„Összetartó közösség vagyunk” - interjú a Debreceni Egyetem rektorával

Szinte minden tudományterületen képez hallgatókat a Debreceni Egyetem. Lesz kapacitás, hogy a BMW-gyár indulására elég szakembert képezzenek itt?

Míg a korábbi években az intézmény meghatározó ipari partnerei elsődlegesen az egészségipar területről érkeztek (mint a Teva vagy a Richter Gedeon), addig az utóbbi 2-3 évben nagyszámú műszaki, informatikai vállalattal lépett kapcsolatba az egyetem. A városba betelepülő cégek egyre nagyobb igénye a megfelelő műszaki képzés és k+f háttér, ezért harmadik éve külön stratégia mentén fejlesztjük ezt a területet. Palkovics László és nagyvállalati vezetők részvételével 2016-ban megalakítottuk a Műszaki Informatikai Kabinetet, majd 2017-ben létrehoztuk a Mechatronikai és Villamosmérnöki Intézetet. A Műszaki és Üzletfejlesztési Innovációs Intézet csupa tapasztalt és motivált gyakorlati szakemberrel 2018-ban kezdte meg munkáját. Az új szervezeti egységekben az intézmény oktatói mellett a kiemelt ipari partnereink is feladatot vállalnak.

Stratégiánk, hogy a piaci igényeket figyelembe véve folyamatosan alakítsuk képzési kínálatunkat, gyorsak és rugalmasak legyünk a képzés fejlesztésben és a betelepülő iparvállalatok számára kiművelt, széles látókörű, jól képzett munkaerőt, megfelelő fejlesztési hátteret nyújtsunk.

Milyen cégekre számíthatnak leginkább?

A Debreceni Egyetemnek mint az ország egyik legnagyobb felsőoktatási intézményének több mint ezer intézményi és vállalati partnere van a világ minden tájáról. Mivel a hazai felsőoktatási intézmények közül a Debreceni Egyetemen tanul a legtöbb külföldi diák (116 országból 5500 hallgató), a nemzetközi együttműködések kiemelten fontosak. Az oktatási együttműködések mellett ipari kapcsolataink is szerteágazók.

A gyógyszeripari, biotechnológiai cégek mellett az energetikai és a műszaki területen világszerte meghatározó nemzetközi nagyvállalatok, azok magyar leányvállalatai nagy számban partnereink.

Ennek eredménye az egyetem számára adott, már több milliárd forintos bevételt jelentő k+f megbízások, a konzorciumokban megvalósított projektek sora, a nagy iparági tapasztalatot szerzett oktatók megjelenése, a vállalatokkal közös innovációs célok. Kiemelt ipari partnerünk a német ThyssenKrupp, a FAG vagy a Continental a járműipar területéről, a Krones AG a gépgyártásból, az IT Services az informatika világából, az amerikai General Electric, a National Instruments és a gyógyszeripar képviselőjeként a QuintilesIMS, a British Telecom és energetikai vállalatként a Roszatom, valamint a kínai BGI mint a biotechnológia óriása.

Hogyan alakul a költségvetésük és az önfenntartó egyetem koncepció megvalósítása?

Az intézmény költségvetése az elmúlt években lezajlott jelentős szervezeti átalakításoknak, a saját bevételeknek, kutatási szerződéseknek és a sikeres pályázati tevékenységnek köszönhetően évről évre magasabb összeget mutat. A 2008-as 69 milliárd forintos költségvetési főösszeg 2017-ben 159 milliárdra nőtt, és az idei előirányzat meghaladja a 163 milliárd forintot. A saját bevételek növekedésének hátterében a dinamikusan növekvő angol nyelvű képzésben részt vevő hallgatói létszám, a megbízásos bevételek, valamint az a 2014-ben meghirdetett intézményi gazdálkodási stratégia áll, amely szerint folyamatosan visszavesszük és új struktúrában működtetjük azokat a korábban kiszervezett támogató és szakmai szolgáltató tevékenységeket, amelyeket az intézmény saját maga gazdaságosabban, hatékonyabban tud ellátni. Az eddig visszavett tevékenységek: a radiológiai képalkotó diagnosztika, az asszisztált reprodukció, az őrzés-védelem, a belső szállítás, a logisztika, a takarítás, a térítéses betegellátás. Az így keletkező többletforrást fejlesztésekre, önerős beruházásokra fordítjuk.

Például milyenekre?

Kilencven kerékpárral egyetemi kerékpárkölcsönző rendszert alakítottunk ki, felújítottuk az egyetem főépületének üvegtetejét, rekonstruáltuk az épületbelsőt, de idetartoznak a kollégiumfelújítások, a DE Onkoradiológiai Központjának egymilliárd forint értékű befejezése, a DE Klinikai Központ transzplantációs részlegének kialakítása, az egyetemi teniszközpont, az egyetemi lovas akadémia felújítása és az Unifit fitneszterem kialakítása is.

Együttműködésük a városvezetéssel példaértékű, más városok törekednek is a lemásolására. Mitől működik ez jól?

Debrecen Megyei Jogú Város közép- és hosszú távú stratégiai céljainak megvalósításában kiemelten fontos a Debreceni Egyetem szerepvállalása. A város lélekszámának 2050-ig meghatározott növelése (250 ezer főre) a Debreceni Egyetemet is érinti: hallgatói létszámunk a következő évtizedekben mintegy 30 százalékkal bővülhet.

A város- és térségfejlesztésben a Debreceni Egyetem tudásközpontként vesz részt, intézményi és ipari kapcsolataival, kiterjedt nemzetközi együttműködéseivel segíti a régió és a város fejlődését.

Kutatóegyetemként a térség egyik kulcsszereplője vagyunk, részt vállalunk a versenyszféra, az üzleti élet, a helyi önkormányzat és Magyarország társadalmi-gazdasági életében. Hisszük, hogy mindennek alapja az, hogy összetartó közösség vagyunk. Ennek látványos és a külvilág számára is jól látható példája a yoUDay, az országban máig egyedülálló tanévnyitó stadionshow, amilyenhez hasonlót másik hazai felsőoktatási intézmény még nem rendezett. Az idén rekordszámú, 22 ezer fős tömeg mutatta meg a Nagyerdei Stadionban, hogy mit jelent a Debreceni Egyetem közösségéhez tartozni.

Hogyan csinálják, mire a legbüszkébbek?

A Debreceni Egyetem kínálja ma Magyarországon a legszélesebb képzési spektrumot az agrár-, a bölcsészet-, a műszaki, a művészet, az orvos-, valamint a társadalomtudomány területén.

Egy ekkora létszámú intézmény – 30 ezer hallgatónk és 10 ezer dolgozónk van – nem teheti meg azt, hogy az oktatási alapfeladatok ellátásához szükséges feltételeken túl ne biztosítsa a szabadidős, közösségi, kulturális és sportélethez az alapvető infrastrukturális és tárgyi eszközöket. Az ide jelentkezők száma évről évre nő, az idén több, mint húszezren jelentkeztek a Debreceni Egyetemre, első helyen is majdnem hatezren. Mindkét mutató évek óta stabilan emelkedik, ami a csökkenő demográfiai adatok mellett az intézmény növekvő elismertségét és népszerűségét jelzi. Külföldi hallgatóink száma is évről évre gyarapodik, az elmúlt tíz évben megduplázódott a számuk, ami kulturális sokszínűségünk záloga. Ma a magyarországi felsőoktatási intézmények közül a Debreceni Egyetemen tanul a legtöbb külföldi diák.

Mit gondol, hogyan, mi alapján döntsenek ma a pályaválasztás előtt állók?

Az érettségi utáni évek minden ember életében meghatározók. Ezek azok az esztendők, amelyekre mindannyian szívesen emlékszünk vissza. Ilyenkor születnek a legfontosabb baráti, szakmai kapcsolatok, alapozódik meg a szakmai tudás, és különösen fontos, különleges események történnek. Mindenképpen azt javaslom a fiataloknak, hogy alaposan tájékozódjanak, és ne csak Budapestben gondolkozzanak! Debrecen előtt hatalmas jövő áll, és az ideérkező diákoknak pár év múlva biztosan lesz munkája.

Az interjú a Figyelő Felsőoktatási Rangsor 2019 évi kiadványában jelent meg.

A Felsőoktatási Rangsor 2021-es kiadványát keresd az újságárusoknál vagy rendelheted meg a itt!