Mennyit kereshetsz? - Itt vannak az agrár képzési terület legfrissebb adatai!

Kiadta legújabb kutatási eredményeit az Oktatási Hivatal. A 2020-as beszámolók alapján világosan kiderül, hogy az agrár képzés még mindig népszerű, nem véletlenül. Korábban már írtunk róla, hogy mit kell tudnod erről a képzési területről, de most lássuk, milyen a helyzetük a munkaerőpiacon az e területen végzett hallgatóknak!

Az Oktatási Hivatal Felsőoktatás Elemzési Főosztályának egyik fontos tevékenysége az Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése (AAE), amelynek keretében a Felsőoktatási Információs Rendszerben (FIR) tárolt egyéni szintű adatokhoz anonim módon kapcsolnak hozzá hatósági adatbázisokban tárolt tényadatokat. Ezzel lehetőség nyílik az egyes intézményekben, képzéseken végzett hallgatók munkaerőpiaci helyzetének (mint például munkaerőpiaci státusz, jövedelem) vizsgálatára, amely hatékonyan tudja támogatni az intézményi stratégiaalkotást, a szakpolitikai döntéshozatalt és a munkaerőpiaci szereplőket.

Az adatok nem vezethetők vissza személyekre, mindössze annyi látható, hogy a különböző rendszerekben azonos személyekre vonatkozó adatokat kötöttek össze. Az elemzés időhorizontja 2019 decemberéig tart, tehát az elérhető legfrissebb munkaerőpiaci adatok erre az időszakra vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy a legkorábban abszolutóriumot szerzett csoport esetében 7 éves követést tesz lehetővé.

Az agrár területen végzettek négy vizsgált képzési szinten oszthatók:

  • 14 képzési szakra az alapképzés alapján
  • 2 szakra osztatlan képzés,
  • 3 szakra felsőoktatási szakképzés (FOKSZ)és
  • 9 szakra mesterképzés esetében.

Az adatok így a 2013/14 (FOKSZ esetében 2015/16) és 2017/18 tanévek nappali munkarendű, végzett évfolyamok adatait tartalmazzák, amelyek átlagosan 5,5 (FOKSZ esetében 3,5) és 1,5 éves munkaerőpiaci jelenlétet reprezentálnak.

Alapszak statisztikák 2013/14-es tanév

  • Az összesen 1484 hallgatóból legtöbben (287-en) vidékfejlesztési agrármérnöki szakon végeztek
  • növénytermesztő mérnöki szakon 12 tanuló diplomázott.

2019-ben elhelyezkedés és jövedelem tekintetében

  • legalacsonyabb a kertészmérnöki fizetés, átlagosan bruttó havi 283 154 forint volt
  • míg a legmagasabb fizetést a földmérő és földrendező mérnökök vihették haza, havi bruttó 512 829 forintot.
  • Érdekes egybeesés, hogy a fölmérő és földrendező mérnökök tanulnak tovább mesterszakon a legkisebb arányban, mindössze 18,18 százalékuk választja ezt a lehetőséget.
  • A legkisebb arányban a növénytermesztő mérnökök dolgoznak, 58 százalékban, a legtöbben pedig a földmérő és földrendező mérnökök, 87 százalékban, nekik 0 százalékuk álláskereső.
  • Legmagasabb arányban a vadgazda mérnökök keresnek munkát, 3,6 százalékban.
A 2020-as beszámolók alapján világosan kiderül, hogy az agrár képzés még mindig népszerű, nem véletlenül.Fotó / 123RF

Osztatlan képzési statisztikák 2013/14Ebben a képzési formában

  • összesen 143 hallgató abszolvált, 94 állatorvosin, 49 erdőmérnöki szakon.
  • Előbbinél 350 ezer forintos bruttó havi átlagjövedelemre lehetett számítani,
  • míg utóbbi esetében 479 ezer forint volt a jellemző.
  • Legkevesebb 71 százalékuk dolgozik.

Felsőoktatási szakképzés statisztikái 2015/16Ezen a területen

  • összesen 94 hallgató végzett
  • ebből 27 állattenyésztő mérnöki
  • 36 környezetgazdálkodási agrármérnöki
  • és 31 mezőgazdasági szakon.

Elhelyezkedés és jövedelem tekintetében:

  • az állattenyésztő mérnökök 11 százaléka később továbbtanul alapszakon
  • a másik két szak esetében ez az arány jóval magasabb: 33 és 35 százalékuk lép erre az útra.
  • A mezőgazdasági mérnökök átlagjövedelme 2019-ben bruttó 335 ezer forint volt, míg a két másik szakon végzetteké körülbelül bruttó 255ezer forint.
  • A környezetgazdálkodási agrármérnökök 2,78 százalékban álláskeresők voltak, a mezőgazdasági és állattenyésztő mérnökök viszont nulla százalékban.

A diplomantul.hu oldalon lévő további infókkal még átfogóbb képet kaphatsz arról, hogy mi vár rád az adott szak elvégzése után!

Magyar Krisztina