Mi történt a felsőoktatásban 2012 óta? - a legfrissebb elemzés

Milyen változások történtek a felsőoktatásban 2012-től napjainkig? Többek között erre a kérdésre ad választ az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb elemzése. A kutatás középpontjában a versenyképesség, valamint az oktatás minőségének javítására tett intézkedések áttekintése és értékelése állt.

A felsőoktatás versenyképesebbé tétele 2012-től az egyetemek működési modelljének korszerűsítésével, a felsőoktatási törvény hatályba lépésével kezdődött. Az alapítványi fenntartású egyetemek kijelölésével 2019-től egy újabb oktatásmenedzsment modell került bevezetésre a felsőoktatásban.

Az elemzés főbb eredményei:

  • javult a képzési szerkezet koncentrációja,
  • nőtt a duális képzésekben tanulók száma,
  • nőtt a külföldi hallgatók aránya,
  • csökkent a diplomások aránya a fiatalok körében,
  • a képzésekből lemorzsolódók aránya stagnált,
  • nem valósultak meg a hallgatói sikeresség javulását támogató eszközök, így a fenntartói bemeneti és kimeneti kompetencia mérései.

A felsőoktatás versenyképességének javulását az egyetemek és a regionális gazdaság közötti együttműködések erősödését mutatja a gyakorlatorientált képzések és közös kutatások számának bővülése. Az egyetemek és a gazdasági szervezetek között 2019 végén közel másfélezer képzési együttműködési megállapodás volt érvényben.

Az összegzés szerint harmadával nőtt a műszaki diplomások, negyedével az agrártudományi végzettségűek és 12 százalékkal az informatikusok száma.
Ezzel párhuzamosan csökkent a bölcsész, a társadalomtudományi, a közgazdaságtudományi és a természettudományi pályán végzettek száma és aránya.

A felsőoktatás versenyképesebbé tételének lépéseit a 2014-ben, majd 2016-ban megalkotott stratégiai dokumentumok határozták meg, melyeknek céljai európai színvonalú versenyképes felsőoktatás megteremtése, az oktatás minőségének növelése volt.

A "Fokozatváltás a felsőoktatásban" szakpolitikai stratégiában foglaltak szerint az európai szintű, versenyképes és minőségi felsőoktatás megteremtése nemzetstratégiai kérdés.

A magyar gazdaság újraindításának egyik kulcseleme, hogy egyre többen felvételizzenek a felsőoktatásba és a végzett hallgatók versenyképes gyakorlati ismerettel és tudással rendelkezzenek, valamint, hogy az egyetemek a jelenleginél sokkal rugalmasabb szabályozási környezetben tudjanak működni.

Erre törekednek a modellváltó intézmények is, melyből - várhatóan augusztus elsejétől - 21 lesz az országban.

Az Állami Számvevőszék elemzése alapján: 2019/20 tanévben az intézményi hallgatói létszámok alakulása.
Az Állami Számvevőszék elemzése alapján: 2019/20 tanévben az intézményi hallgatói létszámok alakulása.Fotó / ÁSZ elemzés április

Továbbá az ÁSZ arra is rávilágított, hogy "minőségirányított ágazati működés" megteremtéséhez hozzájárult:

  • a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság egyetemi szervezetektől független, szakértői tevékenysége,
  • a felsőoktatási kiválósági programok bevezetése,
  • valamint az egyetemi oktatás egyes területein alkalmazott minőségmérés.
  • Az oktatás minőségének intézményi és rendszerszintű független értékelése azonban nem volt biztosított.

Az elemzés fókuszában a felsőoktatásban 2012 óta tartó változások bemutatása, a versenyképesség, valamint az oktatás minőségének javítására tett intézkedések áttekintése és értékelése állt.

Azért is lényeges az elmúlt évek tapasztalatait összegezni, mert ezáltal jobban kirajzolódnak a következő években végbemenő fejlődések, melyre mintegy 1500 milliárd forint áll rendelkezésre.

Ha többet tudnál meg az eredményekről, akkor olvasd el az Állami Számvevőszék teljes elemzését.