A modellváltástól napjainkig - interjú a Corvinus elnökével

A Corvinus a modellváltás előtt is erős intézmény volt, a gazdaságtudományi képzési területen eddig is kitűnő eredményei voltak. Miért volt szükség a modellváltásra, és mely folyamatok igazolják ezt?

Az igaz, hogy a Corvinus korábban is az ország első egyeteme volt a közgazdaság- és gazdaságtudományi képzési területeken és hogy évtizedek óta ezen az Egyetemen végez a leendő magyar gazdasági és politikai elit jelentős része, de mi nem akartunk itt megállni. A modellváltással az elsődleges cél a léptékváltás volt. Egy magyar viszonylatban kiemelkedő egyetemen minden potenciál megvan ahhoz, hogy nemzetközi dimenzióban is sikeres legyen. Stratégiai célunk, hogy a Corvinus 2030-ra a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban a közgazdaság- és gazdálkodástudományi, illetve a társadalomtudományi képzési területen Közép-Európa vezető intézménye legyen, vagyis a Corvinus képezze a régió felelős gazdasági és társadalmi elitjét.

Ennek a célnak az eléréséhez viszont a korábbinál rugalmasabb feltételek kellettek. Az alapítványi modellel megszabadultunk a bürokratikus kötöttségek nagy részétől és ez a modell biztosítja a hosszú távú és kiszámítható tervezés lehetőségét, a piaci szemlélet hangsúlyosabb behozatalát is. Július elsején két éve, hogy alapítványi fenntartásúvá vált a Corvinus és az eredmények már szépen látszanak: gyorsabbak és hatékonyabbak a döntési mechanizmusaink, az egyes projektek rövidebb idő alatt valósulnak meg. Az oktatóinknak és a szolgáltató területeken dolgozó munkatársaknak a piaci szinthez folyamatosan közelítő bérezést tudunk biztosítani.

Milyen konkrét program, változás, fejlesztés, eredmény valósult meg azóta?

Rengeteg. Két évvel ezelőtt úgy kezdtük a munkát, hogy az Egyetem munkatársaival közösen meghatároztuk az elérni kívánt célokat és az azokhoz vezető fejlesztési terveket. A különböző területek fejlesztésére egyetemi vezetőkből, oktatókból-kutatókból, hallgatókból álló projektcsapatok alakultak, sőt, egyes területeken a volt hallgatók és a munkaadók képviselői is részt vettek a munkában.

Csak a legfontosabbakat említve az eddig megvalósult eredményekből: két év alatt átlagosan 38 százalékos összjövedelem-emelkedésben részesültek a Corvinus munkatársai, bevezettük az akadémiai életpályamodellt és a munkatársakat fejlődésre ösztönző képzési és teljesítményfejlesztési rendszert.
Az új működés fontos eleme, hogy az egy ösztöndíjas diákra jutó átlagos tanulmányi ösztöndíj összege több mint háromszorosa az állami tanulmányi ösztöndíjnak, az Egyetemet fenntartó Alapítvány támogatásával. Bevezettük a hallgatóközpontú szemléletet és szolgáltatásokat az Egyetemen.

A szakmegújítási programunk keretében tavaly ősszel megújult formával és tartalommal indult el két alapszak, egy mesterszak és egy szakirányú képzés, 2021 szeptemberétől pedig további három alapszak, négy mesterszak újul meg és két új szakirányú továbbképzés indul. 2022-23-ban pedig – amennyiben az országos felsőoktatási hatóságok is támogatják terveinket – várhatóan Magyarországon teljesen új, a piaci igényekre reflektáló gazdasági- és társadalomtudományi alap-, illetve mesterszakokat is elindítunk. Különösen fontos ezek közül az üzleti adattudományi képzés, a PPE (filozófia, politikatudomány, közgazdaságtan) képzés és a gazdasági viselkedéselemzési képzés. A szakok megújításánál és az új szakok létesítésénél az új tartalmi elemek mellett kiemelt módszertani cél, hogy a diákok elsajátítsák a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kommunikáció és a kollaboráció képességrendszerét.A nemzetköziesítési törekvéseinkkel is jól haladunk, tavaly nyáron a már meglévő EFMD-EQUIS minősítés mellé megszerezte az Egyetem az AMBA akkreditációt is, így már csak egyetlen minősítés választ el bennünket attól, hogy olyan „háromkoronás" intézmény legyünk, amely a három legmagasabb presztízsű nemzetközi, üzleti képzéseket nyújtó egyetemekre fókuszáló akkreditációval is rendelkezik. Az optimista forgatókönyv szerint 2022-ben a Corvinus megszerezheti az AACSB akkreditációt is, ezzel pedig bekerül a világ 100 legjobb gazdasági egyeteme közé.

A változás biztosan együtt járt szervezeti átalakulással, fejlesztéssel. Ezeket hogyan lehetne jellemezni, bemutatni az olvasóknak?

Kezdeti lépésként megszüntettük a kari struktúrát, helyette egységes egyetemi intézeti rendszert hoztunk létre. Ez hatékonyabb és gyorsabb működést, illetve a piaci igényekre való gyorsabb reagálást tesz lehetővé a szervezet számára. Amikor 2019 nyarán elkezdtük a stratégia megalkotását, több mint 100 kollégát vontunk be a folyamatba, azóta pedig tovább növekedett ez a szám, mostanra csak egyetlen szak megújításán dolgozik körülbelül 100 ember.
A párbeszéd és az egész Egyetem közösségének bevonása a folyamatokba egy ekkora szervezet átalakulásánál kulcsfontosságú, hiszen az ilyen mértékű változásoknál elkerülhetetlenek az érdekellentétek. Ennek tudom be, hogy az átalakulás során nem voltak komolyabb konfliktusok szakszervezeti vagy akadémiai oldalon sem.

Mi az amit mindezekből már a hallgatók is láthatnak?

A Corvinus megújulásának rövid- és hosszú távon is a hallgatók a legnagyobb nyertesei. Fontosnak tartjuk a hallgató központú szemléletet, hiszen egy egyetem legfontosabb feladata a hallgatók magas szintű képzése. Remélem, hogy a megújult szakokon tanuló hallgatók már most is érzik a változásokat.
De a tanulás mellett azt is szeretnénk, ha a megújult Corvinus Egyetemre beiratkozó hallgatóknak élményt jelentenének az egyetemi évek. Éppen ezért olyan eszközökkel reformáljuk meg hallgatói szolgáltatásainkat, mint az onboarding napok bevezetése a gólyáknak vagy az online hallgatói ügyintézési rendszer. Tavaly egy modern, nyitott terű, coworkingre is alkalmas hallgatói irodát nyitottunk a corvinusos diákoknak és elindítottuk a saját fejlesztésű MyCorvinus mobil applikációt is.

Mit kínálnak új belépőknek, az első évfolyamoknak? Jobb most a Corvinusra járni?

A már említett új hallgatói szolgáltatások a felsőbb évfolyamosok életét is megkönnyítik, de a legtöbbet a már megújult szakokra beiratkozó hallgatók fogják profitálni a modellváltásból, ők jóval piacképesebb tudással lépnek majd ki a munkaerőpiacra, ezt pedig a munkáltatók magasabb fizetéssel fogják honorálni.
A szakmegújítási folyamat során megkérdeztük a munkáltatókat és a végzős hallgatókat, hogy mik azok a készségek, amik a legjobban hiányoztak nekik, amikor az egyetemről kiléptek a munkaerőpiacra. A fő problémának azt láttuk, hogy a hazai oktatásban nagy a szakadék az elmélet és a gyakorlat között, emiatt a friss diplomások nem rendelkeznek olyan képességgel, amelyek például egy nemzetközi cégben betöltött pozícióhoz szükségesek. Ezért a megújított szakjainkon valós vállalati projekteket emeltünk be a tananyagba, projektalapú, gyakorlatias, kiscsoportos intenzív órákból álló képzéseket hoztunk létre.

A diploma értékét egy korábbi interjújában is hangsúlyozta. Ebben milyen előrelépések történtek, hogy lehet ezt mérni és milyen KPI-okat használnak?

Konkrét számokat tudok mondani. Egy gazdasági szakon végzett corvinusos hallgató jelenleg egy teljes karrierút alatt várhatóan nettó 340 millió forint összkeresetre számíthat, amely 110 millió forinttal több, mint az azonos szakokon végzettek országos átlaga. Vagyis 340 millió forintban mérhető a Corvinus diploma lifetime értéke. Ez a piackutatóink által kalkulált becslés az Oktatási Hivatal Diplomás Pályakövetési Rendszer adatbázisából származó adatokból indul ki. A most Corvinuson megszerzett diploma is sokkal többet ér már, mint 5-10 évvel ezelőtt, de ahogy nemzetközileg is egyre láthatóbbá válunk, folyamatosan növekedni fog az itt megszerzett diploma értéke.

Személyesen, elnökként hogyan értékeli az első két évet?

Az első évben sikerült lerakni az alapokat, megállapodni a közös célokban és elindulni a fejlesztésekkel. A második évre már kifelé is jobban látszanak az eredmények és az alapítványi fenntartást övező kezdeti bizonytalanság is elmúlt. Ezt jól alátámasztja, hogy az előzetes felvételi jelentkezési adatok alapján 30 százalékkal többen jelentkeztek idén első helyen a Corvinusra, mint tavaly. Az Egyetem nagy része is kezdi pozitívan látni a változásokat. Sok, évtizedek óta itt tanító kollégától érkezik az a visszajelzés, hogy többet értünk el ebben a szűk két évben, mint amilyen fejlődés a korábbi évtizedek összes eddigi reformkísérlete során történt.

Mire számít az új rektortól?

A Corvinust fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány Kuratóriuma – miután az Egyetem Szenátusa véleményezte és támogatta a pályázatot – egyhangúan megszavazta Takáts Előd rektori kinevezését. Ezután az Innovációs és Technológiai Minisztérium terjesztette fel Takáts Előd rektorjelölt kinevezését Áder János köztársasági elnöknek. A köztársasági elnöki kinevezéssel véglegessé vált az új rektor személye. Az új rektor személyéhez elsősorban a nemzetköziesítési törekvéseink előremozdításában, valamint az egyetemi kutatási kultúraváltás terén fűzök nagy reményeket. Takáts Előd jelentős nemzetközi munkaerőpiaci és akadémiai kutatási tapasztalattal rendelkezik, ebből sokat profitálhat a jövőben a Corvinus.

Az egyetem fő eszmeisége, mottója mi és mit jelent az Ön számára?

A Corvinus Egyetem értékrendje négy elven alapul és ennek az Egyetem közösségével együtt kialakított értékrendnek a mentén dolgozom én is nap mint nap: hiszünk a közösség és együttműködés, az autonómia és felelősség, illetve a kiválóság és professzionalizmus erejében. Továbbá az Egyetemen a meritokratikus elvet követjük, azt, hogy csak a teljesítmény számít; mind a kiválasztásban, mind az előmenetelben, mind a javadalmazásban.

Hosszú távú stratégia: hová szeretnének eljutni 5 és 10 éven belül?

A stratégiai célunk világos és stabil: a megújult Corvinus Egyetem víziója, hogy 2030-ra a Corvinus legyen Közép-Európa legjobb gazdaság- és társadalomtudományi egyeteme. Missziónk pedig az, hogy a 21. században a Budapesti Corvinus Egyetem nevelje Magyarország és Közép-Európa felelős gazdasági és társadalmi elitjét.