„A mozgáshiányos életmód károsabb, mint a dohányzás” – Interjú a Testnevelési Egyetem rektorával

A minőségi sport iránti igény egyre nő, és az olyan szakemberek mindig kellenek, akik ezt támogatni tudják. Európa és a világ meghatározó intézményévé kívánunk válni, amelyre minden esélyünk megvan. – mondta Mocsai Lajos, az intézmény rektora. Az interjú a Figyelő Felsőoktatási Rangsor 2019 évi kiadványában jelent meg.

Hová pozicionálja magát a Testnevelési Egyetem a képzést nyújtó intézmények között?

Ide jár hozzánk a legtöbb olimpikon, ez jelent valamit. A megújulásunk töretlenül folyatódik, egyre több új épületet adunk át és egyre jobbak a nemzetközi kapcsolataink. Országszerte továbbra is tőlünk „kölcsönzik" a szakértő oktatókat. Az a célunk, hogy a Testnevelési Egyetem a hasonló profilú intézmények vonatkozásában világszinten is az első tíz között legyen, ezért szeretnénk arra is felkészülni, hogy a külföldi hallgatók létszámát jelentősen növelni tudjuk. Az idén is 8-10-szeres volt a túljelentkezés az intézménybe, de még a testnevelő tanári szakunkra is 4-5-szörös. Edző BA alapképzési szakunkra 83 olimpiai, világbajnoki és Európa-bajnoki érmes jár. Gyakorlatorientált intézmény vagyunk, megfelelő tudományos háttérrel. Nagyon fontos a sporttudomány, mert manapság sok innováció sportfejlesztésként indul és nagyon sikeres lesz. Ezt szeretnénk erősíteni.

Milyen sporttudományi megoldások lesznek elérhetők az intézményben?

Olyan tudományos alapokra szeretnénk helyezni az élsportra való felkészülést, amely európai mércével is egyedülálló. Nem véletlenül volt itt nemrég a Kölni Sportegyetem rektora, hogy az együttműködésről tárgyaljunk. Biomechanikai labortól kezdve a sporttechnikai méréseken át többféle, a sporteredmények feltételrendszerét vizsgáló eljárások érhetők el a Testnevelési Egyetemen.

Végzünk sportpszichológiai kutatásokat is, azt vizsgáljuk, hogyan reagál a szervezet terhelés alatt és milyen mozgás mit vált ki a sportolóban, mi vezet eredményre.

Mindehhez dietetikus szaktanácsadók is dolgoznak laborjainkban. A Semmelweis Egyetemmel közös kutatásunk tárgya a genetika és a kiválasztás kapcsolata, az, hogy prognosztizálható-e a tehetség. Tehát a sporttudomány és a gyakorlati képzés egyszerre lesz elérhető az egyetemen. Európa és a világ meghatározó intézményévé kívánunk válni, amelyre minden esélyünk megvan.

Az épületátadásokat is említette. Már mi is az új főépületben beszélgetünk. Mi kap itt helyet és milyen funkciójú épületeket adnak még át az év végéig?

Igen, egy hónapja költöztünk be az új központi épületbe, amely önmagában 16 ezer négyzetméter. Kettéosztható, összesen 500 fős auditórium maximum és nagyszámú különböző méretű tanterem kapott helyet az épületben, továbbá az oktatók, valamint a funkcionális és igazgatási szervezeti egységek irodái mellett egy 800 négyzetméteres közösségi tér is található itt. Az év végéig befejeződik az épületek által határolt ősfás park területének rekonstrukciója és a Hauszmann házak felújítása, azaz háromhektárnyi terület átadása valósul meg. A továbbiakban még mintegy 40 ezer négyzetméternyi sportfelülettel bővül az egyetem területe, a Csörsz utcai sportlétesítménnyel, majd a Déli pályaudvar üzemi területével – ez biztosítja, hogy a tantermek mellé a szükséges minőségi gyakorlati oktatási felületek is a hallgatók rendelkezésére álljanak.
A további ütemben készülhet majd el a Déli pályaudvarhoz tartozó rész fejlesztése. A terület mérete egészen pontosan nem ismert, mindenesetre hozzávetőleg öt hektárral érdemes számolnunk. Itt kaphat helyet egy extrémsport-pálya és a téli sportoknak – jégkorong, korcsolya – kialakított csarnok, és a magam részéről szeretnék egy falmászóterületet is. A tervek között szerepel még teniszpálya és a gördülősportoknak helyet adó felületek is.

Kollégium is épül?

A mostani, 300-350 fős keretünk helyett több mint 400-500 fősre bővül a kollégiumi és szálláshely-kapacitásunk 2020-ra.

Legutóbbi beszélgetésünkkor szóba került az egészségvédelem, amelyet azóta a zászlajukra tűztek, és stratégiai céljuk javítani az általános közegészségügyi állapotokon. Hogyan képzeljük ezt el?

Segítünk a felvilágosító kampányokban, felhívjuk a figyelmet az olyan számadatokra, mint például arra, hogy az egészségügyi kockázatok közt ötszörös súllyal szerepel a dohányzás, míg a mozgáshiányos életmód hatása hat-nyolcszoros szorzót jelent. Vagy arra, hogy ma Magyarországon az általános iskolások megközelítőleg negyven százalékának gyógytestnevelésre van szüksége.

Mivel a sport életvitelszerűvé tételét fiatal korban könnyebb elsajátítani, óriási eredménynek tartom a mindennapos testnevelés bevezetését az általános iskolától kezdődően.

A NAT megújításában is közreműködtünk annak érdekében, hogy a rendszeres testmozgás minél hatékonyabb lehessen. A másik fontos korosztály a 40-50 éveseké, akik még szintén „menthetők" a rendszeres mozgással, és ennek fő célja az, hogy a munkaképességüket szinten tartsuk, adott esetben javítsuk. Nem kell azonban minden esetben a kóros elváltozások megelőzéséről vagy gyógyításáról beszélni, ha sportról van szó. Fontos kiemelni a sport fejlesztő szerepét is. Ugyanis az a számadat is beszédes, hogy azoknak az óvodás, kisiskolás gyerekeknek, akik rendszeresen, szervezett keretek között célzott, koordinált mozgást végeznek, 20-30 százalékkal nő a kognitív kapacitásuk, azaz annyival jobban működik az agyuk.

Mocsai Lajos
Mocsai LajosFotó / TF

Pontosan hol kezdték el az együttműködéseket?

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézettel közösen alakítunk ki egy átfogó projektet, amelynek keretében a gerincproblémákat vizsgáljuk. Célunk, hogy a szűréseket követően rögtön speciális kezelést is kapjanak a fiatalok. A mozgásszervi megbetegedések kezelésére Magyarországon több száz milliárd forintot költ az állam éves szinten. Ha ez megelőzhető lenne, akkor ezeket a forrásokat például egy olimpia megrendezésre is lehetne fordítani. A többi együttműködésünk mind a külföldi egyetemekkel, mind pedig az országon belül a sportszervezetekkel, akadémiákkal folyamatosan bővül, hiszen nagyon fontos számunkra, hogy a hallgatóink el tudjanak helyezkedni az egyetem elvégzése után, valamint a folyamatos szakmai megújulás megvalósítható a kapcsolatok nélkül.

Mit gondol, mi a jövője a képzésnek? Miért válasszák ezeket – akár az edzői, akár a testnevelő tanári – pályákat a fiatalok?

A testnevelő tanári pályának nagyon biztos és szép jövője van, hiszen a mindennapos testnevelés, valamint az infrastrukturális fejlesztések kiváló kereteket adnak, továbbá most jó néhány testnevelő tanár hiányzik a rendszerből. Ezen túl, ha tovább gondoljuk az általunk is támogatott egészségvédelmi elképzelések további útjait, könnyen belátható, hogy a testkultúrával foglalkozó szakemberek tömegére lesz szükség a következő években.

A minőségi sport iránti igény egyre nő, és az olyan szakemberek mindig kellenek, akik ezt támogatni tudják.  

Az ide járó fiatalok dolgoznak a tanulás mellett? Mi erről a véleménye?

Én óva intek minden fiatalt attól, hogy a tanulmányai közben dolgozzon. Ezek az évek arra valók, hogy mindent megtanulhassanak. Ha dolgoznak, nem járnak be órákra, nem tanulnak, annyit, amennyit kellene. Mi a kiválóságokat akarjuk képezni.

Hányan jelentkeztek és hány főt vettek fel?

A képzési területen belül meghirdetett alapszakokra, nappali munkarendben, mindkét finanszírozási formában első helyen 1401-en jelentkeztek, és 857 diákot vettek fel az általa megjelölt képzésre. Az első helyes jelentkezések adatai szerint a két legnépszerűbb intézménynek a TE (340 fő) és az ELTE-PPK (324 fő) számít. A sport és rekreációszervezés alapszak két szakiránnyal indul. A rekreációszervezés és egészségfejlesztés szakképzettséget nyújtó alapszakra 438 tanulót vettek fel: a legtöbb diákot az ELTE-PPK-ra (100 főt), az SZTE-JGYPK-ra (90) és az SZE-ESK-ra (88). A sportszervezés szakképzettséget nyújtó alapszakra 315 hallgatót vettek fel, közülük a legtöbben az ELTE-PPK (100 fő) és a DE-GTK (71) képzésére kerültek be. Az első helyes jelentkezések adatai azt jelzik, hogy mindkét szakirány esetében az ELTE-PPK (139 és 164 fő) volt a legnépszerűbb képzőhely 2018-ban. Az edző alapszakra felvett 104 hallgató közül a legtöbb elsőéves a TE-n (35 fő) és a PTE-TTK-n (27) kezdhette meg a tanulmányait, és az első helyes jelentkezések adatai alapján a Testnevelési Egyetem képzésére szerettek volna bekerülni a legtöbben (117 fő).

Milyen eredményekkel nyertek felvételt a diákok?

A sport- és rekreációszervezés alapszak mindkét szakirányára már 320 ponttal be lehetett bekerülni, ugyanakkor a Testnevelési Egyetemen meghirdetett képzések esetén ennél jóval magasabban (398 és 409 pontban) állapították meg a felvételi ponthatárt. Ennek köszönhető, hogy az alapszak mindkét képzésében a TE elsőévesei kiemelkedően jó eredményekkel rendelkeznek, és a vizsgált mutatók szinte mindegyikében messze megelőzik a többi képzőhelyen tanuló társaikat. Az edző alapszakos képzésben az adott képzőhely által szervezett gyakorlati vizsga alapján számítják a felvételi pontszámokat, ahol legfeljebb 400 pontot érhetnek el a jelentkezők; ennek a sajátos pontszámítási rendszernek és az egyes képzőhelyek által önállóan szervezett gyakorlati vizsgáknak a hatása tükröződik az alacsonyabb (282–334 közötti) felvételi ponthatárokban is. Az edző alapszakon tanuló elsőévesek közül felvételi pontátlaguk alapján az ELTE-PPK (352) és az EKE-TTK (340,1) hallgatói emelkednek ki. Testnevelésből jeles értékelésű emelt szintű érettségivel a legtöbben (57,1 százalék) az EKE-TTK-ra kerültek be. Nyelvtudásukat tekintve az ELTE-PPK hallgatói (41,7 és 8,3 százalék), a sportversenyért többletpontot szerzők arányát (34,3 százalék) tekintve pedig a TE diákjai állnak az első helyen.

Mit csinálnak a frissdiplomások a képzés után?

A Diplomás Pályakövető Rendszer 2017-es adataiból azt láthatjuk, hogy a sporttudomány képzési területen alapképzésüket sikeresen teljesítő hallgatók (a végzést követő egy vagy három évvel később) 28 százaléka folytatja tanulmányait valamilyen mesterképzésben. A diplomások 45 százaléka dolgozik (további 9 százalékuk tanul és dolgozik egyidejűleg) és 5 százalékuk számít regisztrált álláskeresőnek. A sporttudomány képzési területen végzettek más képzési területek diplomásaihoz képest alacsonynak mondható havi átlag - jövedelemre (bruttó 178 ezer forintra) számíthatnak, ennél magasabb (bruttó 191 ezer forintos) átlagbérért csak a TE sportszervezés szakirányán végzett diákok dolgoznak. Ami a diplomások által ellátott munkaköröket illeti, a sport- és rekreációszervezés alapszak rekreációszervezés és egészségfejlesztés szakirányán végzett hallgatók jellemzően technológiai központvezetőként, gyógypedagógusként (ehhez gyógypedagógusi szakképzettség is szükséges) és projektmunkatársként állnak alkalmazásban.

A sportszervezés szakirányú végzettséggel rendelkező diplomások pedig főként sportrendezvények szervezésével foglalkoznak.

Az edző alapszakot sikeresen teljesítők túlnyomó többsége testnevelő tanárként dolgozik. A képzési területen szerezhető sportági ösztöndíjak és támogatások ezekben az összegekben nem jelennek meg.

Névjegy

Prof. Dr. h. c. Mocsai Lajos

- Szegeden született, 66 éves, házas, 4 gyermek édesapja
- a legsikeresebb magyar kézilabdaedző, volt magyar válogatott kézilabdázó
- a magyar férfi és női kézilabda-válogatott korábbi szövetségi kapitánya
- a Magyar Kézilabda Szövetség Tiszteletbeli elnöke
- egyetemi tanár, 2014 decemberétől a Testnevelési Egyetem Rektora
- 2020 augusztusában a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség elnökévé választották