Szakkollégium: eszik vagy isszák? – Minden, amit érdemes tudni
Unod már, hogy egész nap csak az unalmas előadásokat hallgatod több száz ismeretlen arc között? Nem érzed, hogy az egyetemi tanulmányaid naprakész tudást nyújtanak neked, és félsz, hogy a diploma papírja nem lesz elegendő tapasztalat pályakezdőként? Ez esetben a szakkollégiumot neked találták ki!
TörténelemSokan hungarikumként tekintenek a szakkollégiumokra, hiszen az első ilyen tehetséggondozó intézmény az Eötvös Collegium volt, melyet 1895-ben alapított Eötvös Loránd. Ezután az 1900-as években megkezdődött a szakkollégiumi hálózat kialakítása országszerte, mely során az egyetemekhez kötődő szakkollégiumok mellett egyházi fenntartású és szociális célú létesítmények is megjelentek.
Napjainkban már több, mint 90 szakkollégiumot tarthatunk számon, melyek túlnyomó része egyetemvárosokban helyezkedik el.
Aktív szakkollégiumokMa már szinte minden tudományterületen találhatunk szakkollégiumokat. A fővárosi intézmények közül például a Budapesti Műszaki Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen is, illetve a vidéki intézmények közül a Debreceni Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen is számos szakkollégium működik, lefedve a szakmai paletta széles skáláját.
A megnevezés ez esetben félrevezető, hiszen szakkollégiumoknak nem kötelező fizikai lakhatást biztosító térrel rendelkeznie, bár sok szervezet kínál a tagjainak kollégiumi férőhelyeket is.
Miért érdemes szakkollégiumi tagnak lenni?A szakkollégium egy tehetséggondozó intézmény, melynek legfőbb célja, hogy kiegészítse a felsőoktatásban szerzett tanulmányokat naprakész szakmai tudással, azaz itt megtapasztalhatod mindazt, amit az egyetemen előadásokon hallasz csupán, és ennél még többet is!
A szakkollégium különböző kurzusokat, szakmai esteket, előadásokat, beszélgetéseket és gyakorlati képzéseket szervez tagjainak az önfeljesztés érdekében.
A tagok így olyan személyekkel is tudnak találkozni, akik sikeresek és tapasztaltak az általuk választott szakma különböző területein, ezáltal olyan lehetőségekhez jutnak, melyekkel az egyetemen nem találkoznának, emellett aktuálisak és szakmába illenek. A szakkollégiumok öntevékenyen működnek, tehát a tagság különböző területeken is kipróbálhatja magát, mint például közösségszervezés, kommunikáció, különböző programok és előadások megszervezése, megtartása.
Nem utolsó sorban pedig a szakkollégium egy olyan összetartó közösséget nyújt, ahol sok hasonló érdeklődésű diák ismeri meg egymást, így a kapcsolati háló kialakítása mellett mek barátságok is fonódnak, rengeteg csapatépítő, és közösségi programmal fűszerezve a szakkollégium életét.
Csesznok Flóra