Hibrid hajtásmodell, naperőmű tesztelés, nanoszálas gyógyszertechnológia a BME-n

A hatalmas projekt fókuszában az energetikai és a gyógyszeripari kutatás-fejlesztés, az integrált, intelligens technológiák fejlesztése áll. Öt új labor, számos új technológia, termék és prototípus született a Műegyetem négyéves nagyvállalati együttműködésében. Mutatjuk a részleteket!

A BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) és nagyvállalati partnerei közti négy éven át tartó együttműködés hamarosan lezárul.

  • A Siemens,
  • a Nokia,
  • az MVM,
  • a Richter Gedeon
  • és a Rolls-Royce vállalatokkal,

valamint az NKFIH támogatásával közel 6 milliárd forintból megvalósult projektbe bekapcsolódtak

  • a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK),
  • a Vegyész- és Biomérnöki (VBK),
  • valamint a Gépészmérnöki Kar (GPK) oktatói és hallgatói kapcsolódtak be.
Az egyetem oktatói és hallgatói az érdeklődésüknek megfelelő valós ipari problémákat tudnak megoldani.Fotó / BME

A BME-n már 67 egyetemi laboratórium áll rendelkezésre a nagyvállalati innovációs partnerségek kiszolgálására. Az intézmény és a vállalatok közös, stratégiai együttműködéseinek irányítását önálló egyetemi egységként a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ látja el.
A FIEK szervezet 12 aktuálisan futó projektje közel 39 milliárd forint költségvetésből gazdálkodik. A FIEK egy új kutatásszervezési modellt is megvalósító projekt, mely lehetővé teszi a cégek számára, hogy kutatás-fejlesztési és képzési igényeiket megfogalmazzák a felsőoktatás számára.

 

A projektben

  • a BME a Siemens-szel és a Rolls-Royce-szal közösen hajtáslabort,
  • az MVM-mel közösen pedig Smart Power energetikai labort és CHP labort (kapcsolt hő és villamosenergia termelő technológiák tesztelésére) alakított ki.
  • A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karon a Richter segítségével épült fel a Pharmatech labor,
  • míg a Nokia alprojektben egy 5G testbedet hoztak létre, melynek köszönhetően folyamatosan épül ki a teljes campust lefedő 5G teszthálózat.

Az új laborokat a jövőben az ipari szereplők szolgáltatásként vehetik igénybe, amelynek része az infrastruktúra és a hozzáértő mérnöki csapat.


Előnyei többek között:

  • hogy a cégek egy 21 ezer fős oktatói-hallgatói szakmai közösség szellemi tőkéjével és a már meglévő egyetemi infrastruktúrával egészíthetik ki a K+F erőforrásaikat,
  • az egyetem oktatói és hallgatói az érdeklődésüknek megfelelő valós ipari problémákat tudnak megoldani,
  • jelentős szakmai tapasztalatot szereznek,
  • az infrastrukturális fejlesztésekhez pedig jelentős tőke áramlik az intézménybe.
  • A nagyvállalatoknak lehetőségük van egyszerre több tudományterület erőforrásait igénybe venni
  • költséghatékony
  • jóval tágabb teret ad a kreativitásnak, mint a saját erőből megvalósított fejlesztés.
  • Új technológiák, termékek, prototípusok születnek
  • a projektbe bekapcsolódó fiatalok pedig olyan innovációk kidolgozásában vehettek részt, melyek akár megalapozhatják későbbi karrierjüket is.
Az infrastrukturális fejlesztésekhez jelentős tőke áramlik az intézménybe.Fotó / BME


Két új szolgáltatás is létrejött az együttműködés során:

  • a hibrid hajtások tesztelése a villamos hajtás laboratóriumban
  • a dinamikus megújuló termelési-menedzsment szolgáltatás kkv-k számára, amely lehetőséget biztosít napenergiával működő kiserőművek termelési előrejelzésére és menetrend készítésére

Ezeken felül

  • nyolc új technológiát,
  • három terméket
  • és öt prototípust hoztak létre a projektben dolgozó szakemberek.

 

A Nokia 5G projektjében olyan technológiát dolgozott ki, mely az öntanulási és magasan automatizált funkciói révén egyszerre teszi lehetővé az 5G hálózatok kihasználtságának és a felhasználói élménynek a növelését. A Rolls-Royce-szal fejlesztett topológiai optimalizációs technológia a villamos gépek optimális geometriai kialakítását teszi lehetővé. Az új technológia alkalmazásával a villamos motorok részegységeinek és teljes struktúrájának optimalizált változatát lehet kialakítani.
Az Inno Sapiens, a Műegyetem jövőformáló podcast sorozata az innovációról, az üzleti élet és a felsőoktatás együttműködési lehetőségeiről szól és hétköznapi példákon keresztül hozza közelebb hozzánk a tudomány, az oktatás és a gazdasági élet együttműködéséből létrejött hazai, BME kötődésű innovációit.

 

forrás: BME