„Az orvos az embert, az állatorvos az emberiséget gyógyítja” – Interjú az Állatorvostudományi Egyetem rektorával

Miközben a magyar egyetemek óriási erőfeszítést tesznek, hogy felküzdjék magukat a világ élvonalába, mi már ott vagyunk

– hangsúlyozta Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora. Az interjú a Figyelő Felsőoktatási Rangsor 2019 évi kiadványában jelent meg.

Mit érdemes tudni a magyar állatorvosképzésről?

A magyar állatorvosképzés Lyon és Bécs után a világon harmadikként jött létre, 232. tanévünket kezdjük idén. Kezdetben a hadászatilag fontos lóállomány gyógyítása és a járványok leküzdése, majd a nagyüzemi állattartás problémáinak kezelése, napjainkban pedig a kedvtelésből tartott állatok gyógyítása vált kiemelt feladatunkká. A diákok főképp azért jelentkeznek hozzánk, mert szeretik az állatokat, ugyanakkor oktatásunkban a járványvédelmen és az élelmiszer-biztonságon van a hangsúly: az állatorvos munkája valójában a vasvillától az ezüstvilláig, az állattartástól az élelmiszer asztalra kerüléséig tart. Az orvos az embert, az állatorvos pedig az emberiséget gyógyítja, mert a biztonságos élelmiszerrel való ellátásban játszik kulcsszerepet.

Hogyan mutatná be az egyetemet a leendő hallgatóknak?

A felvételi pontszám nagyon magas: idén 455 pont volt az átlag. Csak államilag finanszírozott képzést indítunk, évente 110 hallgatót veszünk fel és német, illetve angol nyelven is oktatunk. Az 1500 diákunkból mintegy 1000, azaz a hallgatók kétharmada idegen nyelvű képzésben vesz részt. Harminckilenc országból érkeznek fiatalok, ami amellett, hogy komoly bevételi forrás az – ezáltal csaknem önfenntartó – intézménynek, azt is jelenti, hogy pezsgő nemzetközi élet van a campuson. Ez egyébként a hallgatók véleménye alapján Budapesten a leghangulatosabb. Az is igaz, hogy az egyik legnehezebben elvégezhető egyetemről van szó. Intézményünk mindig is elkötelezett volt a minőség iránt, itt keményen meg kell dolgozni a diplomáért. Ezt jelzi, hogy bár csak kiválók kerülnek be, mégis magas a lemorzsolódás. Szorgalomra és odaadásra van szükség, hiszen itt életek múlnak azon, hogy ki mit tud.

Mennyit ér a magyar állatorvosi diploma Európában?

Európában 98 állatorvosképző intézmény között a rangsorban ötödikek vagyunk, minket akkreditáltak hetedikként a kétlépcsős minőségbiztosítással egybekötött eljárás során.

A diplománkat Európa minden országában honosítás nélkül elfogadják. További célunk az amerikai akkreditáció. Ehhez arra van szükség, hogy aki kikerül az egyetemről, már az első nap teljes értékű szakemberként álljon munkába. Miközben a magyar egyetemek óriási erőfeszítést tesznek, hogy felküzdjék magukat a világ élvonalába, mi már ott vagyunk.

Mit tudnak tenni azért, hogy a munka világába való átlépés sikerüljön?

A gazdasági haszonállatok felé forduló állatorvosok iránt óriási a kereslet: most rendeztük meg először állásbörzénket, ahol több mint 40 kiállító jelent meg, és az állást kínáló cégek a jövőben különböző ösztöndíjakat is nyújtanak a diákoknak. A munkáltatóknak való megfelelés érdekében három évvel ezelőtt bevezettük a 11. gyakorlati félévet, amikor kimondottan klinikai, haszonállattartó-telepi vagy laboratóriumi képzés történik, amit vizsga követ, mielőtt államvizsgával zárulna a program. A jövőben szeretnénk bevezetni a 12. gyakorlati félévet is, amely a képzés végén lehetővé tenné a specializációt. Ahhoz, hogy a hallgatók jobban megismerjék az állatokat, tavaly elindítottuk a „hetesi szolgálatot". A diákok egy-egy hétig különböző haszonállatok mellett vannak, és meg kell tanulniuk gondozásukat. Sor kerül a ló, a juh, a szarvasmarha, a sertés, a baromfi és az őshonos magyar fajok megismerésére. Üllői tangazdaságunkban 2000-ben megépült a nagyállatklinika. Itt kívánjuk létrehozni a nemzeti lovasközpontot, ami akár egy jövőbeli olimpia lovasjátékainak is helyet adhat.

Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektoraFotó / Kőhalmi Péter

Mi az, amire a hallgatói közösség kapcsán a legbüszkébb?

Világviszonylatban is kevés olyan egyetem van, amely iránt a hallgatóság ennyire elkötelezett. Egyetemünkön számtalan rendezvényt szerveznek a diákok. Az Equus (latinul lovat jelent) klubunk vagy a tavaszi Equus napok valódi közösségi élményt jelentenek. Ilyenkor hintókkal, rendőrségi biztosítás mellett vonulunk ki a kollégiumba – az egyik hintót általában én hajtom. Említhetném a nemzetközi napunkat, amikor 39 ország hallgatói főznek az egyetem kertjében vagy a rendkívül népszerű őszi ökörsütést. Idén először rendeztünk állatorvosi fogathajtó és főzőversenyt, ahol 44 indulónk a világbajnok segédhajtók, Lázár Zoltán és Lázár Vilmos segítségével hajtották a fogatokat. Nálunk minden magyar hallgatót el tudunk helyezni a kollégiumban, a Marek József szakkollégiumunk pedig rendszeres programokkal jelentkezik: beszélhetnék zenekarunkról, énekkarunkról, sportkörünkről is. Öregdiákjaink közül Baji Balázs világbajnoki bronzérmes gátfutó is mindig büszkén emlegeti alma materét.

Milyen terveik vannak a jövőre nézve?

Szeretnénk visszaállítani az állati szervezet alapos megismerését lehetővé tevő zoológusképzést. Európában egyedülálló módon az első három év szinte megegyezne az állatorvosi szakon oktatott tantárgyakkal, de az utolsó két év a kutatóképzésre irányulna.

Célunk, hogy a képzés második szakaszában kizárólag angol nyelven történjen az oktatás.

Mit javasolna azoknak, akik nem nyernek felvételt?

A legfontosabb, hogy egy orvos művelt és kommunikatív legyen. Fontos tehát, hogy a diákok fejlesszék önkifejező készségüket, arra ugyanis már az egyetemi évek alatt szükségük lesz. Akinek nincs nyelvvizsgája, az tanuljon nyelvet, ez nélkülözhetetlen az állatorvosi hivatáshoz. A felvételi tantárgyakból, biológiából és kémiából akár a mi egyetemi előkészítőnkön is részt lehet venni.

Mennyire támogatja az intézmény a nehezebb helyzetű hallgatókat?

Az állatok gyógyításához megfelelő fizikai erőnlétre van szükség, viszont akinek nehézségei vannak, abból is válhat kiváló elméleti szakember vagy kutató. Éppen ezért olyan új tantermeket építettünk, amelyek akadálymentesen megközelíthetők. Az új épületekben mindenhol van lift, a gyakorlóhelyiségek pedig a földszinten vannak. Baba-mama szobánk is van, hogy ezzel is segítsük hallgatóinkat.

Mit csinálnak a frissdiplomások a képzés után?

A Diplomás Pályakövető Rendszer 2017-es adataiból azt láthatjuk, hogy a természettudomány képzési területen alapképzésüket sikeresen teljesítő hallgatók (a végzést követő egy vagy három évvel később) 52 százaléka folytatja tanulmányait valamilyen mesterképzésben, ami más képzési területekhez viszonyítva kiemelkedően magas aránynak mondható. Ezért nem meglepő, hogy a diplomásoknak csak a 36 százaléka dolgozik (további hét százaléka tanul és dolgozik egyidejűleg), de hét százalékuk regisztrált álláskeresőnek számít. A természettudományi képzési területen végzettek más képzési területek diplomásaihoz képest közepesen alacsonynak mondható havi átlagjövedelemre (bruttó 202 ezer forintra) számíthatnak; ennél magasabb átlagbérért a három legnépszerűbb szak esetében csak az ATE biológia alapszakán (bruttó 232 ezer forint) végzett, illetve a fizika alapszakot a BME-TTK-n (bruttó 235 ezer forint) és az SZTE-TTIK-n (bruttó 231 ezer forint) sikeresen teljesítő diákok dolgoznak. Ami a diplomások által ellátott munkaköröket illeti,

a biológia alapszakon végzett diákok főként biológusként, laboratóriumi asszisztensként dolgoznak, míg a fizika alapszak diplomásai elsősorban tanárként, a földrajz alapszakot sikeresen teljesítők leginkább általános iskolai tanárként, műszaki ügyintézőként vagy térinformatikusként állnak alkalmazásban.

Névjegy
Sótonyi Péter
- 66 éves, házas, 2 gyermek édesapja
- 1979 óta az Állatorvostudományi Egyetem egyetemi oktatója
- 1989-ben szerzett PhD fokozatot
- Főbb kutatási területei: Neurobiológia: hypothalamus molekuláris-neuroanatómiai vizsgálata, a kutya szívének fejlődése, makroszkópos anatómia, klinikai anatómia, a lovak mozgásának elemzése, a modern képalkotó eszközök alkalmazása