Modellváltás, nyelvvizsga-amnesztia, hibrid oktatás - a HÖOK elnöke nyilatkozott az UniLife-nak

Hogyan álltak vissza az egyetemek a jelenléti oktatásra, vizsgákra? Mi történne, ha nem lenne nyelvvizsga-amnesztia? Hogyan hatott a koronavírus a HÖOK életére, terveire, egyáltalán az érdekképviseletre? Murai László, a HÖOK elnöke a hallgatói érdekek mentén foglal állást ezekben a kérdésekben. Lássuk, mit hogyan látnak a HÖOK-ban!

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint az egyetemek rektorai egyénileg dönthetnek arról, hogy a továbbiakban digitális, hibrid vagy hagyományos formában folytatják tovább a félévet. Hogyan döntött a legtöbb intézmény?

Vannak olyan szakok, tantárgyak, karok, amik annyira gyakorlatközpontúak, hogy egyszerűen muszáj, hogy legyen lehetőség jelenléti oktatásra. Ilyen mondjuk a gyógyszerész vagy a mérnök képzés is. Sok helyen már tavaly is jelenléti vizsgák voltak, hiszen például egy orvostan hallgató esetében elengedhetetlen, hogy a vizsgálatokat egy páciensen végezze el. Tudomásunk szerint a Semmelweisen indult be leghamarabb a személyes gyakorlati képzés. Szinte az első naptól kezdve, amikortól vissza lehetett térni a hagyományos oktatáshoz, éltek ezzel a lehetőséggel.

Az egyetemek visszaállása során olyan is előfordult, hogy 1-2 hetes intenzív hetet tartottak a szakokon, amelyek során csak azokra a gyakorlati dolgokra helyezték a hangsúlyt, amit nem lehetett zoomon keresztül megtanulni. A vizsgaidőszak idejét pedig ennek megfelelően csúsztatták el.
Nincs szó arról, hogy mindenki tömegesen átállt volna a jelenléti oktatásra és vizsgára, hanem jellemzően ahol ez indokolt, ott élnek ezzel a lehetőséggel.

Csupán annyi a módosítás tavaly óta, hogy a rektor egy személyben döntheti el a tanítás módját és nem kell minisztériumi engedély hozzá.

A közeljövőben lehetséges konfliktusforrás lehet, hogy az intézmények védettségi igazolványhoz, vagy PCR teszthez kötik-e az egyetemek látogathatóságát. Azonban ilyen ágazatirányítási iránymutatásokról még nem tudunk.

Tavaly több mint százezer új diplomást hozott a nyelvvizsgamentesség. Idén körülbelül 25 ezer diploma ragadna bent, ha nem hozzák meg ismét ezt a döntést. Ti hogyan jutottatok el arra az álláspontra, amely szerint idén is nyelvvizsga-amnesztiát kellene bevezetni?

Tavaly volt egy rendkívüli helyzet, amire született egy rendkívüli megoldás, azonban nem csak annak az évfolyamnak a számára, aki aktuálisan érintett volt a nyelvvizsga-amnesztiában, hanem a bentragadó összes diplomát kiadta a kormány, teljesítés nélkül.
Tavaly azonban más volt a helyzet, ugyanis mindenkinek lehetősége volt a pandémia előtt felkészülni, nyelvórára, privát vagy csoportos órákra járni idegen nyelvből. Idén ez kicsit más volt, hiszen fizikailag nem volt lehetőség nyelvvizsgázni. Erre viszonylag gyorsan reagált a kormány és megteremtették az online nyelvvizsga lehetőségét.
Azonban nagyon sok hallgatói visszajelzés érkezett arra vonatkozóan, hogy nehéz volt a nyelvvizsga megszerzése a pandémia ideje alatt, és a márciusi, harmadik hullámhoz köthető zárás teljesen felborította a nyelvvizsgázás rendjét. Nem minden nyelviskola volt ugyanis képes online is működni és akkreditált vizsgát adni. Továbbá több kimeneti követelményben szaknyelvi vizsgát várnak el, amire csak néhány nyelvvizsga központnak van online akkreditációja. Vegyük például az egyik legnépszerűbb szakot, a kereskedelem és marketinget. Ehhez szaknyelvi nyelvvizsga kell, azonban november óta nem lehet belőle levizsgázni, mert nincs online akkreditációja, így a most májusi vizsgaidőszakba próbál mindenki beleférni. Az is előfordulhat, hogy valaki megcsinálja a nyelvvizsgáját, de nem fogja kézhez kapni a hiánypótlási határidőig.

Természetesen mondhatnánk azt, hogy volt három évük a hallgatóknak megszerezni a nyelvvizsgát, de sokszor akkor teljesítjük a követelményeket, amikor közeledik a határidő. Ebben a helyzetben azonban erre nem volt lehetőség, ugyanis a pandémia nagyban felborította a terveinket. Szerintünk empátiára van szükség.

Ha tavaly a koronavírus járvány közepette meghozta a kormány ezt a döntést, akkor idén sem látjuk akadályát, hogy újra meghozzák.

Már csak azért is fontos lenne mindez, mert sok hallgatótársunkat - áprilisi adataink alapján a végzősök 35 százalékát, ami akár 25 ezer fiatal is lehet- érinti ez a kérdés. Továbbá ha megvizsgáljuk ezen fiatalok szakos összetételét, akkor ugyanazok a nemzetstratégiailag fontos szakok veszélyeztetettek a nyelvvizsga hiány miatt, mint tavaly.
Például a harmadik hullám egyik nagy nehézsége volt az egészségügyben, hogy kevés ápoló volt. Ha megnézzük a mostani adatokat, akkor például éppen az ápolók körében 40-50 százalékos a nyelvvizsga hiány. Ez azt feltételezi, hogy ha nem lesz nyelvvizsga-amnesztia, akkor fele annyi ápoló fog kikerülni a felsőoktatásból, mint amennyi kikerülhetne. Felmerülhet tehát a kérdés, hogy fontosabb-e az ápolók nyelvi kompetenciája, mint az, hogy elkezdjenek dolgozni az egészségügyben?

A felsőoktatási ágazat intézményirányítása nem zárkózott el, de kormánydöntés kell hozzá, amelyre még várunk.

Szerintünk ha a kormányzat kalkulációi alapján is bebizonyosodik, hogy több 10 ezer hallgató diplomájáról van szó, akkor lehet, elmozdulnak a könnyítés irányába. Tavaly ez a döntés április elején született meg, most pedig már június van és még mindig nincs információnk erről. A hallgatók viszont akkor is beljebb lennének, ha tudnák, hogy a válasz nemleges. Nyilván szomorúan vennék tudomásul, de az elkövetkezendő fél évben talán rá tudnának feküdni a felkészülésre.
Figyelembe kell venni azokat a hallgatótársakat is, akik februárban leadták a jelentkezésüket a mesterszakra. Összekavarodott az életük, nem sikerült nyelvvizsgát szerezniük és most arra várnak, hogy folytathatják-e egyáltalán a tanulmányaikat.

Murai László, a HÖOK elnökeFotó / Kőhalmi Péter

Ha már arról beszélünk, hogy mennyire befolyásolta a hallgatók életét a járvány, akkor mi a helyzet a ti munkátokkal? Nektek mennyire írta át a mindennapjaitokat a koronavírus?

Mint mindenkire, természetesen ránk is nagy hatással volt a járvány. Két nagy feladatunk van, mint hallgatói önkormányzat, ami teljesen átszerveződött:
- az érdekképviseleti munka. (Például, hogy: milyenek a vizsgák; mennyire értékes a diploma az adott intézményben; mennyire hozzáférhető az egyetemi világ a középiskolások számára; mennyire támogató az egyetemi környezet.)
- és az egyetemi közösségszervezési munka mind országos, mind kari szinten.

Mind a kettő átalakult egy kicsit, ugyanis olyan kihívásokkal találkoztunk, amikre eddig nem volt példa. Ilyen volt az, amikor egyik napról a másikra kellett segítenünk 50-60 ezer hallgatónak kiköltözni a kollégiumokból; amikor ki kellett találnunk, hogy hogyan tudjuk a fair online vizsgázás feltételeit megteremteni és az ösztöndíjrendszert úgy átalakítani, hogy a pandémia hatásaira reflektáljanak a támogatások. Csomó olyan érdekképviseleti probléma jött elő, amire valamilyen megoldást kellett találnunk. A HÖOK nyilván az intézményi hallgatói önkormányzatok erejéből tud táplálkozni és az ő visszajelzéseikből tudja az országos érdekképviseleti politikáját alakítani.

A közösségszervezés tekintetében is több kihívással néztünk szembe. Azt lehetett látni, hogy sok programunkat az online térben kellett megvalósítanunk. Például belsős HÖK-ös rendezvényeket, workshopokat, közösségi, szórakoztató programokat. Streameltünk tehetségkutatót és végül online tartottuk meg az Educatio Kiállítást is. Aki ott volt, tudja: nem lehetett pont olyanra előkészíteni mint a személyes programot. Az egész szervezésre nagyon kevés idő volt és nem tudtunk kitől segítséget kérni hozzá, hiszen nem volt még ilyen korábban.
Próbáltunk azon egyetemisták helyzetén is javítani, akik a pandémia időszaka alatt jutottak be az egyetemre és kimaradtak számukra a közösségi, identitást erősítő programok. Erre a generációra különösen oda kell figyelni mind a lelki egészségük mind az egyetemista előrehaladásuk során.

Már 21 intézmény modellt váltott. Bár még nem mindenhol fektették le az intézmények az új szabályrendszereit. Mik a tapasztalataitok eddig?

A modellváltás kérdésköre nem fekete vagy fehér, nem jelenthetjük ki, hogy vagy örülnek neki az emberek, vagy elutasítják. Sajnos a politika nagyon átitatta ezt a kérdéskört is.
Hallgatói képviseleti szempontból nekünk az a fontos, hogy egyetemistának lenni a modellváltás után is jó legyen.

Hozzáférhető legyen az egyetemekre való bejutás; értékes diplomát kapjanak a hallgatók; legyen teljesítmény vagy rászorultság alapú ösztöndíjazás; legyenek ösztöndíjas helyek; valamint szeretnénk, hogy a hallgatói demokráciának, a hallgatói érdekérvényesítésének az elmúlt 30 éve ne hulljon porba csak azért, mert egy új felsőoktatási struktúrában gondolkodunk.

Ugyanis nagyon fontos, hogy a hallgatók is beleszólhassanak abba, hogy mi történik az intézményeikben.

Amikor a szenátus meghozta a modellváltás döntését, akkor a hallgatók is beleszólhattak, és abban bíztak, hogy a szenátusok az államtól olyan garanciákat kapnak, amellyel biztosítva lesz a 25 százalékos hallgatói arány a szenátusokban. Eddig sajnos mindenhol csökkent ez az arány.

Nyilván még nagyon kevés idő telt el, kevés valódi érdekkonfliktus alakult ki az intézmény vezetése és a kuratóriumok között, de egy jobban balanszírozott együttműködést kell létrehozni.

Az országos hallgatói mozgalom csalódott abban, hogy a hallgatói érdekképviseletnek a szenátusi arányait nem sikerült törvénybe foglalni a modellváltó intézmények esetében, pedig ez kifejezett kérésünk volt. Szerettük volna, hogy a modellváltó intézményeknél is megmaradjon a szenátusokban a 25 százalékos hallgatói arány. Persze az intézményeknek különböző lehet a hozzáállásuk ehhez a kérdéshez. Egy olyan egyetemen, ahol olyan kuratórium áll fenn, amelybe jórészt belső körből jöttek a tagok, ott partnerek lesznek az intézménnyel. Ezekben az esetekben nő az intézmények autonómiája, mert az intézmény saját maga részeként tekint a kuratóriumra és ezt mindenki más is így érzékeli. De vannak olyanok is, mint mondjuk az SZFE, ahol úgy érezte az egyetem vezetése, hogy a kuratórium elveszi az autonómiájukat. Az intézmények eredményessége a HÖOK álláspontja szerint most nagyban azon múlik, hogy a kuratórium és a szenátus hogyan tud együttműködni, és így az emberi tényezők nagyon fontossá válnak.

A mostani fő érzelmem a modellváltással kapcsolatban az, hogy nehéz hallgatói érdekképviseleti perspektívából megítélni a közép és hosszú távú hatásait.

Amikor az egész elindult, akkor sajnos az SZFE-nek köszönhetően bekerült egy megosztó politikai narratívába.
A felvételi előtt álló diákokat talán kevésbé érdekli, hogy az adott intézmény modellt váltott-e vagy sem, az ő döntésüket az fogja befolyásolni, hogy magasabbak lettek-e az ösztöndíjak; modern, jól felszerelt campusokra járhatnak-e; és nemzetközi szinten is elismert diplomát kapnak-e kézhez.

Március elején azt nyilatkoztátok, hogy felkeresitek valamennyi modellváltott egyetem kuratóriumát. Sikerült teljesítenetek ezt a feladatot?

Még nem, ugyanis a koronavírus közbe szólt. Akkorra próbáltuk időzíteni, amikor már személyesen is lehet majd találkozni.
A mostani időszakban összeálltak az egyetemek kuratóriumai és az alapító okiratokat, szervezeti és működési szabályzatokat (SZMSZ) is mostanában írják meg, szóval pont aktuális lesz a tervezett egyeztetés. Minden egyes lehetőséget megpróbálunk megragadni, hogy eljussunk a kuratóriumok tagjaihoz.

Célunk, hogy az év végéig mindenkivel le tudjunk ülni beszélni.

A legjobb az lenne, ha az intézmény rektora és az intézmény hallgatói önkormányzatának vezetői is ott lennének ezeken a megbeszéléseken, hiszen ez egy új kezdet és a felsőoktatás ilyen mértékű átalakítására már nagyon régóta nem volt példa. Tehát jó lenne ha valamiféle konszenzus az új fenntartó, az intézmények vezetése és a hallgatók között.
Országos szinten elmondható, hogy minket a jó szándék vezérel, tehát az intézményeknek, a hallgatóknak meg a felsőoktatásnak is egyaránt jót szeretnénk.

Murai László

A HÖOK munkájának szervezési és irányítási feladatait a Közgyűlés által választott elnök látja el, aki 2019 januárja óta Murai László. A választott testületek vezetésén túl, folyamatosan koordinálja a szervezet munkáját, együttműködik a - különösen az ágazathoz tartozó - gazdasági és társadalmi szervezetekkel. Hivatalból tagja mindazon országos felsőoktatási szervezeteknek, amelybe a HÖOK a hatályos jogszabályok alapján képviselőt delegálhat, továbbá biztosítja a szervezet képviseletét minden felsőoktatást érintő országos és nemzetközi fórumon.