".  

Miért alkalmazzák előszeretettel az SZIE-GÉK-es hallgatókat?

Az egyik nagyon fontos érv, amit már említettem, hogy gyakorlatorientált képzést adunk a diákoknak. Az olyan gépészmérnököt, aki már dolgozott, könnyebben tudják alkalmazni. Olyan ismeretanyagra tudnak támaszkodni, amelyekre párhuzamosan 3-4 különböző szakstruktúra épül és a munkaerőpiaci igényeket is figyelembe veszi. A szakok kiegészítik egymást és némiképp egymásra is épülnek: az általános gépészképzésünk ad egy bázist, erre épít a mezőgépész szak is. A mechatronikai mérnökképzésben hangsúlyosan jelenik meg az informatika és az elektronika, ez fontos elemként épül be mind a gépész-, mind a mezőgépészképzésbe, a műszaki menedzser szakunk pedig gazdaságtani ismeretekkel egészíti ki a műszaki területet.

Milyen üzenetekkel szólítják meg az agráripari gépész szakra készülőket?

A személyes kontaktus fontos, ezért kiállításokon találkozunk a fiatalokkal. Számukra nagyon fontos a törődés. Kecsegtető a campusunkban, hogy szép környezetben és jó helyen található, hiszen Budapest nagyon közel van. Az elmúlt tizenegy évben saját gyakorlati helyeink is kialakultak, saját laborjaink vannak a felújított épületeinkben.

Az intézményben gépfejlődés-történeti szakgyűjtemény található, tehát minden adott, hogy 21. századi képzésben részesülhessenek a diákjaink.  

Ma az egyik legfontosabb, hogy az agráriumban dolgozók számát növeljük, vagy inkább pontosabb úgy fogalmazni, hogy jó lenne mielőbb az utánpótlásra koncentrálni. Sokan nem tudják, de az agrárium ma már egyre inkább precíziós gazdálkodás, és a mezőgépészek feladata sokkal inkább mérnök-informatikai jellegű. A vetőmagot vagy a gyomirtót ugyanis mm-es pontossággal kell a helyére juttatni, és ez nem kis feladat. Az erre való felkészülés a ma kihívása, egyetemünkön pedig a legkompetensebbektől tanulhatnak a diákok. A legjobb üzenetünk ide vonatkozóan: „Legyél te is mezőgépész!"

Kátai László, a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karának dékánjaFotó / Szent István Egyetem

Mennyire könnyű az intézményben és itt, Gödöllőn boldogulni?

Színes a képzési palettánk: az SZIE számos tudományterületen jelen van, diplomás programokat ajánl a természet- és környezettudománytól kezdve az élelmiszermérnöki, kertészeti, tájépítészeti és gépészettudományi képzéseken át az üzleti, gazdasági, társadalomtudományi és építőmérnöki képzésekig. Nálunk valóban véghez vihető az élethosszig tartó tanulás: alap-, mester- és doktori képzés, szakirányú továbbképzés és felsőoktatási szakképzés is elérhető. Kedveltté teszi az egyetemet a szakok közötti átjárhatóság, a gyakorlatorientált oktatás, amelynek kiemelt eleme a duális képzés, a rugalmas órarend, valamint a munkaerőpiac által elfogadott és nagyra értékelt diploma.

NÉVJEGY
Kátai László egyetemi docens, dékán
• Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar, Gödöllő
• 55 éves, nős, két lánya van.
• A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karán (az SZIE jogelődintézménye) okleveles mezőgazdasági gépészmérnöki diplomát szerzett 1988-ban.
• Folyamatosan Gödöllőn, egyetemi oktatói pályán tevékenykedett, tanársegéd, adjunktus, 2001-ben PhD-fokozatot szerzett, 2002-től egyetemi docens, 2008-tól tanszékvezető, majd 2016-tól dékán.

Az interjú 2019-ben készült a Figyelő Felvételi Rangsor 2020-as kiadványába, amit hamarosan átlapozhatsz itt online az unilife.hu-n.