Amit mindenképp tudnod kell az egyetemi felvételi előtt

Bár az tény, hogy a felvételivel kapcsolatos technikai információkat viszonylag egyszerű megtalálni még azoknak is, akik az egyetemi felvételizés során életükben először végeznek online ügyintézést önállóan. Az UniLife-on mi is írtunk már számos gyorstalpalót, hogy a felvételi során a legtapasztalatlanabb jelentkezők se rontsanak el semmit. Ezeket mindenképp érdemes elolvasni, ha még nem hitelesítetted a jelentkezésed, hiszen sokszor egészen apró hibák is közrejátszhatnak benne, hogy a felvételi sikertelen legyen.

Viszont a technikai kérdéseken kívül más dolgok is vannak, amivel jó tisztában lennie mindenkinek, aki felsőoktatási képzésre jelentkezik, ám ezeket általában senki sem mondja el. Lássuk, mi mindent mond erről egy meglehetősen átlagos, de annál tapasztaltabb felvételiző!

Nagy segítség lehet a döntésben, pedig sokan nem is gondolnak rá, hogy a felsőoktatási képzések mintatantervei bárki által megtekinthetők a neten. Ha már megvan az álomszakod, érdemes összehasonlítani a tematikát és a választható szakirányokat az egyes egyetemeken.

Oké, ez nem minden esetben annyira fontos: például egy orvosi vagy mérnöki képzésen egészen biztos, hogy megközelítőleg minden intézményben ugyanazokat a tárgyakat tanulnád. Humán jellegű tudományok, például bölcsész- vagy társadalomtudományok esetén viszont korántsem ez a helyzet, ugyanis az egyes képzéseken egyetemenként változhat a tematika. Bár ugyanazon szak elvégzéséért mindenhol ugyanolyan diplomát kapsz, a karriered szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy milyen tárgyakat végeztél el a képzés során. Tedd fel magadnak a következő kérdéseket!

• Mi a célom azzal, hogy ezt a képzést szeretném elvégezni? Milyen munkát szeretnék utána?
• A választott szakterületen belül mi érdekel a leginkább?
• Az egészségesnél jobban fogok kínlódni és stresszelni, ha ezeket a tárgyakat kell majd tanulnom?

Ha sorra veszed ezeket a kérdéseket, az közelebb vihet hozzá, hogy az egyetemi éveid egy olyan képzésen töltsd, ami nem csak egy cél (a diploma) felé való törtetést, hanem igazi élményt is jelent. Természetesen vannak más nagyon fontos szempontok is, mint például a diploma presztízse, de végső soron a tanulás célja maga a tanulás.

Épp ezért soha nem érdemes megelégedni a készen kapott, középiskolákban szájhagyomány útján terjedő félinformációkkal!

Az állami ösztöndíjas képzés kötelezettségmentes ingyen tanulás, az önköltséges forma pedig kínszenvedés, szegény szülők lehúzása? Diákhitel csak azoknak való, akik teljesen le vannak égve, és egyébként is ugyanakkora adósság keletkezik utána, mint egy „hagyományos" hitel esetén? Az egyetemista évek alatt csak úgy lehet pénzt keresni, hogy egy hét alatt összesen nyolc órát alszol? A bölcsészek büfészakra járnak, ellenben az összes mérnök azonnal egymilliós átlagfizetéssel kezd? Egy zárthelyi dolgozatra annyit kell majd tanulni, mint az egész érettségire?

Mindannyian hallottuk már ezeket a gondolatokat, melyek leginkább csak arra jók, hogy jól ráijesszenek a felvételiző diákokra. Ráadásul ezek a félig fals információk azt is feltételezik, hogy a diákok nem elég rátermettek, nem jó a teherbírásuk és nem tudják, mit is akarnak igazán az élettől. Ki engedné, hogy ezt feltételezzék róla? Épp ezért a szubjektív vélemények helyett érdemes inkább tényekre, mint például a Diplomás Pályakövetési Rendszer eredményeire hagyatkozni, amiből megtudhatod, a valóságban milyenek az elhelyezkedési esélyeid egy adott diplomával.

Persze, a legfontosabb ez esetben is az, hogy hallgass a szívedre! Ha pedig a szíved még nem szólalt meg ez ügyben, tudd, hogy semmiről nem késtél le.

Konda Nikolett