Rugalmasabb felsőoktatás – sikeres fiatalok
„A magyar felsőoktatás akkor teljesítheti be küldetését, ha nemzetközi szinten is tovább javítja versenyképességét és rugalmasan reagál a társadalmi, piaci igényekre. A fő cél a hallgatók számára nyújtott szolgáltatások jobbá tétele, az egyetemi képzés folyamatos korszerűsítése, színvonalának emelése, mert ezzel javíthatjuk leginkább a fiatalok életlehetőségeit" – mondta Hankó Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára.
Új felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárként milyen feladatokat lát most maga előtt, milyen kihívásokkal néz szembe a felsőoktatás?
A felsőoktatás versenyképesebbé tételét célzó stratégiát 2016-ban fogadta el a kormány. Jelenleg ennek folyamatos megvalósítása zajlik. A legfontosabb célok közé tartozik a képzési struktúra átalakítása mellett a lemorzsolódás csökkentése, megszüntetése. A bemeneti oldalon is nyitnunk kell, a szakképzésből ugyancsak meg kell teremtenünk az egyenes utat az egyetemekre, egyes képzések esetén annak előszobájává kell válnia. A felsőoktatást azzal tehetjük versenyképesebbé, ha rugalmasan, gyorsan reagálunk a társadalmi, piaci igényekre.
Hogyan állunk a külföldi rangsorok tekintetében?
Egyetemeink egyértelműen felkerültek az európai, de sokkal inkább világtérképre. Azt látjuk, hogy a nemzetközi rangsorokban is egyre jobb helyezést érnek el. A világban 28 ezer egye-
tem van, ezek közül a Times Higher Education 1400-at listáz, ez az összes intézmény 5 százaléka. Ezek között 9 hazai szerepel évről évre egyre jobb helyen. Látszik például, hogy Semmelweis Egyetem harmincasával lépeget előre, most a 426. helyen áll. Emellett ebben az 5 százalékban van valamennyi orvosképző egyetemünk (Debrecen, Pécs, Szeged) mellett az ELTE, a BME, a Szent István Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem
és a Miskolci Egyetem is.
A cél 2030-ra, hogy legalább egy hazai felsőoktatási intézmény Európa 100 vagy a világ 200 legjobbja között legyen.
Ennek egyik megvalósítási lehetősége az intézmények modellváltása. Az idén hét egyetem válik alapítványi fenntartásúvá.
Az átállás mit jelent a hallgatók számára?
A tanulók változatlanul igénybe vehetik az ösztöndíjas helyeket, erre az állami finanszírozás jelent biztosítékot. Az új modell attól lesz versenyképesebb, hogy fokozottabban intézményesülhetnek a piaci kapcsolatok, egyre inkább piacvezérelt kutatások indulhatnak meg az egyetemeken, a gyakorlat a mindennapok részévé válik. Egy-egy intézménybe szervesebben épülhetnek be az ipari, piaci kapcsolatok. Fontos bevonnunk a felsőoktatásba azokat a legkiválóbb gyakorló szakembereket, akik látják, a mindennapokban megélik, sőt irányítják a piaci folyamatokat. A hallgatók így életszerű ismeretanyagot és feladatokat kapnak. Ennek legjobb példája az orvos- és egészségtudományi terület, ahol a betegellátó tevékenység az egyetem része, így a klinikai oktatásnak, gyakorlatoknak köszönhetően már a tanulóévek alatt jelentős munkatapasztalat szerezhető.
A jobb átjárhatóságot említette. Mivel lesz jobb annak, akinek mondjuk van már szakmája és így készül egyetemre?
Sokkal átjárhatóbb lesz a rendszer, nem az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerint, hanem egy átláthatóbb rendben szerveződnek majd a képzések. Az egyes tárgyakat bemeneti követelményként pluszponttal, az elvégzendő tantárgyak esetén pedig kreditmegfeleltetéssel lehet beszámítani.
Az új szakképzési törvény többféle együttműködést tesz lehetővé a szakképző és felsőoktatási intézmények között. A munkaerőpiaci igényeknek megfelelően képzett szakemberek biztosítása érdekében összehangolják a szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttképzés területén végzett tevékenységeiket.
Ennek első és kiemelt állomása a „Jó úton jársz!" közös karrierprogram kialakítása, amelyben pályaorientációs szakmai rendezvények, ösztöndíjprogram, a közös duális képzés megvalósítása és felnőttképzés is szerepel.
Jelenleg a szakok teljes átvilágítása zajlik. Mire számítanak, mely területeken lesz átalakítás a képzési struktúrában, modellben?
Az átalakítás célja lényegében a bolognai rendszer revíziója. Ennek során a képzések hosszát, gyakorlatorientáltságát és azt vizsgáljuk, hogy megfelelnek-e a piaci, társadalmi elvárásoknak. Az egyes szakokon meg kell nézni a képzési be- és kimeneti követelményeket is. Hallgatóközpontú, a 21. századi igényeknek megfelelő oktatást szeretnénk a fiataljainknak. A cél a munkaerő hatékonyságának fokozása. Az oktatás önmagában is kihívások elé néz, a pandémia miatt viszont a digitalizációs és online oktatással foglalkozó fejlesztéseknek fel kellett gyorsulniuk. A tavaszi időszakban a hazai oktatási intézmények – képzési szinttől függetlenül – mind jól vizsgáztak, megfeleltek az elvárt követelményeknek, és segítették a diákokat abban, hogy helytálljanak a szokatlan körülmények között.
Azt hiszem, működött a magyar lélek, az összetartó erő – mindenki azon volt, hogy a lehetőségekhez képest minden meglegyen, aminek meg kell lennie a sikeres előrehaladáshoz.
Viszonylag zökkenőmentesen és kellő kontrollal mentünk végig a féléven. Azért dolgozott mindenki, hogy legyen érettségi, legyenek nyelvvizsgák és ne tévesszünk ütemet, ne veszítsünk időt a fiatalok képzésében. Egyes képzéseken nem vagy nehezen képzelhető el a jelenléti oktatás elhagyása. Nagyon jó példák vannak arra, hogyan lehet ennek megfelelve, a védőtávolságot megtartva kialakítani az oktatási közeget. Például nemrég jártam a Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Karán, ahol egy olyan digitális tantermet adtak át, ahol a hibrid oktatást tökéletesen meg lehet valósítani, azaz egyszerre alkalmas jelenléti előadásra és annak egyidejű online közvetítésére. Az ilyen megoldás azért is fontos, mert mint saját magamon is tapasztaltam, egész másként ad elő a tanár, ha van hallgatósága, mintha csak a felvétel kedvéért beszélne.
Mit gondol, a felsőoktatás a jövőben hogyan tud jobban érvényesülni a felnőttképzésben, milyen eredményekre törekszenek?
Az már most is látszik, hogy az élethosszig tartó tanulás és az egyes munkahelyeken az átképzések szükségessége a felsőoktatás számára is fókuszba helyezi a felnőttek – akár munka melletti – képzését. Fontos, hogy az intézményekben kiépülő ipari, piaci kapcsolatok révén, a vállalati megrendelések szerint gyorsan képessé váljanak továbbképzési vagy éppen specializációt nyújtó képzési szolgáltatásokat nyújtani. A felsőoktatásban ennek élő formája a szakirányú továbbképzés. A több mint 550 programnak közel 12 ezer hallgatója van. A szakirányú továbbképzés is meghatározó szerepet játszik a felsőoktatási intézmények bázisára épülő szakközgazdász-, szakjogász-, agrár- és műszaki szakmérnöki képzésben. A jövőben az új felnőttképzési rendszerben e képzési szolgáltatási kör kiszélesítése, rugalmasabbá tétele a cél.
- A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán szerzett gyógyszerész oklevelet 2001-ben, PhD-fokozatát 2005-ben szerezte meg summa cum laude minősítéssel, majd 2008-ban a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában egészségügyi szakmenedzserként végzett.
- A Semmelweis Egyetemen 2001 óta dolgozott, 2009-től az egyetem főgyógyszerésze, 2011-től egyetemi docens, 2018. július 1-jétől stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes.
- Az orvos- és egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézmények fejlesztésérét felelős miniszteri biztos lett 2017-ben.
- Az ITM felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárának 2020 augusztusában nevezték ki.
Tudj meg többet az intézmények átalakulásról. A teljes interjúért keresd a 2021-es Felsőoktatási Rangsort, melyet megvásárolhatsz az újságárusoknál vagy rendeld meg a http://lapcentrum.hu/rangsor linken!
Ha pedig tovább olvasnál még a témáról ez a cikkünk is hasznos lehet számodra.
Hankó Balázs hasznos pályaválasztási tanácsait tudd meg ebből a videóból!