„Jó úton járunk, hogy kétnyelvű egyetemmé váljunk” – Interjú a Budapesti Corvinus Egyetem akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettesével

„Azt tapasztaljuk, hogy a Corvinus hírneve akkora előnyt jelent a munkaerőpiacon, hogy a nálunk végzett hallgatók gond nélkül találnak az országos átlagnál jelentősen magasabb bért fizető állást" – vallja Dr. Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettese. Interjúnk a Figyelő Felsőoktatási Rangsor 2019 évi kiadványában jelent meg.

A Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Karán (BCE-TK) végzett hallgatók munkaerőpiaci lehetőségei kiemelkedők, ennek köszönhetően az egyetem igazi branddé vált az elmúlt években Magyarországon és nemzetközileg. Mik a BCE-TK sikerének okai?

Három lényeges tényezőt emelnék ki. Az első, hogy egyszerre van jelen az innováció és a tradíció. Egyrészt az idén ünnepeljük a kar megalakulásának 30. évfordulóját, amely egy olyan fiatal tudományág esetén, mint a társadalomtudomány, igencsak ritka. Másrészt folyamatosan nyitunk az újdonságok felé, mint az e-learning és a tükrözött osztályterem megoldások meghonosítása. Utóbbi keretében kevesebb kontaktórát tartunk, és több egyéni, illetve csoportos házi feladatot adunk a hallgatóknak. A tapasztalatok alapján az újításokat a tanulóink igénylik és kedvelik is. A második lényeges dolog a képzéseink nemzetközi jellege, amelyre már a kar neve is utal. Alapvetően nem itthon, hanem európai összehasonlításban szeretnénk versenyezni a hasonló profilú intézményekkel. Jó úton járunk, hogy kétnyelvű egyetemmé váljunk, amelyben fontos szerepe van annak, hogy egyre nagyobb számban sikerül külföldi oktatókat és kutatókat idecsábítanunk. Szeretnénk az egyetemen közép-európai identitást építeni, ahol közös képzésben vehet részt a hazai és a nemzetközi elit. A karon az idén három alapszakot indítottunk angol nyelven, mesterszakból ebben az évben hármat, jövőre már ötöt tervezünk. Emellett négy doktori iskolánk is angol nyelven működik. Végül, de nem utolsósorban képzéseink magas minősége is elengedhetetlen. A hozzánk jelentkezett kiváló képességű hallgatók, akik jelentős része az országos csúcstartó felvételi pontszámok ellenére is államilag támogatott képzésre nyer felvételt, egyetemi éveik alatt megkapják azt a tudást, amelynek birtokában kapkodnak utánuk a munkaerőpiacon.

Hol tud elhelyezkedni, aki a BCE-TK-n szerez diplomát?

Gyakorlatilag bárhol. Azt tapasztaljuk, hogy a Corvinus hírneve akkora előnyt jelent a munkaerőpiacon, hogy a nálunk végzett hallgatók gond nélkül találnak az országos átlagnál jelentősen magasabb bért fizető állást. Manapság a munkaadók olyan fiatalokat keresnek, akik nagy alaptudással rendelkeznek. Ha ez megvan, akkor az adott munkakörben szükséges specifikus ismereteket a vállalatok már könnyen megtanítják nekik. A karon végzett hallgatók jó része multinacionális cégeknél helyezkedik el, ugyanis a multik részéről egyre nagyobb az igény az önálló munkavégzésre alkalmas, nyelveket jól beszélő fiatal diplomásokra. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy hallgatóink többsége nem a szakterületén helyezkedik el, csak azt, hogy minden területen megállják a helyüket.

Mennyiben jelent kihívást, ha a diákok egy része már a képzés alatt is dolgozik?

Ez inkább a mesterszakokra jellemző, de nem gondolom, hogy kihívás. Ha egy hallgató dolgozik, az a mi szempontunkból siker, hiszen jelzi, hogy a képzésben megkapja azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az elhelyezkedéséhez szükségesek. A mesterképzésen próbálunk alkalmazkodni a hallgatók ilyen típusú igényeihez, és azt tapasztaljuk, hogy a munkáltatók is nyitottak a munka-tanulás összehangolására.

Mennyiben járul hozzá az elhelyezkedéshez a képzések korábban említett nemzetközi jellege?

Nagymértékben, több csatornán keresztül. Az elsőt egy történettel illusztrálnám. Az egyik mesterszakos kurzuson előfordult, hogy együtt ült a tanteremben az izraeli hadsereg egyik katonája, a szaúdi nagykövetség alkalmazottja és iráni, orosz, amerikai fiatalok. Az ilyen helyzetekből meglepő módon jó dolog is kisülhet. Öröm volt látni, hogy a különböző kultúrából érkező hallgatók tudnak kulturált tudományos vitát folytatni, és végül elkezdik megérteni egymás álláspontját. Ez manapság rendkívül lényeges. Nemcsak a diplomáciában, de például egy multinacionális vállalatnál is. Számos kettősdiploma-programra és nemzetközi ösztöndíjra is pályázhatnak hallgatóink. Az itt szerzett tapasztalatokat a munkaerőpiac szintén nagyra értékeli. Kiemelném a világ élbolyába tartozó University College of Londonnal közösen indított, közép-európai régióval foglalkozó joint master programunkat. Emellett tagjai vagyunk egy ausztrál–európai kezdeményezésnek, a Scribe21 kettősdiploma-programnak, amelynek keretében a hallgatók az ausztrál University of Adelaide, valamint a University of Western Australia intézményben tölthetnek el egy vagy két szemesztert, szintén ösztöndíjjal.

Dr. Csicsmann László a Budapesti Corvinus Egyetem akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettese.Fotó / Kőhalmi Péter

Gondolom, ezekben a nemzetközi programokban a szakmai fejlődés mellett az ott megtapasztalt egyetemi életnek is meghatározó szerepe van.

Természetesen, de a kiváló közösségi élethez nem kell külföldre menniük a hallgatóknak. Ha az egyetemi életről beszélünk, de még a szakmaiságnál maradunk, akkor a hallgatók alulról szerveződő hálózatai érdemelnek említést. A corvinusos diákok hihetetlenül aktívak: az egyetemi tanulmányok mellett olyan közösségeket hoznak létre, mint a Gyakorlati Diplomáciai Társaság, amely mára szakkollégiummá vált, és számos, utazással egybekötött ragyogó szakmai programot szervez. Emellett az egyetem olyan nagyszabású rendezvényeknek ad helyet, mint a jövő kihívásaival foglalkozó BrainBar fesztivál, amelynek főszervezője szintén egykori corvinusos diák. Ez jól jellemzi az egyetem erős alumni hálózatát is. A szórakozási lehetőségek közül kiemelkedik a gólyabál és a felezőbál, de a karon nagyon népszerű a szakmai kirándulás és a karácsonyi parti, amelyen a külföldi hallgatók is bemutathatják hagyományaikat.

Mit javasol azoknak, akik nem jutottak be az általuk választott képzésbe?

A számos lehetőség közül talán a nyelvtanulás fontosságát emelném ki. Külföldi hallgatók számára is van mód a nyelvi és szakmai előkészítőben való részvételre, ahol 80-100 fő tanul minden évben. A Corvinus Nyelvvizsga Központ pedig általános és szakmai nyelvvizsgákat kínál nemcsak Budapesten, de egyre több vidéki városban is.

Hányan jelentkeztek és hány főt vettek fel?

A Társadalomtudomány képzési területen meghirdetett alapszakokra, nappali munkarendben, mindkét finanszírozási formában első helyen 2747-en jelentkeztek, és 2348 diákot vettek fel az általa megjelölt képzésre. A felvettek közül a legtöbben a BCE-TK-n (470 fő), az ELTE-TÁTK-n (358 fő) és a PPKE- BTK-n (289 fő) kezdhették meg a tanulmányaikat, ami jól mutatja a képzési területen indított képzések budapesti dominanciáját. A kommunikáció- és médiatudomány alapszakra az idén 687 diákot vettek fel; közülük a legtöbben a BCE-TK (125 fő) és a BME-GTK (111 fő) elsőévesei lettek. A nemzetközi tanulmányok alapszakos képzés esetén 525 diáknak sikerült a felvételije: a legtöbben a BCE-TK-ra szerettek volna bekerülni első helyen (359 fő) és ide vették fel a legtöbb hallgatót (175 főt). A szociológia alapszakra 519-en jutottak be 2018-ban; az első helyes jelentkezések alapján a két legnépszerűbb képzőhely az ELTE-TÁTK (178 fő) és a BCE-TK (111 fő) volt, és a legtöbben (178-an) az ELTE-TÁTK-n kezdhették meg a tanulmányaikat.

Milyen eredményekkel nyertek felvételt a diákok?

A kommunikáció- és médiatudomány, valamint a nemzetközi tanulmányok alapképzésre ebben az évben is be lehetett kerülni 280 körüli pontszámokkal, de a legnépszerűbb és legtöbb hallgatót képző budapesti intézmények esetében a ponthatár az idén is lényegesen magasabb, 360 fölötti volt. A kommunikáció- és médiatudomány alapszakra felvett diákokról elmondható, hogy a három legnépszerűbb és egyben legtöbb elsőévessel rendelkező képzőhely (BCE-TK, ELTE-BTK, valamint BME-GTK) diákjai lényegesen jobb eredményekkel kerültek be a felsőoktatásba. Csak nekik van 400 fölötti pontátlaguk, és minden vizsgált eredményességi mutató tekintetében messze megelőzik a másik kilenc intézmény, kar elsőéves hallgatóit. A nemzetközi tanulmányok alapszak esetében az idén is a BCE-TK-ra volt a legnehezebb bekerülni, hiszen 408 pont kellett a felvételhez, míg a másik 11 képzőhely esetében 282–370 között állapították meg a ponthatárokat. Az alapszakra felvett diákokról általánosságban elmondható, hogy kiemelkedően jó nyelvtudásúak, a többi vizsgált mutató tekintetében azonban egyértelműen a BCE-TK elsőévesei állnak az élen. A szociológia alapszakra felvett diákok között a BCE-TK hallgatói tűnnek a legeredményesebbnek, elsősorban azzal, hogy nekik volt a legmagasabb a pontátlaguk (411,6). Közöttük volt a legmagasabb azoknak az aránya (86,5 százalék) is, akik legalább egy tárgyból jeles értékelésű érettségivel jutottak be a felsőoktatásba. Emellett azoknak is, akik legalább egy nyelvből legalább komplex középfokú nyelvvizsgának megfelelő nyelvtudással rendelkeznek (98,1 százalék).

Mit csinálnak a frissdiplomások a képzés után?

A Diplomás Pályakövető Rendszer 2017-es adataiból azt láthatjuk, hogy a társadalomtudomány képzési területen alapképzésüket sikeresen teljesítő hallgatók (a végzést követő egy vagy három évvel később) 23 százaléka folytatja tanulmányait valamilyen mesterképzésben, 52 százalékuk dolgozik (további hét százalékuk tanul és dolgozik), hat százalékukat álláskeresőként regisztrálják. A társadalomtudomány képzési területen végzett diákok más képzési területek diplomásaihoz képest közepesnek mondható havi átlagjövedelemre, közel bruttó 216 ezer forintra számíthatnak (a nemzetközi tanulmányok alapszakon végzettek ennél jellemzően magasabb bérért állnak alkalmazásban). Ami a diplomások által ellátott munkaköröket illeti, a kommunikáció- és médiatudomány alapszak végzettjei főként újságíró, szerkesztő és irodavezető munkakörben dolgoznak. A nemzetközi tanulmányok alapszak diplomásainak többsége pénzügyi, marketinges vagy a projektmegvalósítás területén asszisztens, ügyintéző, menedzser munkakörben áll alkalmazásban. A szociológia alapszakon végzett diákokat pedig többségében piackutató gyakornokként foglalkoztatják.

Névjegy
Dr. Csicsmann László, akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettes
- habilitált docens
- egyetemi közgazdász diplomáját 2000-ben szerezte a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen, nemzetközi kapcsolatok szakon
- 2002 óta a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója
- 2007-ben a Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris Doktori Iskolában doktorált „summa cum laude" minősítéssel.
- 2017-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen habilitált
- 2020 júliusáig a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi, Politikai és Regionális Tanulmányok Intézetének vezetői posztját töltötte be
- 2009 és 2013 között dékánhelyettes
- 2013 és 2020 között a Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar dékánja
- Főbb kutatási területei: nemzetközi kapcsolatok elmélete és a Közel-Kelet és Észak-Afrika, valamint az indiai szubkontinens