Folytatódik a felsőoktatás átalakítása

Versenyképesség, rugalmasság, átláthatóbb és könnyebb gazdálkodás. A modellváltás céljaiként megjelölt fogalmak. Újabb intézmények lépnek és léphetnek ebbe a körbe. Összeállításunkban mutatjuk a részleteket.

Mint az ismert, a kormány több intézkedéssel mozdította előre a versenyképesebb és a munkaerőpiacon is értékesebb oktatás, korszerű képzés feltételeinek megteremtését a felsőoktatásban és a szakképzésben. Tavaly hét felsőoktatási intézmény alapítói és fenntartói jogai kerültek vagyonkezelő alapítványokhoz.

Az új működési modellben az intézmények gyorsabban reagálhatnak a gazdasági igényekre, a rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezet növeli a felsőoktatás versenyképességét. Az egyetemek központi szerepet tölthetnek be a hazai kutatás-fejlesztésben és innovációban.

Az országgyűlés azóta két további intézmény modellváltásáról is döntött. Ahogy erről tavaly ősszel például a vg is beszámolt a Pannon Egyetem modellváltása 2021-ben valósulhat meg, a Szent István Egyetem pedig február elsejével működik az új modellben (lásd a keretes írást lentebb). A vidéki egyetemek közül a napokban ráadásul két erős intézmény, a Szegedi Tudományegyetem (a továbbiakban: SZTE) és a Debreceni Egyetem (a továbbiakban: DE) is közleményt adott ki arról, hogy vizsgálják optimális működési modelljeik kialakításának lehetőségét. Az SZTE és a DE részéről is hasonlóan nyilatkoztak: mindkét intézményben kidolgozás alatt állnak a 2021-24 közötti időszakra vonatkozó Intézményfejlesztési Tervek. A dokumentumok eleme a stratégiai fejlesztési célok meghatározása mellett az intézmény lehetséges új működési modelljének az elemzése is.

A DE-n például az egyetem és a 14 kar vezetői (dékáni kollégium), valamint a hallgatói képviselők egybehangzó javaslatára ezt a lehetőséget már december óta vizsgálják. Hallgatói, sőt felvételizői szemmel mindez nem sokat mond, hacsak nem nézünk egy kicsit a hírek mögé. 

Debreceni EgyetemFotó / Mediaworks

Azt már a Felsőoktatatási Rangsor 2021 bevezető cikkében megírtuk, mely intézmények hogyan váltottak és hogy például az agrárfelsőoktatásban milyen változásokra lehet számítani, most viszont összeszedtük nektek az elmúlt fél-egy év történéseit a témában (lásd a keretes írásunkat lentebb).
Mindebből számotokra a legérdekesebb, hogyan érinti mindez a tanulmányaitokat, a végzettségeteket és az ösztöndíjaitokat.

Lássuk tehát a részleteket!

Könnyű belátni, hogy ha egy egyetem gazdálkodása jó, vagy kiváló, nyilvánvalóan több ösztöndíjat tud fizetni. Tény, hogy az elmúlt években egyre javultak a hallgatók körülményei: jobbak lettek az infrastrukturális feltételek, magasabbak az ösztöndíjak és megduplázódott a szabad felhasználású diákhitel havi összege is. A koronavírus járvány miatti korlátozások miatt persze mindezek fenntartásokkal értelmezhetőek és a digitális átállással a diákoknak többletterhei is keletkeztek. De ez a gazdaság egészére igaz, így nem egyetemistaként is ugyanezekkel a kihívásokkal szembesülnél.

Cél a versenyképesség javítása

Ahogy az a Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárral a Felsőoktatási Rangsor 2021-es kiadványba készített interjúnkból is kiderül, a modellváltás és az alapítványi működés nem csak azt jelenti, hogy fokozottabban intézményesülhetnek a piaci kapcsolatok, hanem a közvetlen állami kötelék nélkül egy kutatás is piacvezéreltebbé, az intézmény pedig versenyképesebbé válhat. Az oktatók, munkatársak bérezése sokkal inkább piaci alapú és teljesítményarányos lehet. Ahogy azt a Corvinusnál és minden alapítványivá váló intézménynél látható mindez a hallgatók számára is előnyös, mert nem csak az állami mértékű ösztöndíjakat tartják meg az intézmények, hanem újakat is indítanak, valamint a diákok is jobban – többféle státusz szerint – kapcsolódhatnak be a projektalapú kutatási munkákba.

Egy erős intézmény diplomája a munkaerőpiacon is többet ér.

A DE már egyébként is sikeres mindebben – még 2017-ben nyilatkozták közösen Bács Zoltán kancellár és Szilvássy Zoltán rektor (szintén a Felsőoktatási Rangsor számára), hogy évek óta önfenntartóak. Debrecen nyerte el a lehetőséget, hogy helyszínül szolgáljon a BMW gyár építésének, mely nagy mértékben köszönhető a városvezetés és az egyetem felsővezetése között meglévő jó szinergiáknak. A város elmúlt években tapasztalható fejlődése ennek a közös építkezésnek a gyümölcse – olvasható ki a Felsőoktatási Rangsor 2019-be készült Szilvássy Zoltán interjúból. Az adminisztratív terhek és a költségvetési gazdálkodás viszont minden intézményt rugalmatlanná tesz.

Debreceni Egyetem diplomaosztójaFotó / Mediaworks

Az új finanszírozási formában az intézmények rugalmasabban, gyorsabban reagálhatnak a gazdasági igényekre, munkatársaikat egyre inkább teljesítmény-alapon díjazhatják és saját lábukra állva még inkább közelíthetnek a nemzetközi rangsorok által támasztott követelmények teljesítéséhez. A korszerűbb és kiszámíthatóbb működési környezet növeli a felsőoktatás versenyképességét.

Modellváltó egyetemeink

Az elmúlt évben a Corvinus után újabb hét egyetem alapítói és fenntartói jogai kerültek vagyonkezelő alapítványokhoz.

A 2020-ban modellt váltott egyetemeink:

• Állatorvostudományi Egyetem,
• Moholy-Nagy Művészeti Egyetem,
• Miskolci Egyetem,
• Neumann János Egyetem
• Széchenyi István Egyetem
• Soproni Egyetem
• Színház- és Filmművészeti Egyetem

 

Cél, hogy az egyetemek

  • a helyi társadalmi élet,
  • az értelmiségképzés és
  • a gazdaságfejlesztés

motorjaként biztosítsák a képzési, kutatási, innovációs, művészeti, sport- és kulturális szolgáltatási hátteret régiójuk és a magyar gazdaság versenyképességéhez.

Szegedi TudományegyetemFotó / Mediaworks

Az alapítványi modell jellemzői:

  • Az állam a felsőoktatási intézményekkel 2022-től hosszú távú keretszerződések keretében alakítja ki a finanszírozási alapelveket, ez garanciát jelent a stabil és tervezhető működésre.
  • A modellváltás nyomán növekedhet az intézmények saját bevételszerző képessége.
  • Az új működési modell a jövőben is biztosítja minden hallgató számára az állami ösztöndíjas képzés lehetőségét.
  • Az oktatókat, dolgozókat ettől kezdve munkaviszonyban foglalkoztatják, így a merev közalkalmazotti bértáblával szemben lehetőség nyílik a többletteljesítmény, kiemelkedő szakmai munka elismerésére.
  • Az alapítványi fenntartásba kerülő egyetemek a rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezetnek köszönhetően megerősíthetik nemzetközi jelenlétüket.
  • A létrejövő alapítványok élén kuratórium áll, ezek tagjait pedig az alapján kérték fel, hogy értsenek az adott szakterülethez, a felsőoktatáshoz és a kialakítani kívánt új rendszerhez, amely felé a felsőoktatási intézményeknek közelíteniük kell a versenyképesség céljával.

Mit is jelent az új rendszer?

Az eddigi egylábú (oktatási) finanszírozás helyett - osztrák mintára - háromlábú struktúrát alakítanak ki, amelyben az oktatási tevékenység mellett az infrastruktúra fenntartását, illetve a tudományos-művészeti teljesítményt ismerik el. Utóbbit fele részben a jelenlegi számok - így például a minősített kutatók száma és a publikációs aktivitás -, fele részben a releváns egyetemi rangsorban elfoglalt helyezés alapján finanszírozzák. A modellváltó intézmények saját tulajdonba kapják azokat a vagyonelemeket, amelyekben működnek. Az egyetemek 2021-ben és 2022-ben is 15-15 százalékkal magasabb bértömeget kapnak meg, így teljesítményarányosan kedvezőbb bért és anyagi elismerést kaphatnak a kollégák is.
Az intézményeket egy 15-25 éves finanszírozási, valamint egy rövid távú, hároméves szerződés keretében támogatják majd. Ez garantálja az intézmények hosszú távú prosperitását és gazdasági stabilitását.

Szegedi TudományegyetemFotó / Mediaworks

Az agrár-felsőoktatás integrációja

  • A Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara a Szent István Egyetem szervezetéből kiválik és az Óbudai Egyetem szervezetébe olvad be.
  • Az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa az Eszterházy Károly Egyetem szervezetéből kivált és a Szent István Egyetem szervezetébe olvadt be.
  • A Pannon Egyetem Georgikon Kara a Pannon Egyetem szervezetéből kivált és a Szent István Egyetem (február 1-től Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) szervezetébe olvadt be.
  • A Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem összeolvadásával új intézmény jött létre, február 1-jétől alapítványi fenntartásban Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven.

 Figyeljétek az UniLife oldalát, hamarosan interjúkkal is jelentkezünk a témában. A Felsőoktatási Rangsor kiadványait pedig – regisztrációt követően – elolvashatjátok itt az UniLife-on.