Hogy néz ki egy egyetem vezetősége?

Tudod, hogy mi a szenátus feladata az egyetemen? És azt, hogy mit csinál pontosan a kancellár? Ezekkel nem csak akkor jó tisztában lenni, ha például menedzsmentet vagy jogot tanulsz és eleve érdeklődsz a szervezeti ügyek iránt. Ha jól átlátod a rendszert, aminek hallgatóként te is a része vagy, sokkal könnyebb lesz eligazodni az egyetemi életben.

Korábbi cikkünkből már tudhatjátok, hogy pontosan milyen jellegű tisztségeket rejtenek az egyetemi oktatók titulusai. Ebben a cikkben még mélyebbre megyünk, és áttekintjük az állami felsőoktatási intézmények vezetőségével kapcsolatos legfontosabb fogalmakat.

Szenátus: A felsőoktatási intézmény vezető testülete, melynek elnöke a rektor. Rajta és a kancelláron kívül minden tagja választás útján nyeri el megbízatását. Tag lehet az egyetem minden oktatója, kutatója és egyéb dolgozója, aki munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony keretein belül végzi munkáját az intézményben. Emellett a hallgatói és a doktorandusz önkormányzat is delegál képviselőket.

Rektor: A szenátus elnöke, az intézmény vezetőjének tekinthető. Ő felel minden olyan tevékenységért, amit a jogszabályok vagy egyéb szabályzat nem ruház át másra.

Kancellár: Ő felel többek között az egyetem gazdasági, pénzügyi, kontrolling, informatikai, belső ellenőrzési és jogi tevékenységeiért. A kancellári megbízás legfeljebb 5 évre szól, de több alkalommal is meghosszabbítható.

Konzisztórium: Minden állami felsőoktatási intézményben kötelezően működik. Célja az intézmény stratégiai döntéseinek megalapozása, illetve a gazdálkodási tevékenység szakmai ellenőrzése és támogatása. Tagja a rektor és a kancellár, valamint három, az illetékes miniszter által kinevezett tag.

Fontosabb vezető tisztségek még a rektorhelyettes, a karok élén álló dékán, vagy nem állami felsőoktatási intézmény esetén az elnök.

Konda Nikolett