ITM: a felsőoktatást érdekeltté kell tenni az eredmények felmutatásában


A Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium bemutatkozó konferenciáján Bódis József a felsőoktatás fontos szerepéről beszélt az innovációban.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkárának elmondása szerint a kormány elkötelezett amellett, hogy a felsőoktatás, kutatás-fejlesztés egész rendszerét érdekeltté tegye a nemzetközileg is elismerést kiváltó eredmények felmutatásában. A Digitális örökség és mesterséges intelligencia című, online tanácskozáson mondott köszöntőjében hozzátette: már korábban kiemelt ágazati célként fogalmazódott meg egy magasabb minőséget nyújtó, teljesítményelvű kutatás-fejlesztési innovációs rendszer létrehozása, amelynek alapja a verseny, a minőség, az eredménye pedig a teljesítmény és a siker.

A konferenciát három szekcióban tartják, amely többek között a gyűjtemények mesterséges intelligencia alapú fejlesztésével foglalkozik.
A konferenciát három szekcióban tartják, amely többek között a gyűjtemények mesterséges intelligencia alapú fejlesztésével foglalkozik.Fotó / Unsplash.com

 Szándékaik között szerepel, hogy a hallgatókat és fiatal kutatókat nemzetközileg is elismert intézményekben Magyarországon tartsák. Céljuk, hogy úgy támogassák és képezzék a fiatalokat, hogy úgy érezzék, Magyarországon érdemes tanulni és dolgozni.

Az államtitkár kifejtette, a humán tudományok jelentőségét mutatja, hogy 2020-ban 18 nemzeti laboratórium között helyet kaphatott az Eötvös Loránd Tudományegyetem konzorciumvezetőként, a Miskolci Egyetem, a Magyar Nemzeti Levéltár és az Eötvös Loránd Kutatóhálózat Bölcsészettudományi Kutató Központ részvételével működő Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium.
A Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium azért alakult meg, hogy intézményközi összefogásban kidolgozza a nemzeti kulturális örökség mesterséges intelligencia feldolgozásának,kutatásának és oktatásának, valamint a lehető legszélesebb körű közzétételének módszerét.
A konferenciát három szekcióban tartják, melyek a gyűjtemények mesterséges intelligencia alapú fejlesztésével, a kulturális örökséggel és a nyelvtechnológiával, valamint a webes források társadalomtudományi hasznosításával, a pandémia „nyelvi lenyomatával" foglalkoznak.


forrás: MTI