Futurisztikus: Kínai-magyar egyetem épülhet és óriási kollégiumi férőhelykapacitás létesül az új Diákvárosban

Minden idők legnagyobb városrésze jöhet létre a kormányzat és Budapest városvezetésének egyetértésében. Az új városrészben helyet kap a Diákváros és tőle északra magyar és kínai közreműködésben a budapesti Fudan Egyetem.

A kormány 3-4 éve fogalmazta meg azt a fejlesztési tervet, amit két éve Karácsony Gergely főpolgármester is támogat. Azóta Budapest főépítészével közösen dolgoznak azokon a terveken, amelyekről április 15-én Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója és Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára közös online sajtótájékozatójukon részletesen beszéltek. Mint kifejtették, a Diákváros és a Déli Városkapu megvalósítása folyamatban van, a korábbi döntéseknek megfelelően készülnek a tervek és van, ami már épül is. A beruházásokról szólva elhangzott, hogy eddig három nagy nemzetközi tervpályázat valósult meg, elkészült a teljes terület városszerkezeti mesterterve, amelyet egy norvég-osztrák tervezőiroda nyert. Jelenleg haladnak a tervezések, míg a jövő héten újabb mérföldkőhöz érkezik a projekt: kihirdetik a Nagyvásártelep tervpályázatának eredményét.
„Száz éve nem történt ekkora fejlesztés Budapesten" – hangsúlyozta Vitézy Dávid. Mint kifejtette, most egy egész városrész, zöld és rozsdaövezeti részekkel egyszerre, akkora volumenben újul majd meg, amire Budapest első városfejlesztési programjai óta nem volt példa.

A Fudan Egyetem részvételével létrejövő kínai-magyar egyetem számos kínai nagyvállalatot vonzhat Magyarországra.Fotó / Snøhetta | ZOA Studio

Diákváros – mi lesz ott és hol lesz?

Fürjes Balázs közösségi oldalán nem csak a témában adott sajtótájékoztatót osztotta meg, hanem részletesen le is írta, hogyan folytatják a Budapest Diákváros tervezését, kivitelezését a Déli Városkapu program keretében. Leszögezte: „A korábban már elfogadott tervek végrehajtása folytatódik és felépül a Diákváros!"
Érdemes megjegyezni, hogy egy Budapestet érintő fejlesztési kérdésben ritka az ilyen politikai és szakmai konszenzus, ugyanakkor teljes mértékben érthető is, hiszen a Déli Városkapu program részeként felépülő Budapest Diákváros egy teljesen új városrész létrejöttét fogja eredményezni, ami minden tekintetben a fiatalok jóllétét szolgálja majd. Az államtitkár megemlítette, hogy a terület mai állapotában remek helyszíne lehet a manapság oly népszerű poszt-apokaliptikus filmeknek, de mint hozzátette, Budapest ezen területe is többre hívatott ennél. Budapesten a városmagtól pusztán néhány kilométerre elképesztően jó adottságú, ma kallódó és kihasználatlan rozsdaterületek vannak, amelyek remek helyszínei lehetnek -rendbetételük után- új közparkoknak, lakóépületeknek, sportterületekek, irodáknak, múzeumoknak, egyetemeknek és más közintézményeknek.
A várostervezést érdemes kompaktan kezelni, amikor is a város nem hatalmas távolságokat keletkeztetve szétterül és tovább nő, hanem hasznosítja belső tartalékait: ilyenek a rozsdaövezetek, a város aranytartalékai.

 

A program keretében négy nagy fejlesztés valósul meg:

  1. Észak-Csepel új közparkjában gyalogos és kerékpárosutak, tanösvények, tisztások, sportpályák, játszóterek, továbbá a csapadékvizet környezetbarát módon hasznosító vizes (wetland) élőhely jön létre.
  2. A ferencvárosi Duna-parton kialakítják a Ferencvárosi Szabadidő- és Sportparkot, ahol az atlétikai központ mellett különféle sportpályák, játszóterek lesznek, és egy homokos plázs is helyet kap majd.
  3. A Diákvárostól északra ingatlanfejlesztésre alkalmas terület helyezkedik el, ahol korábban üzleti területeket terveztek elsősorban irodák számára. Ez a több részből álló helyszín alkalmas lehet a Fudan Egyetem befogadására, amely így nem vesz el területeket a Diákvárostól.
  4. A soroksári Duna-ág ferencvárosi partja és a Soroksári út között megépülhet a Diákváros – a Belvárostól kevesebb mint 5 kilométerre, diákszállásokkal, közösségi, valamint tanulási és kutatási terekkel.
Az új Diákvárosban budapesti magyar egyetemek kollégiumai kapnak majd elsősorban helyet.Fotó / Snøhetta | ZOA Studio

Óriási kollégiumfejlesztés

A Diákváros felépítéséhez megvan az egység, és ami legalább ennyire fontos: elegendő fizikai tér is rendelkezésre áll hozzá. Mint Fürjes Balázs fogalmazott, a kollégiumok építésében 50 éves lemaradásban van az ország és a főváros: jelenleg nincs elég férőhely a budapesti egyetemisták számára. Ezt a hiányosságot a Diákváros felépítésével teljes mértékben lehet orvosolni: két ütemben 4000-4000 kollégiumi férőhely épül majd fel. Újságírói kérdésre Vitézy Dávid kifejtette, hogy az új Diákvárosban budapesti magyar egyetemek kollégiumai kapnak majd elsősorban helyet: az egyetemekkel folytatandó tárgyalások alapján dől el, milyen arányban osztják fel a 8-10 ezer helyet. Az biztos – mondta a vezérigazgató, hogy 90 százalékban magyar egyetemisták fognak itt lakni. A külföldi diákok is biztosan kapnak helyet, hiszen a Corvinus-ra, a Semmelweis Egyetemre, a BME-re is egyre nagyobb arányban járnak külföldiek.
Vitézy Dávid szintén kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Diákváros projekthez kapcsolódnak majd további fejlesztések is, hiszen a leendő 5-ös metró tervei is előkészületben állnak és a cél -és a tervekről sem véletlenül hagyták le az autókat- hogy a belvárosi részeken a gyalogos, és a kerékpáros közlekedést preferálják majd, azaz az autók kitiltásra kerülnek majd a Diákvárosból. Cél még a rakpart végig sétálhatóvá tétele, ehhez kapcsolódóan a hévek föld alá süllyesztése és a 2-es villamos vonalának meghosszabbítása.
A beruházás egyik első elemeként a műemléki védelem alatt álló, de ma még lepusztult állapotban lévő Nagyvásártelep épületét újítják fel és adnak számára új funkciót. Egy nagy, fedett közösségi tér alakul itt ki, amely befogadhat majd könyvtárat, sportpályákat, egyetemi klubot és menzát is. „Ez lesz az első épület, amelynek a rekonstrukcióját megvalósítjuk, és amely szíve-lelke és központja lesz a Diákvárosnak" – mondta Fürjes Balázs.

Fudan elveszi a helyet a Diákvárostól!? – Ja, nem!

Fürjes Balázs újságírói kérdésre a fent említett sajtótájékoztatón emlékeztetett, hogy az egyetem érkezése nagy vihart kavart a magyar közéletben. A Diákváros területétől északra, keletre és nyugatra, az „üzleti típusú területek kárára" települne a helyszínre a világ 34. legjobb egyetemének tartott Fudan Egyetem, amely természettudományi, gazdasági és orvostudományi képzést fog nyújtani és előnyei a fentebb leírtak szerint vitathatatlanok.
Mint fogalmazott, a tudományos életben a keleti és nyugati világ közti különbség úgymond nem létezik, így a világnézeti viták ebben a tekintetben nem relevánsak.

Miért is jó nekünk egy kínai egyetem?

Mert magyar és közép-európai hallgatók így Budapesten tanulva szerezhetnek diplomát a világ legjobbjai közé tartozó elitegyetemen. Tudománydiplomáciai siker, hogy elsőként Magyarországon indít külföldi helyszínű saját képzést a Fudan Egyetem. Az új egyetem munkahelyteremtő kínai beruházókat, vállalati kutatás-fejlesztési központokat vonzhat Magyarországra. Ahogy arról már írtunk, a Fudan Hungary University magyar és magyar-kínai kettős diplomát adhat, elsősorban gazdálkodástudományi, a későbbiekben pedig műszaki és orvosi képzéseken. A Fudan főbb előnyei még:

  • a QS World University Ranking szerint a világ 34. legjobb egyeteme.
  • a sanghaji központú intézmény mintegy 4500 oktatója több mint 30 ezer hallgatót tanít
  • kimagasló kutatási teljesítménnyel büszkélkedhet
  • partnerei más elitegyetemek:
    - a világelső Massachusetts Institute of Technology (MIT),
    - a London School of Economics és
    - a Sydney Egyetem is.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a kínai Oktatási Minisztérium idén februárban tárcaközi megállapodásban rögzítette, hogy támogatják a Fudan Egyetemet abban, hogy világszínvonalú, kutatás-orientált, több oktatási területtel foglalkozó egyetemet létesítsen Budapesten. A két kormány 2018-ban megkezdett közös munkája nyomán az Oktatási Hivatal tavalyelőtt engedélyezte a Fudan Egyetem magyarországi működését. A Magyar Nemzeti Bank szakmai támogatásával 2019 óta érhető el a Fudan-Corvinus magyar-kínai kettős diplomát adó MBA-képzés.
Orbán Viktor miniszterelnök és Xi Jinping kínai államfő még 2014-ben állapodtak meg egy kínai-magyar egyetem Magyarországon történő felállításáról.
Az új egyetem magas színvonalú oktatási és kutatási kapacitásait a kínai fél biztosítja, beleértve a fenntartható működés pénzügyi feltételeinek a megteremtését is egyrészt az oktatási, másrészt a kutatási tevékenység útján elérhető bevételeken, közvetlen vállalati együttműködéseken, vagy akár a kínai állam közvetlen támogatásán keresztül.
A Fudan Egyetem részvételével létrejövő kínai-magyar egyetem számos kínai nagyvállalatot vonzhat Magyarországra, melynek eredményeképpen K+F központok alakulhatnak ki, amelyek jelentős fejlesztési beruházásokat generálva komoly gazdaságélénkítő hatással bírhatnak a magyar gazdaságra.

A korábban már elfogadott tervek végrehajtása folytatódik és felépül a Diákváros!Fotó / Snøhetta | ZOA Studio

Hogy jön majd létre az új egyetem?

A létrehozni kívánt magyar felsőoktatási intézmény tulajdonosa és fenntartója egy kínai-magyar közös tulajdonban lévő vagyonkezelő alapítvány lesz. Az Egyetem működésének finanszírozója a kínai fél. Az egyetemi campus fenntartásához szükséges forrást évente alapítói vagyonjuttatásként vagy adomány útján bocsátja az Alapítvány rendelkezésére.
A beruházás tervezője és kivitelezője a Magyar Állam tulajdonában lévő gazdasági társaság, a finanszírozása kínai hitelből történik majd.Az 520 ezer négyzetméteresre tervezett egyetemi campus 5-6 ezer hallgató befogadását, oktatási, kutatási innovációs terek kialakítását teszi majd lehetővé. A projekt hozzájárul a dél-pesti, észak-csepeli térségben a minőségi zöldfelületek növeléséhez, a lakosság egészségmegőrzéséhez. Az új, mások számára is nyitott sportlétesítmények a szabadidősport minél szélesebb körben való elterjedését és a magyar versenysport fejlődését segítik elő.

A felsőoktatási hallgatók színvonalas lakhatását biztosító egyetemi campus létrehozásával erősíti Budapest egyetemi város és közép-európai tudásközpont jellegét.