Kiugróan magas átlagpontszámok a BME-n

Idén szeptemberben 4 727 elsőéves hallgató veszi birtokba a Műegyetem előadótermeit, ami az előző évhez képest 2 százalékos növekedést jelent. A BME kiválóságának jó indikátora, hogy az intézmény alapképzéseire felvételt nyert jelentkezők létszáma és átlagpontszáma is magas maradt, sőt a tavalyihoz képest mindkettő nőtt, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok és a pandémia ellenére is: az állami ösztöndíjas képzési formában az átlagpontszám kiemelkedően magas 425 pont feletti és az önköltséges formában felvettekkel együtt is közel 420 pont.

A mostani felvételi eljárásban az Egyetemre jelentkező közel 11 ezer fő 21 százaléka valamelyik mesterképzést jelölte meg, ami négy százalékponttal magasabb az országos aránynál, pedig a BME mesterszakjainak nagy részénél nem is ez, hanem a januári a fő felvételi eljárás. A BME idegen nyelvű képzései is kiemelkedően népszerűek. 

A felvételi kapcsán Bihari Péter Rektorhelyettes Urat is megkérdeztük. 

Hogyan alakultak az idén a ponthatárok, volt meglepetés?

Nagy meglepetésre nem számítottunk, a BME tartotta az elmúlt pár évben kialakított ponthatárait, az alapképzési szakjainkon a legtöbb esetben 330 pont körüli ponthatárt állítottunk be. Van módunk a jelentlezők között bizonyos szinten válogatni, tehát nem kellett lemennünk a jogszabályi minimumra. Ami kicsit váratlan volt, hogy a jelentkezők és így a felvettek átlagos pontszáma magasabb lett, mint az előző évben, tehát a jelentlezői kiválóság növekedett idén, ez nagyon kellemes meglepetés. Néhány alapképzési szakon, mechatronikán, mérnökinformatikuson például növekedni is képes volt a ponthatár, mert volt elegendő magas felvételi pontszámú jelentkező.

Néhány szakunkon csökkent a jelentkezők és így a felvehetők száma is néhány százalékkal, de ez még nem jelenti azt, hogy az adott szak problémába kerülne akár indítás vagy bármilyen más okból. 

Összességében tehát azt lehet mondani, hogy jó évet zártunk, tavalyhoz képest a bejelentkezők száma és így a felvettek száma is növekedni tudott. A mesterképzési szakok esetében más a helyzet, mivel a BME nagyon sok olyan műszaki mesterképzést hirdet meg, amelyek műszaki alapképzésre épülnek és ezek páratlan félév hosszúságúak, tehát 7 félévesek. Emiatt a jelentkezők többsége januárban végez, tehát a februári belépés erősebb ezen a szinten nálunk. Ugyanakkor a mesterképzésekkel sem vagyunk bajban, itt is több, mint ezer főt tudtunk felvenni.

 Mely szakok voltak a legnépszerűbbek?

Nagy létszám a mérnökinformatikus képzésre jelentkezett, annak töretlen a népszerűsége. Ezen kívül a mechatronikai mérnöki képzés szintén közkedvelt maradt, de megerősödött az építészmérnöki alap és osztatlan képzés is. Az előző évhez képest néhány gazdasági képzési területhez tartozó szakunk is növekedést tudott felmutatni , tehát egy kiegyenlített növekedés figyelhető meg.

 Hirdetnek pótfelvételit?

Igen, a nyolcból eddig hat kar jelezte, hogy meghirdeti. Az ITM lehetővé tette majdnem az összes alapképzési szakunkon, hogy állami ösztöndíjas helyeket is meghirdessünk, ne csak önköltségeseket, amivel a karok többsége élni is kíván. Ott, ahol a szakos kapacitást még nem töltötték be, ott mindenképpen fognak is.

Mire számítanak a pótfelvételin?

Ez inkább csak egy kiegészítő eljárás. Az általános felvételi eljárásban közel 5000 jelentkezőt veszünk fel, ehhez képest a pótfelvételin néhány száz főt. 

A júliusi rektorváltás kapcsán milyen terveik, célkitűzéseik vannak a közeljövőre nézve?

Czigány Tibor rektor úr hivatalba lépésével egy időben az egyetem új intézmény-fejlesztési terve is hatályba lépett; pont ugyanarra az időszakra, amire az új rektori ciklus is szól. Így tehát a fejlesztési terveinket alapvetően az intézmény fejlesztési terve körvonalazza, amiben hangsúlyos szerepet kap

• a nemzetköziesítés,
• a társadalmi szerepvállalás erősítése, akár belföldön, akár a határon túli magyar nemzetiségű hallgatók oktatásában,
• a képzések minőségének fejlesztése,
• a kiválóság erősítése,
• a hazai és nemzetközi rangsorokban való jelentősebb előrelépés,
• illetve a lemorzsolódás csökkentése.

Bihari Péter rektorhelyettes hozzátette, hogy számos programelem van az egyetem tarsolyában, amely összességében egyfajta pozíció megerősítést, minőségfejlesztési célokat szolgál. 

Egyrészről az egyetem részesévé vált az EELISA nevű nemzetközi együttműködési programnak, amely hét európai ország kilenc vezető egyeteme közötti együttműködés.

Másrészről pedig a nemzetközi vérkeringésbe való minél erőteljesebb bekapcsolódás:

• a külföldi hallgatók BME-re történő bevonzása,
• a nemzetközi hallgatói létszám emelése, ameddig az kapacitás szempontjából lehetséges,
• mobilitás javítása a BME-ről kimenő hazai hallgatók külföldi résztanulmányainak az előmozdítása,
• az ide érkező hallgatók létszámának a növelése,
• az oktatói mobilitás.