Felvételi: hogyan húzzák meg a ponthatárokat?

Július 22-én felszáll a fehér füst, és kiderülnek a felsőoktatási ponthatárok, de mi alapján határozzák meg a pontszámokat? Ennek jártunk utána.

Az egyetemre és főiskolára vágyók körében ilyentájt bűvös szó a felvételi meg a ponthatár, hiszen már mindenki a július 22-i ponthatár-hirdetés lázában ég, ám tudjuk, miként számolják ki az egyes szakokon és intézményekben a ponthatárokat?

Amit a pontszámításról tudni kell

„A felvételi ponthatárt az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszáma, a jelentkezők által megjelölt jelentkezési sorrend és az adott szakra vonatkozó felvehető szakos kapacitásszám figyelembevételével állapítják meg. Ez a besorolási, illetve a felvételi döntés alapja” – írja a felvi.hu. Egyszerű elgondolni, hogy a népszerű szakokon és intézményekben magasabb lesz a ponthatár, ám még az előző évek tendenciáit látva sem egyszerű előre megjósolni, hogy milyen ponthatár várható. Persze azért a tendenciákat össze lehet hasonlítani, például a gazdaságtudományi képzési területen.

A ponthatárokat az államilag támogatott hallgatói létszámkeret, a felvehető létszám, azaz a kapacitás, továbbá a jelentkezők választásai és pontszámai befolyásolják. Ahogyan a patinás Pécsi Tudományegyetem képletként is felírta:

államilag támogatott hallgatói létszám+egyetem kapacitás létszáma+jelentkezők száma, hozott pontja=adott év ponthatára

Minél többen és minél magasabb pontszámmal pályáznak egy képzésre, annál magasabb lesz a ponthatár.
Minél többen és minél magasabb pontszámmal pályáznak egy képzésre, annál magasabb lesz a ponthatár.Fotó / 123RF

 A felsőoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal vezetői, szakemberei a Nemzeti Erőforrás Minisztérium együttműködésével készítik elő a ponthatárok megállapítását. Ehhez az Educatio Nonprofit Kft. nyújt informatikai és szakmai hátteret. A munkát a mai világnak megfelelően számítógépes algoritmussegíti, amely egyszerre képes minden változót figyelembe venni.  

Az alapot az jelenti, hogy a kormány évről évre meghatározza, hogy mennyien vehetnek részt államilag támogatott formában a képzési területeken, az összlétszámot ez a létszámkeret és a költségtérítéses képzésekre felvehetők száma együttesen adja meg.

Az említett számítógépes algoritmus az elért felvételi összpontszám alapján szakonként országos rangsorba állítja a jelentkezőket, majd ezt követően az általuk első helyen jelölt felsőoktatási intézménybe és képzésre helyezi el őket. Amikor pedig betelt a keret az első helyen megjelöltnél, akkor jön a második jelentkezési hely, és így tovább.

Talán mondani is felesleges, de a ponthatár azt jelzi, hogy az adott pontszámmal még éppen be lehet kerülni a képzésre – az ennél alacsonyabb eredménnyel a felvételiző sajnos kimarad. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a felsőoktatási intézmény magasabb pontszámot ír elő, mint amit a jogszabályi előírás meghatároz, így megtörténhet, hogy nem használják ki a teljes kapacitást.

A Pont Ott Party résztvevői a felsőoktatási ponthatárok bejelentésén Budapesten, az ELTE Lágymányosi Campusán 2019. július 24-én.
A Pont Ott Party résztvevői a felsőoktatási ponthatárok bejelentésén Budapesten, az ELTE Lágymányosi Campusán 2019. július 24-én.Fotó / Mediaworks

 Mi a helyzet a mesterképzésen?

Teljesen más tészta, ám ne feledkezzünk meg a mesterszakra vágyókról sem, hiszen a felvi.hu erről a témakörről is hosszabban írt. Eszerint a jelentkezők teljesítményét 100 pontos rendszerben értékelik, és 50 százaléknál kevesebb ponttal nem is lehet bekerülni. Az értékelés független attól, hogy a jelentkező melyik felsőoktatási intézményben szerezte a korábbi oklevelét. Az egyes többletpontok jogcímeit, mértékét és a megállapítás rendjét a felsőoktatási intézmények határozzák meg.

A rangsoroláskor általában az alábbi szempontokat veszik figyelembe:

  • oklevél minősítése
  • oklevél átlaga (egy vagy két tizedesjegy pontossággal)
  • záróvizsga eredménye
  • felsőoktatásban megszerzett félévi (tanulmányi) eredmények átlaga
  • szóbeli felvételi elbeszélgetés
  • szóbeli felvételi vizsga
  • írásbeli felvételi vizsga
  • írásbeli felvételi vizsgának minősülő felvételi portfólió (tudományos munkák, szakmai önéletrajz...)
  • oklevél minősítésének szorzata (szorzószámmal)
  • tantárgyi teljesítmény és oklevél minősítése
  • gyakorlati vizsga
  • szakmai alkalmassági vizsga
  • megszerzett szakmai gyakorlat
  • motivációs beszélgetés