Mi a március végén benyújtott modellváltó törvényjavaslatok célja? - Hankó Balázs válaszol

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium március végén újabb 10 egyetem modellváltását, egy új Tokaj-Hegyalja egyetem alapítását, és az egri egyetem történelmi gyökereknek megfelelő katolikus egyházi fenntartóváltást megalapozó, valamint Stumpf István kormánybiztos úrral közösen a modellváltó intézmények új szabályozási keretrendszerét egybefoglaló törvényjavaslatokat nyújtotta be az Országgyűlés elé. Hankó Balázs szerint a modellváltás fontos, de nem egyetlen eleme a felsőoktatás már évek óta folyó fokozatváltásának.

Az ITM felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára kérdéseinkre azt is elmondta:

Fontos hangsúlyozni, hogy az állam, kormányzat ágazatirányító szerepe az új fenntartói modellben is megmarad, hiszen a nemzetstratégia, nemzetgazdasági céloknak megfelelő felsőoktatást a hosszú távú stratégai és finanszírozási szerződések biztosítják, melyek ugyancsak érvényesek lesznek az állam által továbbiakban is fenntartott nem modellváltott 6 felsőoktatási intézményre is.

A felsőoktatás jelentős fejlesztéseken megy keresztül, amelyek közül az egyik legjelentősebb, a fenntartási forma a világszerte elfogadott és jól bevált alapítványi modellre történő váltása. Mi az alapvető jelentősége ennek a törvénycsomagnak? Miért fontos a modellváltás folyamata a felsőoktatásban Magyarország számára?

A magyar gazdaság újraindításának egyik kulcseleme, hogy egyre többen felvételizzenek a felsőoktatásba és a végzett hallgatók versenyképes gyakorlati ismerettel és tudással rendelkezzenek, valamint, hogy az egyetemek a jelenleginél sokkal rugalmasabb szabályozási környezetben tudjanak működni. Természetből vett hasonlattal élve egy új szimbiózis alakuljon ki az egyetemek és az őket körülvevő közszolgáltatási, gazdasági környezet között, melynek iránytűje a 2030-as nemzetstratégiai és nemzetgazdasági céljaink.Ennek az alapjait már a 2016-os Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégiában is lefektettük és az elmúlt időszakban immár 10 egyetem modellváltása meg is valósult.

A 10 új modellváltó egyetemen a már modellt váltott intézmények tapasztalatai, nemzetközi kitekintés alapján indult el az a gondolkodás, hogy ők is a modellváltás útjára lépjenek. Ezt fejezték ki azok az intézményfejlesztési tervek, és aztán január vége és március közötti egyértelmű a modellváltást kezdeményező szenátusi határozatok. Így jutottunk el odáig, hogy 10 egyetem modellváltásáról szóló törvény került benyújtásra az Országgyűlés elé. Fenntartóváltás lesz az Eszterházy Károly Egyetemen is: a régmúlt hagyományaihoz méltóan az egri Főegyházmegye fenntartásába kerül. A belőle kiváló sárospataki campuson pedig létrehozzuk a Tokaj-hegyaljai Egyetemet, amelyhez a pedagógusképzés mellett értelemszerűen kapcsolódik majd szőlész-borász képzés is.

Mit lehet tudni a törvényjavaslatokról? Hogyan készítették elő, milyen feltételeket rögzítettek benne, amelyek garanciát jelenthetnek az intézményeknek, hallgatóknak egyaránt?

Egyes fórumokon, megszólalásokban mást sem hallani, mintsem hogy a modellváltást előkészítés nélkül rákényszerítjük az egyetemekre. Ezzel szemben a tények az alábbiak.

A 2016-ban az egyetemi közvéleménnyel egyeztetve készült a Kormány által elfogadott Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégia. Ezen stratégia jelölte ki azt az irányt, hogyan lehet versenyképesebbé, rugalmasabbá, gazdaság közelibbé tenni a felsőoktatást és hogyan tud a mindennapi elvárásoknak jobban megfelelni. Azaz több, mint négy éve ismertek a konszenzussal kialakított irányok.

Tavaly év végén az új uniós fejlesztési ciklushoz kapcsolódóan a jogszabályban rögzítetteknek megfelelően elkezdték az egyetemek az intézményfejlesztési terveiket megújítani, amelyekben több helyen jelentek meg a modellváltást kezdeményező irányok.

Január vége óta pedig 10 egyetem szenátusa döntött arról -nagy többséggel-, hogy a modellváltás irányába szeretnének elmozdulni, erre hatalmazták fel az egyetemi vezetőket. Az Eszterházy Károly Egyetem szenátusa pedig döntött arról, hogy fenntartóváltást kezdeményez.

Miután ez a három lépés - a stratégiai, az intézményfejlesztési tervek, és a szenátusi döntések- megvalósult, a kormányzati előkészítői munka során kialakításra kerültek a törvényjavaslatok.

Fontos látnunk azt, hogy a most modellváltó egyetemekkel együtt idén szeptembertől több, mint 180 ezer hallgató kezdi meg a tanulmányait modellváltó intézményben, azaz a hallgatók közel 70 százaléka.

Ez összesen 21 egyetemet jelent.. Ez magától értetődően megköveteli azt, hogy az új fenntartói modellhez az eddigi tapasztalatok alapján egy egységes keretrendszert alakítsunk ki, ez pedig nem más mint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó új sarkalatos törvény, egységes törvény kódex.

Hankó BalázsFotó / Mediaworks

Melyek pontosan az ebben foglalt feltételek?

Olyan új fenntartási struktúrát hozunk létre, amely egyszerre biztosítja az állami közfeladat ellátásának megfelelő garanciáit, valamint biztosítja ehhez a megfelelő anyagi forrást, az autonómabb működés feltételeit (mind pénzügyi, szervezeti, munkavállalói, és oktatási-kutatási szinten) és azt, hogy egy sokkal rugalmasabb modellben a gazdasági, közszolgáltatási azaz a gyakorlati elvárásoknak megfelelően tudjanak a továbbiakban működni egyetemeink.

A sarkalatos törvény előkészítése az egyetemekkel történt közös konzultációk alapján valósult meg.

Az egyetem és a fenntartó alapítvány egyensúlyának lényeges eleme, hogy a szenátus jelöli az alapítvány kuratóriumának felügyelő bizottságának egyik tagját, valamint valamennyi, az alapítvány kuratóriuma által meghozandó döntések esetében, az egyetemet érintő kérdésekben a szenátus számára véleményezési jog került kialakításra.

Ezáltal egy olyan együttműködési keretrendszer lesz a fenntartó és a fenntartott között, valamint egy olyan ágazati irányítási lehetőség marad a minisztérium kezében a stratégiai és a finanszírozási szerződésekkel, amely egy négyes együttműködést követel majd meg a résztvevő felektől.

Elsőként, hogy az ágazatirányító a stratégiai és finanszírozási szerződés alapján megmondja, hogy mire van szüksége a nemzetstratégiai gazdaságpolitikai feladatellátási szempontrendszer szerint a nemzetünknek.
Továbbá a fenntartó alapítvány az adott egyetemhez értő emberekből, akadémiai tudományos emberekből, az egyetem gazdasági környezetét meghatározó szereplőkből, és közéleti szereplőkből áll. A harmadik egy szabadabb működés kialakítása.
A negyedik pedig azok a gazdasági szereplők, akik körbeveszik az egyetemeket.

Szóval egy olyan pályára áll a felsőoktatás, amelyre Klebensberg Kúno óta nem volt példa. Tehát, mondhatnánk azt is, hogy abból a gazdasági háttérből, amibe a járványügyi helyzetünkből adódóan kerültünk, a felsőoktatás újraszerveződésével az egész ország számára megerősítést és olyan támogatást adhatunk, amivel mindannyian előrébb tudunk haladni.

Említette, hogy az intézmények közel 70 százaléka modellt váltott vagy vált, és csupán 6 egyetem marad állami fenntartásban. Cél-e hogy ezek az egyetemek is alapítványi fenntartásúvá váljanak?

Az egyetemeknek alaptörvényből fakadó autonómiájuk van, ezért a kormány tiszteletben tartja ezt.

Azon egyetemek esetében indítottuk el a modellváltás folyamatát, mely egyetemek esetében a szenátus többsége kifejezte az ez iránti szándékát.

Több felsőoktatási intézménytől nem érkezett ilyen irányú kezdeményezés.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy a felsőoktatás egységessége és egységes irányítása az, ami garanciát jelent, hiszen az állami fenntartású intézmények esetében is az előbb említett stratégiai megállapodás és finanszírozási keretszerződés lesz az, amely ugyanazon feltételeket biztosítani tudja majd, mint a modellváltó intézmények esetében.

Nem szabad azonban elfeledkezni arról sem, hogy a modellváltás és az ahhoz kapcsolódó szabályozási környezet csak két elem abból, amely a felsőoktatás versenyképesebbé tételét szolgálja.

Továbbá fontos kiemelni, hogy a több mint 1500 milliárd forintos uniós fejlesztési forrás a gazdaság újraindítási akcióterv keretében a teljes felsőoktatás rendelkezésére áll, nem csak a modellváltó egyetemek számára. Ez a teljes állami, egyházi egyetemi struktúra gyakorlatorientáltabb képzésének és gyakorlóhelyeinek fejlesztésére áll rendelkezésre. Továbbá ne feledjük azt a képzési átalakítást, ami szintén megindult.

Tehát a fejlesztési támogatásból nemcsak a modellváltó egyetemek, hanem mások is részesülnek. Mi alapján bírálják el a pályázatokat?

Pályázatok útján, melyek bírálata folyamatos. A napokban került kiírásra egy második körös pályázat az uniós támogatásokra.

Hankó Balázs

- 42 éves, nős, 4 gyermek édesapja

- A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán szerzett gyógyszerész oklevelet 2001-ben, majd 2004-ben gyógyszerügyi szervezés és igazgatás szakvizsgát tett. PhD-fokozatát 2005-ben szerezte meg summa cum laude minősítéssel, majd 2008-ben a Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Menedzserképző Központjában egészségügyi szakmenedzserként is végzett és 2014-ben kórházi, klinikai gyógyszerészet és gyógyszerellátási gyógyszerészet szakvizsgát is tett.

- Rezidens gyógyszerészként kezdett dolgozni 2001-2002 között a Semmelweis Egyetem, Egyetemi Gyógyszertárának Gyógyszerügyi Szervezési Intézetében, majd 2002-ben a Gyógyszerkészítmények Osztály osztályvezető gyógyszerésze, 2006-ig egyetemi tanársegéd, egyetemi adjunktus, 2007-től igazgatóhelyettes, 2011-től egyetemi docens. 2009. szeptemberétől egyetemi főgyógyszerész, 2018. július 1-től stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes.

- Az orvos- és egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézmények fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa lett 2017-ben.

- Az ITM felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárának 2020 augusztusában nevezték ki.