Hibrid hajtásmodell, naperőmű tesztelés, nanoszálas gyógyszertechnológia a BME-n

A hatalmas projekt fókuszában az energetikai és a gyógyszeripari kutatás-fejlesztés, az integrált, intelligens technológiák fejlesztése áll. Öt új labor, számos új technológia, termék és prototípus született a Műegyetem négyéves nagyvállalati együttműködésében. Mutatjuk a részleteket!

A BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) és nagyvállalati partnerei közti négy éven át tartó együttműködés hamarosan lezárul.

  • A Siemens,
  • a Nokia,
  • az MVM,
  • a Richter Gedeon
  • és a Rolls-Royce vállalatokkal,

valamint az NKFIH támogatásával közel 6 milliárd forintból megvalósult projektbe bekapcsolódtak

  • a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK),
  • a Vegyész- és Biomérnöki (VBK),
  • valamint a Gépészmérnöki Kar (GPK) oktatói és hallgatói kapcsolódtak be.
Az egyetem oktatói és hallgatói az érdeklődésüknek megfelelő valós ipari problémákat tudnak megoldani.
Az egyetem oktatói és hallgatói az érdeklődésüknek megfelelő valós ipari problémákat tudnak megoldani.Fotó / BME

A BME-n már 67 egyetemi laboratórium áll rendelkezésre a nagyvállalati innovációs partnerségek kiszolgálására. Az intézmény és a vállalatok közös, stratégiai együttműködéseinek irányítását önálló egyetemi egységként a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ látja el.
A FIEK szervezet 12 aktuálisan futó projektje közel 39 milliárd forint költségvetésből gazdálkodik. A FIEK egy új kutatásszervezési modellt is megvalósító projekt, mely lehetővé teszi a cégek számára, hogy kutatás-fejlesztési és képzési igényeiket megfogalmazzák a felsőoktatás számára.

 

A projektben

  • a BME a Siemens-szel és a Rolls-Royce-szal közösen hajtáslabort,
  • az MVM-mel közösen pedig Smart Power energetikai labort és CHP labort (kapcsolt hő és villamosenergia termelő technológiák tesztelésére) alakított ki.
  • A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karon a Richter segítségével épült fel a Pharmatech labor,
  • míg a Nokia alprojektben egy 5G testbedet hoztak létre, melynek köszönhetően folyamatosan épül ki a teljes campust lefedő 5G teszthálózat.

Az új laborokat a jövőben az ipari szereplők szolgáltatásként vehetik igénybe, amelynek része az infrastruktúra és a hozzáértő mérnöki csapat.


Előnyei többek között:

  • hogy a cégek egy 21 ezer fős oktatói-hallgatói szakmai közösség szellemi tőkéjével és a már meglévő egyetemi infrastruktúrával egészíthetik ki a K+F erőforrásaikat,
  • az egyetem oktatói és hallgatói az érdeklődésüknek megfelelő valós ipari problémákat tudnak megoldani,
  • jelentős szakmai tapasztalatot szereznek,
  • az infrastrukturális fejlesztésekhez pedig jelentős tőke áramlik az intézménybe.
  • A nagyvállalatoknak lehetőségük van egyszerre több tudományterület erőforrásait igénybe venni
  • költséghatékony
  • jóval tágabb teret ad a kreativitásnak, mint a saját erőből megvalósított fejlesztés.
  • Új technológiák, termékek, prototípusok születnek
  • a projektbe bekapcsolódó fiatalok pedig olyan innovációk kidolgozásában vehettek részt, melyek akár megalapozhatják későbbi karrierjüket is.
Az infrastrukturális fejlesztésekhez jelentős tőke áramlik az intézménybe.
Az infrastrukturális fejlesztésekhez jelentős tőke áramlik az intézménybe.Fotó / BME


Két új szolgáltatás is létrejött az együttműködés során:

  • a hibrid hajtások tesztelése a villamos hajtás laboratóriumban
  • a dinamikus megújuló termelési-menedzsment szolgáltatás kkv-k számára, amely lehetőséget biztosít napenergiával működő kiserőművek termelési előrejelzésére és menetrend készítésére

Ezeken felül

  • nyolc új technológiát,
  • három terméket
  • és öt prototípust hoztak létre a projektben dolgozó szakemberek.

 

A Nokia 5G projektjében olyan technológiát dolgozott ki, mely az öntanulási és magasan automatizált funkciói révén egyszerre teszi lehetővé az 5G hálózatok kihasználtságának és a felhasználói élménynek a növelését. A Rolls-Royce-szal fejlesztett topológiai optimalizációs technológia a villamos gépek optimális geometriai kialakítását teszi lehetővé. Az új technológia alkalmazásával a villamos motorok részegységeinek és teljes struktúrájának optimalizált változatát lehet kialakítani.
Az Inno Sapiens, a Műegyetem jövőformáló podcast sorozata az innovációról, az üzleti élet és a felsőoktatás együttműködési lehetőségeiről szól és hétköznapi példákon keresztül hozza közelebb hozzánk a tudomány, az oktatás és a gazdasági élet együttműködéséből létrejött hazai, BME kötődésű innovációit.

 

forrás: BME