Elindultak a keresztféléves képzések
Februárban kezdték az egyetemet azok a hallgatók, akik keresztféléves képzésre felvételiztek. Tavalyhoz képest idén ezerrel több hallgató szerepelt sikeresen és egyre népszerűbbek a mesterképzések, informatikai és műszaki szakok, itt vannak a részletek!
A tavalyi adatokhoz képest összességében is nőtt a műszaki és informatikai pálya iránt érdeklődők száma, 1938-an kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat ezeken a képzési területeken. További tények a jelentkezőkről:
- mintegy hatezer jelentkezőből 5231-en jutottak be egyetemre, főiskolára vagy felsőoktatási szakképzésre
- tavalyhoz képest ezerrel több hallgató szerepelt sikeresen.
- egyre népszerűbbek a mesterképzések, az informatikai és műszaki szakok.
- a felvettek csaknem 90 százaléka mesterképzésre jelentkezett, ez szám szerint 4623 hallgatót jelent.
- legnépszerűbb a vezetés és szervezés szakirány volt, ezen a területen 496-an kezdhetik meg tanulmányaikat februártól.
- a legtöbb jelentkező (1138) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre jutott be,
- a sorban az Eötvös Loránd Tudományegyetem következik 613,
- majd a Szent István Egyetem 544
- és a Debreceni Egyetem 448 felvett jelentkezővel.
A műszaki és informatikai pálya iránt érdeklődők többsége a következő szakokon kezdte meg tanulmányait:
- a gépészmérnöki képzést 313-an,
- a mérnökinformatikust 310-en,
- a villamosmérnökit pedig 247-en választották idén.
A mesterképzést kezdők számának növekedése már tavaly látható volt; az előző tanévhez képest átlagosan mintegy 14 százalékkal több hallgató iratkozott be ősszel mesterképzésre. Orvos- és egészségtudományi képzési területen csaknem másfélszer, államtudományi képzési területen több mint kétszer annyian kezdték meg tanulmányaikat, mint 2019-ben. Kimagaslóan emelkedett az újonnan képzést kezdett mesteres hallgatók száma az informatikai és az agrár területeken is.
A kormány az elmúlt években már több döntéssel, átalakítással támogatta, hogy a hazai egyetemek vonzóbbak legyenek a hallgatók és az oktatók számára, ezzel is elősegítve, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek. A felsőoktatás a kormány tervei szerint a következő években 1500 milliárd forintból fejlődhet. Az intézmények közül több szervezeti formát is vált a támogatási összegek hatékonyabb felhasználása érdekében.
forrás: MTI