Minden egy helyen a szakdolgozat kutatási módszereiről!

Kérdőív vagy interjú? Kvantitatív vagy kvalitatív? Primer vagy szekunder? A szakdolgozatos kutatások nehezebbek, mint hinnénk. Mielőtt összecsapnak fejünk felett a hullámok, tegyük tisztába az alapokat!

Mit kutatunk?Ez a legfontosabb eleme minden szakdolgozatnak. Ha rosszul fogalmazzuk meg a kutatási kérdést, az egész munkánk úgy fog eldőlni, akár egy kártyavár. Gondoljuk át, hogy az adott témakörön belül mit akarunk vizsgálni. Egyáltalán lehetséges-e vizsgálni? A kutatási kérdés egy adott probléma, vagy jelenség köré kell hogy épüljön. Miért szeretik az emberek jobban a Cocát a Pepsinél? Mi alapján választanak a két márka közül? Inkább komoly vagy egyéjszakás kapcsolatokra használják a Tindert? Biztos népszerűbb a fiatalok körében a Facebook, mint az Instagram? Ha megvolnánk, illeszthetjük is hozzá a megfelelő kutatási módszertant.

Kvantitatív kutatásMinden, ami kérdőív. Alapgondolata, hogy az emberi viselkedés, magatartás számszerűsíthető. Ha pedig ez így van, a kapott adatokat statisztikai elemzésnek vethetjük alá. Ehhez azonban nagy elemszámú mintára lesz szükség. Azt szokták mondani, hogy egy szakdolgozatos kérdőívnek minimum 150 kitöltőt kell felmutatnia. Több idő összeszedni a 150 főt, mint gondolnánk, de ígyis kevesebb a kvalitatívnál. Intenzív Facebookos megosztások mellett is hetekbe telhet, mire elérjük a kitűzött célszámot, ezért nem árt időben elkezdeni a kérdőív terjesztését! A kvantitatív kutatás leíró jellegű. Mindenképpen hipotézishez kötött, ezt akarjuk alátámasztani számszerű adatokkal. Előzetes ismeretet - múltbéli kutatásokat - feltételez, nem légbőlkapott gondolatokat akarunk bebizonyítani. Ne ijedjünk meg ha a várttól eltérő eredményeket kapjuk! A hipotézis cáfolásán keresztül is hasznos információkhoz jutunk.

Elemzésnél ne magukban vizsgáljuk az eredményeket, figyeljünk az ok-okozati kapcsolatokra.Fotó / 123RF

Kvalitatív kutatásArra használjuk, hogy felfedjük valamilyen jelenség mozgatórugóit. A "miért?" kérdésre keressük a választ. Bár kis elemszámra épít, a menet közben felmerülő kérdések, az interjúk megszervezése és lebonyolítása, majd a visszacsatolások miatt hosszú ideig eltarthat. Kvalitatív kutatás sosem lehet reprezentatív, az adatok nem számszerűsíthetők! Feltáró jellegű, tehát nem egy hipotézisből indul ki, a hipotézis az eredménye lesz!

Népszerű kvalitatív módszerek:

  • Interjú: alapvetően egyéni, de akár lehet páros
  • Kiscsoportos interjú: 4-5 fős
  • Fókuszcsoportos interjú: 6-12 fős

Szakdolgozatnál hagyományos interjúból 15, kiscsoportosból 2-3, fókuszcsoportból 1-2 darabot kérnek. A fókuszcsoportos kutatás a legizgalmasabbak, de ne ugorjunk fejessel a vízbe! Nagyon komoly előkészületet és moderátori tapasztalatot igényel, kezdőknek nem ajánlott. Amennyiben biztosra akarunk menni, válasszuk a hagyományos interjút.

Primer vagy szekunder adatok?Mielőtt belevetnénk magunkat a kérdőív/interjú összeállításába, alaposan nézzünk utána a témának! Egyfelől segít tisztázni a fogalomrendszert, másrészt megalapozza az elméleti hátteret. Már meglévő kutatásokat szekunder adatforrásként hasznosíthatunk. A szekunder adatok segítenek a probléma meghatározásában, a kutatási kérdések összeállításában, a primer adatok értelmezésében. Primer adatok, a kutatásunk során gyűjtött adatok. Szakdolgozatunk primer adatokra épül, a primer adatok pedig szekunder adatokra.

Pár jó tanács

  • Akár kérdőív, akár interjú formájában veszünk fel adatokat, mindig az alanyok fejével gondolkodjunk!
  • Kerüljük a szakszavakat és a bonyolult megfogalmazásokat.
  • Már az elején tisztázzuk kutatásunk tárgyát és a hozzá kapcsolódó fogalmakat. Interjú esetén törekedjünk a zavartalan környezet megteremtésére.
  • Adatgyűjtésnél muszáj betartanunk a GDPR szabályokat.
  • Elemzésnél ne magukban vizsgáljuk az eredményeket, figyeljünk az ok-okozati kapcsolatokra.

Reméljük, a fentiek segítenek, hogy magabiztosabban álljatok neki, vagy folytassátok a szakdolgozatotok elkészítését! Kitartást kívánunk hozzá!