Klebelsberg 2.0 - interjú Hankó Balázzsal

 Fél éve Ön a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, és mozgalmas időszak áll mögöttünk és előttünk is. Milyen feladatokat lát maga előtt, milyen kihívásokkal kell szembenéznie a terület vezetőjeként?

Eseménydús volt az elmúlt félév. A számos feladat közül két lényeges elemet kell kiemelni ebből az időszakból. Az egyik a fokozatváltás és a felsőoktatási stratégia mentén az egyetemek versenyképességének további erősítését szolgáló változtatások, ehhez kapcsolódva pedig az új finanszírozási és képzési struktúra előkészítése, és az ezeket megalapozó jogszabályok módosítása. Így többek között sarkalatos törvényben elvi éllel rögzítettük, hogy a modellváltó intézmények fenntartói közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelői alapítványok.

Az időszak másik mozgatórugója a felsőoktatásban a tavaszihoz hasonlóan az őszi félév járványügyi intézkedéseinek megfelelő irányítása, melyben amíg lehetett, a hibrid oktatás kapott főszerepet.

A nagy jelenléti oktatótermekben a járványügyi szabályok betartásával folytak az órák, azokba stream formájában is be lehetett kapcsolódni. A jelenléti gyakorlatokon pedig fokozottan betartattuk a járványügyi óvintézkedéseket.

Majd az ősz második felében digitális oktatásra váltottunk, és csak egyes egyetemek meghatározott képzési területein, a rektor külön kérelmére engedélyeztünk jelenléti oktatást.

Emellett a diákoknak is köszönet és dicséret jár, hiszen az orvos-és egészségtudományi hallgatók közül eddig közel ezren vettek részt a kórházakban a járvány elleni küzdelemben, és több mint 25 ezer műszakot teljesítettek a mentőszolgálatnál.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Önkormányzatával együttműködve több fórumon és formában hívtuk fel a hallgatók figyelmét a járvány időszakában a fokozott felelősségvállalásra.

A hallgatói felmérések is azt igazolják, hogy nemcsak ők, hanem a felsőoktatás is jól vizsgázik, nehezített terepen is teljes értékű képzést nyújt.

Hiszen az őszi félév során folyamatos volt az oktatás, és a gyakorlatokat is megtartották, lehetőség szerint tavasszal is erre készülünk. Csak míg ősszel a gyakorlatokat a félév elején, addig tavasszal reményeink szerint a félév végén, blokkosítva teljesíthetik a hallgatók.

Manapság sokféle kérdést tesznek fel a modellváltásról és a felsőoktatás fejlettségéről. A felsőoktatásba a jövőben nagyjából 1500 milliárdos forrást juttatnak, átalakul a fenntartói rendszer, és már az előző években is jelentős és látványos fejlesztések történtek. Nem tévedünk sokat, ha Klebelsberg munkásságával állítják párhuzamba a jelen fejlesztéseket?

Valóban vonható párhuzam, az 1509 milliárd forint értékű beruházások megvalósításával a magyar egyetemek adják majd a gazdaság és innováció fő hajtóerejét. Az egyetemek már régóta készültek, készülnek erre a lehetőségre, intézményfejlesztési terveikben jobbnál jobb projektek várnak megvalósításra. A gazdaság újraindításához, hosszú távon fenntartható növekedéséhez, hatékonyságának javításához kiművelt emberfőkre van szükségünk, így a felsőoktatás e fejlődés természetes középpontja kell legyen.

Az akciótervben jelenlévő több mint 1500 milliárd forint értékű fejlesztés, főként a 21. századi, gyakorlatorientált képzési környezetet teremti meg, infrastruktúra-fejlesztéssel, eszközök beszerzésével, így egy versenyképesebb, zöldebb, digitális egyetemi és vele szoros együttműködésben lévő gazdasági rendszer alakul ki.

Az új struktúra, a képzési kimeneti követelmények rendszerének megújulása és az ipari partnerekkel kötendő stratégiai megállapodások egy olyan keretet vázolnak, ami által a magyar felsőoktatás versenyképessége erősödik, rugalmasabban igazodik a mindenkori gazdasági igényekhez. Mindezekből az látszik, hogy valóban klebelsbergi mértékű reformok előtt áll a magyar felsőoktatás.

E történelmi léptékű megújulás öt egymást erősítő folyamatból áll, hiszen egyszerre valósul meg számos egyetem modellváltása, ehhez kapcsolódva alakul ki a modellváltó egyetemekre vonatkozó végleges szabályozás. Az első két pillér mellett pedig az intézmények vagy alapítványi fenntartóik 10-25 éves stratégiai megállapodásokat és 3-5 éves finanszírozási szerződéseket kötnek az állammal. Az egyetemi infrastruktúrája korszerűsítése mellett a képzés gyakorlati megújítása is megtörténik.

Mennyire vonzó most a felsőoktatás? Az elmúlt évben többféle okra visszavezethetően valamivel kevesebben jelentkeztek egyetemre. Az idei év jelentkezési határidő február 15-én volt. Látják már az eredményeket?

Az adatok feldolgozása megkezdődött, az elmúlt évek gyakorlata szerint tudunk majd ezekről részletesen beszámolni. Annyi viszont már most látszik, hogy a járványhelyzet dacára tavalyhoz képest nőtt a jelentkezők száma.

Névjegy
Hankó Balázs
42 éves, nős, 4 gyermek édesapja

- A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán szerzett gyógyszerész oklevelet 2001-ben, majd 2004-ben gyógyszerügyi szervezés és igazgatás szakvizsgát tett. PhD-fokozatát 2005-ben szerezte meg summa cum laude minősítéssel, majd 2008-ben a Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Menedzserképző Központjában egészségügyi szakmenedzserként is végzett és 2014-ben kórházi, klinikai gyógyszerészet és gyógyszerellátási gyógyszerészet szakvizsgát is tett.

- Rezidens gyógyszerészként kezdett dolgozni 2001-2002 között a Semmelweis Egyetem, Egyetemi Gyógyszertárának Gyógyszerügyi Szervezési Intézetében, majd 2002-ben a Gyógyszerkészítmények Osztály osztályvezető gyógyszerésze, 2006-ig egyetemi tanársegéd, egyetemi adjunktus, 2007-től igazgatóhelyettes, 2011-től egyetemi docens. 2009. szeptemberétől egyetemi főgyógyszerész, 2018. július 1-től stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes.

- Az orvos- és egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézmények fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa lett 2017-ben.

- Az ITM felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárának 2020 augusztusában nevezték ki.