Robotika, mint szakdolgozati témaválasztás
Szakdolgozati téma ajánlónk, a 35. OTDK sikeres munkái alapján tovább folytatódik. A Műszaki Tudományi Szekció robotika tagozatából csemegéztünk az innovatív és jövőbe mutató érdekes ötletek közül. Ha gondban vagy a szakdolgozati témával, akkor a következő három kutatás rád is inspiráló hatással lehet!
A Műszaki Tudományos Szekciót a Széchenyi István Egyetemen, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar és az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar közösen szervezte áprilisban. A tagozatokban olyan változatos témákat dolgoztak fel a versenyzők, mint az additív technológiák, autonóm járművek, ivóvízellátás és szennyvízkezelés. Egy kutatás során fontos az előrelátó képesség és az, hogy a jövő kihívásaira adjunk megoldást munkánkkal. A rezümékötetből három innovatív robotikával foglalkozó munkát mutatunk be, ami rád is inspiráló hatással lehet egy újabb kutatáshoz.
Mobilis robot parancsszavas vezérlése neuronhálós megvalósítássalNagy Szabolcs, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karának hallgatója, egy beszélőfüggetlen hanggal vezérelt parancsszó felismerő program fejlesztésébe fogott, amely alkalmas különféle mobilis robotok vezérlésére. A mobilis robot parancsszavas vezérlésére két lehetőséget tanulmányozott. Felismerve viszont a jövő kihívásait, az innovációs igényeket, a klasszikus Rejtett Markov Modellen alapuló beszédfelismerés helyett a konvolúciós neuronhálókon alapuló mély tanulásos beszédfelismerést alkalmazta a megvalósítás során. Szabolcs munkája rendkívül összetett. Tensorflow nevű nyílt forráskódú keretrendszert használt, amelyben felépített egy konvolúciós neuronhálót. Ez alkalmas a beszélőfüggetlen parancsszavak felismerésére. A betanított neuronháló lementhető bármilyen Linux, Windows, vagy Android operációs rendszerre is. Ő maga egy Android alapú okostelefonon tanította a mesterséges intelligencia parancsszavait, amit bluetooth csatornán keresztül küldött ki egy Arduino mikrovezérlőnek, amely megfelelően irányítja a mobilis robotot. A mobilis robot ebben az esetben egy játékautó volt, amely így egy átalakított parancsszavakkal vezérelhető játékká vált.
Kábelrobot modell tervezéseKapitány Pálma, a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának hallgatója egy kábelrobot modell tervezésébe vágta a fejszéjét. Hol találkozhatunk kábel robotokkal? Megtalálhatók az iparban, mint például a raktárak logisztikai feladatát ellátó eszközeként, vagy a repülőiparban és a napelem-farmok építésében is. A technika visszaköszön a közlekedési eszközök vezetési élményének szimulálásában, vagy stadionokban rendezett sportesemények közvetítésében és még az egészségügyi szektorban a rehabilitáció során is találkozunk huzal robottal. Pálma egy síkmozgást végző kábel robot modellét tervezte és építette meg. Ehhez szüksége volt négy DC motor összehangolt vezérlésére. Minden egyes motorhoz tartozik egy mikrovezérlő, ami egy H-híd segítségével adja meg a forgásirányt, és PWM jellel szabályozza a sebességet. Olvashatjuk részletesen dolgozata rezüméjében. A visszacsatolás jelét pedig a motorban lévő forgó jeladó szolgáltatja. A tesztberendezés egy tetszőleges, programozott pályát előre definiált poligonnal közelít meg. Szintén részletesen kifejti, hogy milyen pontossággal működik most a rendszer, miképp csökkenthetőek a hibák minimálisra és hogyan fejleszthető tovább.
Intelligens Humanoid Robot
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karáról, Kovács Attila dolgozatának címe: Intelligens Humanoid Robot. Kutatásában a humanoid robotok irányítási feladatának megközelítését vizsgálta a mesterséges intelligencia felhasználásával. Munkájának elsősorban két célja volt. Elsősroban a robotnak próbálkozások során kellett megtanulnia, milyen módon tudja saját egyensúlyát fenntartani. Ezt követően pedig azt tanulta meg, hogy milyen mozgásforma révén tud hatékonyan, egyenes vonalban mozogni. Attila a tanítást, a megerősítő tanulási módszer alapján valósította meg, a vezérelni kívánt robot háromdimenziós mechanikai modellje és egy erre a célra kialakított szimulációs környezet révén. Dolgozatában ennek részletes megvalósítását is kifejti, amelyet a mesterséges idegsejt hálók felhasználásával, a Cselekvő-Kritikus (Actor-Critic) modell alapján végezte.
Ha téged is érdekel a robotika, az innováció, a műszaki tudományon belül egyéb témákat keresel, akkor lapozz bele te is a szekció hivatalos rezümékötetébe.