Még mindig kétségeid vannak, hogyan biztosítja a modellváltás az egyetemek versenyképességét? Hankó Balázs beavat a részletekbe!

A modellváltás sokak szemében még most sem átlátható intézkedés. Több intézmény vezetése azonban önként és örömmel vált. Mit érdemes kiemelni a modellváltás kapcsán?

A modellváltás nem újkeletű dolog, hiszen, aki utánanéz, láthatja, hogy a 2016-ban elfogadott szakpolitikai stratégia (Fokozatváltás a felsőoktatásban), már akkor rögzítette a modellváltás irányait. Az új struktúra versenyképesebbá teszi az egyetemeket azáltal, hogy felkészíti őket napjaink egyre komplexebbé váló kihívásainak való megfeleléshez és a gazdaság elvárásaihoz való jobb alkalmazkodásukat is segíti.
Az előzőek ellenére a legtöbbet említett kétely az autonómia kapcsán jelent meg, így érdemes hangsúlyozni, hogy valóban csak ott történik modellváltás, ahol azt az egyetem vezető testülete, szenátusa kezdeményezi/kezdeményezte. Az elmúlt hónapokban ezen folyamatok pedig azért gyorsultak fel mert a 2016-2020-as fejlesztési ciklust követően az egyetemek előkészítették 2020. év végétől az új intézményfejlesztési stratégiájukat, amelyekben több helyen a modellváltás iránya jelent meg.
A modellváltó egyetemek száma egyre növekszik, és várhatóan idén szeptemberben a hallgatók többsége már modellt váltott intézménybe fog járni. Az előzetes adatok alapján pedig emelkedett a felvételizők száma is, mely igazolja, hogy jó irányba tart a meghirdetett és az utóbbi években a megvalósítási fázisba ért felsőoktatási stratégiánk.

Mely intézmények váltanak idén, hol született már meg a döntés?

Már az alapítványi fenntartás mellett tették le a voksukat a nagy vidéki tudományegyetemeink, így a pécsi, a szegedi, valamint a debreceni egyetem és a Semmelweis Egyetem is. Ennek a négynek a különlegessége, hogy orvos egészségtudományi egyetemek, a gyakorlati képzések fellegvárai úgy, hogy ezek a gyakorlati képzőhelyek maguk a klinikák, és az azt összefogó klinikai központok az egyetemek részei. Ez az összetevő nemzetközi versenyképességük egyik sikerforrása, és a magyar betegek bizalma is kiemelkedő a betegellátás, orvos, -egészségügyi képzés, és kutatás fellegváraiban a klinikákban Fontos kiemelnünk, hogy a modellváltás során a klinikák az egyetem részeként működnek továbbá, de egyben az egységes egészségügyi irányítás részei maradnak.

További modellváltó intézmény a Dunaújvárosi Egyetem - melynek fő profilja a nukleáris képzési platform lesz-, valamint az elmúlt időszakban az Óbudai Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Nyíregyházi Egyetem is a modellváltás mellett kötelezte el magát, és támogatói döntést hozott. Fenntartóváltás lesz az Eszterházy Károly Egyetemen is, amely a régmúlt hagyományaihoz méltóan az egri Főegyházmegye fenntartásába kerül. A belőle kiváló sárospataki campuson létrehozzuk a Tokaj-hegyaljai Egyetemet, amelyhez a pedagógusképzés mellett természetesen kapcsolódik majd szőlész-borász képzés is.

Lényeges tény, hogy valamennyi modellváltó intézmény fenntartója úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány lesz. Ez azért fontos, mert az egyetemeknek meghatározott közfeladatot, azaz a felsőoktatási tevékenységen túl egyes helyeken, egészségügyi, köznevelési, szakképzési közfeladatot kell ellátniuk.

Gazdasági és intézményi szempontból milyen előnyökkel jár a modellváltás, és például mit jelent a hallgatóknak?

Rendelkezünk egy 2030-ig tartó nemzeti gazdaságstratégiával. Ennek kapcsán fontos kiemelni, hogy a felsőoktatás nem önmagáért létezik, hanem szolgálatot teljesít. Azt a szolgálatot, hogy a nemzet számára olyan versenyképes tudással rendelkező hallgatókat képezzen, akik örömmel és nagy tudással gyarapítják országunk gazdaságát, szolgáltatásait, közfeladatait, egészségügyét, köznevelését. Az egyetemek kutatási, innovációs feladata is ezen gazdaságstratégiával összhangban kell, hogy megvalósuljon.

Tehát olyan képzett hallgatói létszámnak kell részt vennie a képzésben, olyan kompetenciákkal kell rendelkezniük, valamint olyan felkészültségűnek kell lenniük, hogy megállják a helyüket a mindennapi munkaerőpiacon.

Ezért lényeges, hogy az intézmények kuratóriumában olyan személyek vállaljanak szerepet, akik értik az adott területet és kihívásait. A most modellváltó intézmények esetében is fontos szempont, hogy a fenntartó kuratórium tagjai ismerjék a térséget, az egyetem által művel tudományterületeket, a képzési területeket és annak piaci vetületeit, valamint megfelelő akadémiai kapcsolódással is rendelkezzenek. Természetesen ezen kompetenciákat egy-egy személy ritkán ötvözi magában, ezért szükséges a fenti szempontoknak megfelelően megbízni a kuratórium tagjait.

Az egyetemekkel hosszú távú, 10-20 éves stratégiai megállapodásokat kötünk, melyekben közösen rögzítjük a főbb célokat, ezen túl pedig 3-5 éves finanszírozási szerződésekben rögzítjük a garantált, három pilléren nyugvó intézményi támogatásokat.

Továbbra is lesz hallgatói normatíva, ezek biztosítják az oktatás költségeinek fedezetét. Ezen túl az intézmények még két jogcímen: az üzemeltetés, azaz az épületek fenntartására és a tudományos, kutatási tevékenység finanszírozására kapnak juttatást. Hangsúlyozom, hogy ezekhez mind ösztönző, minőségi paraméterek mentén juthatnak hozzá, csökkentve ezzel a lemorzsolódást, vagy éppen javítva a kutatási eredményességet.

Ha továbbra is ilyen szoros lesz ez a függés, akkor mi biztosítja az autonómiát az intézmények számára?

Az európai egyetemek hálózatában négy szempont alapján vizsgálják az autonómia meglétét, s így négy különböző autonómia elemről beszélhetünk.

Az egyik a pénzügyi autonómia. Tömören, ha vagyonnal látom el az egyetemeket, valamint a fenntartó alapítványokat akkor az autonómiájuk növekedni fog, ugyanis tulajdonukba kapnak ingatlant és eszközöket, így a pénzügyi függetlenségük az első perctől fennáll, ami a jó gazdálkodás és erősödő gazdasági kapcsolatok révén még tovább fejlődhet.

A következő a munkáltatói autonómia, aminek fokmérője, hogy az intézményben dolgozók foglalkoztatottsága milyen módon történik. A mi esetünkben a munkavállalók egy közalkalmazotti jogviszonyból a munkatörvénye szerinti jogviszonyba kerülnek át, ami teljesítményelvűbb, szabadabb foglalkoztatási formát jelent. Ezzel szintén növekszik az autonómia.

A harmadik a szervezeti autonómia, ami egészen egyértelmű módon azt jelenti, hogy az alapítványi struktúra révén az intézmények távolabb kerülnek az állami fenntartástól. Nem meglepő módon ez is növekvő autonómiát, decentralizáltabb működést jelent.

Az utolsó pedig az oktatás, kutatás autonómiája, mely Magyarország Alaptörvénye által garantált. Tehát összességében egy autonómabb, versenyképesebb modellt hozunk létre.

Milyen általános szabályokat érdemes a modellváltás kapcsán hangsúlyozni, ami a hallgatók számára lényeges lehet?

Az új típusú stratégiai megállapodásban megjelenik, hogy az intézményeknek az ipari kapcsolataik számát növelni, azok minőségét pedig javítani kell. Azt is el fogjuk érni – egy gyakorlati példát kiragadva – hogy a diplomamunkák egy meghatározott hányadának olyannak kell lennie, amelyek valós, gyakorlati problémákat oldanak meg. Szerintem nincsen annál nagyobb, a képzéshez kapcsolódó öröm, mint amikor a végzett hallgató azt látja, hogy a diplomamunkájának eredményeként változnak egyes folyamatok.

Finanszírozás tekintetében a modellváltó intézmények hosszú távú költségvetési támogatása megmarad, ennek fejében rögzült az alapítványok működésében a közfeladat ellátásának kötelezettsége.

Mindezekből következik, hogy az egyetemek továbbra is biztosítják az állami finanszírozású képzési helyeket. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy azokkal az intézményekkel is megkötjük ezt a stratégiai megállapodást és finanszírozási szerződést, amelyek nem váltanak modellt.