Rend és hagyomány - interjú Koltay Andrással, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorával

„A hagyományainkra, a gyökereinkre és ezen örökség továbbvitelére vagyok a legbüszkébb, a rendszerváltozás után újjáélesztett közös szellemiségünkre, amelyet minden hallgatónknak át tudunk adni" – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Koltay András.

Ön szerint miért ezt a felsőoktatási intézményt válasszák a jelentkezők?

Elsőként azt mondanám, hogy egy kiszámítható, biztos, sok lehetőséggel teli, reményeink szerint vonzó jövőt kínálunk azoknak a hallgatóknak, akik nálunk szereznek oklevelet. Egyetemünk egyedi a felsőoktatási intézmények sorában, és nem csupán azért, mert jellemzően olyan képzéseket kínálunk,amelyek kizárólag nálunk érhetők el, hanem mert a feladataink és az ezzel járó felelősségünk is különleges, hiszen a közigazgatás, a rendvédelem, a honvédelem és a vízügyi igazgatás számára képzünk szakembereket. Alapvetően a köz szolgálatára, állami szolgálatra készítjük fel végzettjeinket, de végzett hallgatóink és szakembereink ugyanúgy helytállnak a hazai és nemzetközi szervezeteknél, a kormányzati és önkormányzati igazgatásban, uniós intézményeknél vagy a magánszféra különböző területein.

A képzéseinken kívül is igyekszünk tanulóink számára minél több olyan lehetőséget teremteni, ami a fejlődésüket és kényelmüket szolgálja, oly módon, hogy ez ne jelentsen nagy anyagi terhet a jelentkezőknek és családjaiknak.

Államilag támogatott képzéseket nyújtunk, ingyenes kollégiumi elhelyezést biztosítunk az elsőéveseknek a legkorszerűbb kollégiumainkban, továbbá változatos nyelvi képzésekre is van lehetősége a nálunk tanulóknak. Nem utolsósorban pedig kiemelném, hogy hallgatóink, oktatóink és munkatársaink egy olyan közösségben töltik napjaikat, amely az egykori ludovikás szellemiségből táplálkozik, történelmi és kulturális hagyományai vannak. Ez a közös örökség egyfajta vezérfonalként köt össze minket, függetlenül attól, hogy ki hol találja meg a helyét egyetemünkön.

Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektoraFotó / NKE

Mely területek azok, amelyeken az egyetem kiemelkedő teljesítményt nyújt vagy jobban szerepel a versenytársakhoz képest?

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Magyarország egyetlen rendészeti, honvédelmi, közigazgatási és vízügyi képzést nyújtó felsőoktatási intézménye, így képzéseink egyedülállók. Külföldön sem találunk olyan felsőoktatási intézményt, amely a teljes képzési spektrumunkat lefedi. Az egyedi képzési portfóliónk ugyan megkülönböztet minket, de minden szakterületünk hazai és külföldi partnerintézményeivel igyekszünk jó szakmai kapcsolatot kiépíteni vagy a már meglévő együttműködéseinket mélyíteni.

Ha a felvételt nyert hallgatók pontszámait nézzük, akkor a hazai rangsor első felében helyezkedünk el, az idén például a nemzetközi biztonság- és védelempolitika szakunkon volt a legmagasabb a bejutáshoz szükséges felvételi pontszám az államilag támogatott, nappali munkarendű alapképzések között.

Ami a külföldi részképzésen részt vevő hallgatóink arányát illeti, az élbolyban vagyunk, azaz nagyon sokan mennek ki külföldre tanulni.Hallgatóink aktív tudományos diákköri tevékenységet folytatnak, és ugyanez a tudományos igényesség jellemző az oktatóinkra is.  

Az egyetemi sportélet területén ugyancsak eredményesek vagyunk, köszönhetően részben annak, hogy az egyik legkorszerűbb hazai kampusszal és modern sportlétesítményekkel büszkélkedhetünk: futópálya, uszoda, lovarda és sportpályák állnak a fiatalok rendelkezésére.

Hogyan sikerült megküzdeni a digitális átállással a koronavírus-járvány megfékezésére hozott intézkedések fényében? Milyen visszajelzéseket kapott az egyetem a diákoktól ezzel kapcsolatban és milyen további fejlődési területeket azonosítottak?

Szerencsés helyzetben vagyunk, mert kiváló az informatikai infrastruktúránk, így lényegében napok alatt megszerveztük a távoktatási platformunkat. Hallgatóbarát, modern, könnyen kezelhető, igényes megoldásokra törekedtünk. Törekvéseink sikerét egy reprezentatív kutatásunk is visszaigazolta: hallgatóink messzemenően elégedettek voltak a helyzet kezelésével.

Bár a járványnak még nincs vége, már azon gondolkodunk, hogy mi az, amit a koronavírus utáni időszakra is át tudunk menteni a kényszerűségből gyorsan végrehajtott innovációkból. Már korábban is éreztük, hogy az oktatási módszereket a hallgatói igényekhez és világ infotechnológiai fejlődéséhez igazítva modernizálni kell.

Mi az, amire az egyetemi élet, a hallgatói közösség kapcsán a legbüszkébb?

A hagyományainkra, a gyökereinkre és ezen örökség továbbvitelére, a rendszerváltozás után újjáélesztett közös szellemiségünkre, amelyet minden hallgatónknak át tudunk adni. Kivételes dolog, hogy lehetőségünk van ápolni az egykori Magyar Királyi Ludovika Akadémia szellemi örökségét és a történelmi falak között végezni a munkánkat. Évszázados hivatásrendi hagyomány a június végi rendészeti tisztavatásunk a budai várban vagy az augusztus 20-i honvédtisztavatás a Kossuth téren.

Megvannak ezeknek az eseményeknek az egyetemi megfelelői, például a száznapos ünnepség régi ludovikás hagyománya a honvédtisztavatás előtt 100 nappal, amelyet az idén sajnos nem tudtunk megrendezni.

Miért az önöknél végzett diákokat alkalmazzák a munkaerőpiaci szereplők?

A Rendészettudományi, valamint a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar végzettjeinek világos pályájuk van a rendészeti szerveknél és a honvédségnél. Az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar képzései az állami feladatellátás köré összpontosulnak, de meggyőződésem, hogy az itt végzettek bárhol megállják a helyüket, akár a közszolgálatban, akár a magánszférában képzelik el jövőjüket.

A bajai Víztudományi Karunk vízügyi mérnökei iránt nagy a kereslet, hiszen a 21. század legnagyobb környezeti és társadalmi kihívására, az éghajlatváltozásból eredő vízhiány és vízgazdálkodás problémáinak kezelésére készítjük fel őket. Általánosságban igaz az, hogy akik a Ludovikára jelentkeznek, már éreznek egyfajta elhivatottságot valamelyik közszolgálati hivatás vagy életpálya iránt, a legtöbben egy életre szóló hivatást választanak.

Ludovika Kollégium, NKEFotó / Mediaworks

Jelöljön meg egy önnek kedves szakot: mely felvételizőknek ajánlaná és miért?

Ez nehéz kérdés, hiszen sok vonzó szakunk van, de ha csak egyet lehet mondani, akkor a kétéves kormányzás és vezetés mesterszakot emelném ki, ami kifejezetten a majdani, egy sikeres szakmai karrier eredményeképpen betöltött vezetői létre készít fel. Azt természetesen nem ígérjük, hogy aki ezen a képzésen végez, egyből vezetőként kezd majd az államszervezet valamely pontján, de azt igen, hogy olyan képességeket és tudást adunk neki, ami később erre predesztinálja.

Hogyan értékeli a tanulni vagy dolgozni dilemmát?

Nálunk ez a kérdés elsősorban a civil hallgatóknál merül fel. Azt tudomásul kell vennünk, hogy a mai egyetemistáknak eltérő igényeik vannak.

Szeretnénk olyan rugalmasan szervezni a nappali tagozatos képzést, hogy lehetővé tegyük a munkavégzést azon hallgatóknak, akik bírják ezt a kettős terhelést.  

Van karrierportálunk, amely a közigazgatási szervek előtt nyitva áll, és amelyet folyamatosan fejlesztünk. Ugyanakkor a személyes találkozásnál nincs hatékonyabb eszköz, ezért szeretnénk ezen a téren is erősíteni, és elérni, hogy minél több munkáltató jöjjön el a kampuszra, hogy találkozzon a hallgatóinkkal.

Mit javasol azoknak, akik nem nyernek felvételt az első helyen választott képzésre?

Egyrészt járjanak nyitott szemmel és figyeljék a pótfelvételi lehetőségeket. Másrészt pedig, ha ez nem működik, próbálják meg újra. Úgy gondolom, aki kitartóan próbálkozik, be tud kerülni az általa választott szakra. Egy év alatt megszerezhetők azok a képességek, amelyek segíteni fogják a második próbálkozásnál.

Mit gondol az idei évi alacsony jelentkezési számról? Ezen a téren mire számít a következő felvételi eljárásban?

Azt látjuk, hogy van egy általános csökkenés a jelentkezési adatokban, ezáltal várhatóan tovább élesedik a verseny a felsőoktatási intézmények között. Nagy örömmel tapasztaltuk, hogy például az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karunkon nőtt a jelentkezők száma.

Sajátos képzési portfóliónkra tekintettel fontos látni azt, hogy a jelentkezési adatokat az egyetemi felvételi kampányunk eredményessége, a nyílt napjaink és az oktatásunk megítélésén, a diploma értékén túl az is befolyásolja, hogy a közvélemény hogyan viszonyul a közszolgálathoz, mennyire vonzónak ítéli meg a közszolgálati életpályákat. Dolgozunk azon, hogy minél több hallgatót csábítsunk ide, akik megtapasztalhatják a képzéseinkben, közösségünkben rejlő lehetőségeket.

Mit gondol, a járványhelyzet miatt hogyan alakulhat át a felsőoktatás? Mit javasol a felvételizni készülőknek, milyen szempontok alapján mérlegeljék a választásukat?

Azt gondolom, vétek lenne nem hasznosítani azokat a tapasztalatokat, amiket most megszereztünk. Az biztos, hogy az online térbe átkerült tanítás erősítésre, az alkalmazott oktatási módszertan alapos átgondolásra szorul. Ezzel felszabadulhatnak oktatói kapacitások, azokat személyes fejlesztésre, kiscsoportos foglalkozásokra kellene fordítani.

A személyre szabott oktatásban hiszek igazán.  

NÉVJEGY

Koltay András, 42 éves


• Jogász, LL.M.-minősítését a University College Londonban szerezte 2006-ban, PhD-fokozatát pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, 2008-ban.
• A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, 2018 óta rektora, Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára.

A teljes interjút a 2021-es Felsőoktatási Rangsorban olvashatod el, melyet keresd az újságárusoknál vagy rendeld meg ITT!