Felvettek! Hogyan tovább? - az egyetemi élet pszichológus szemmel

Most már fellélegezhettek, ugyanis több, mint egy hete kiderült hogy felvettek-e titeket álmaitok egyetemére. Hogyan érdemes erre a változásra lelkileg készülni, és milyen hatással lehet az újbóli távoktatás a diákokra? Ezekről kérdeztük Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológust, pszichoterapeutát.

Hogy készüljünk lelkileg az egyetemre? Mire érdemes odafigyelni minden nagy változás során?

Ami a legfontosabb - aminek van is egyfajta supportáló ereje is- , hogy ne izolálódjunk el, hanem képesek legyünk kapcsolatokat kialakítani és az adott társaságba beilleszkedni, hogy megélhessük a valahová tartozás érzését. Természetesen az az illető nehezebb helyzetben van, aki magának való és hajlamos az introvertáltságra. Nekik úgy tudunk segíteni, ha bevonjuk és bátorítjuk őket. A szociális helyzetektől való intenzív félelem nagymértékben tud csökkenni, ha aktivitásra bírjuk a szorongó fiatalokat.

Egyébként ne gondoljuk azt, hogy nekünk az egyetemen 0-24 csak tanulnunk kellene és magolni magányosan a szobánkban, igen is belefér a szórakozás és próbáljuk meg élvezni ezeket az éveket, higgyük el, hogy nincs akkora tétje, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.

A krízishelyzetet meg kell ugrani. Az egyetem egy új élethelyzet, amelyben sok új inger és változás ér bennünket. Éppen ezért teljesen természetes, ha ilyenkor félünk, aggódunk.

Hogyan tud beilleszkedni egy kimondottan introvertált személy? Hogyan tudunk mi segíteni nekik?

Fel kell ismernünk, hogy ha valaki nem akar fejlődni, változni és a közösség részévé válni, az nem is fog, akkor sem ha a többség próbálja bevonni.

Ha felismeri valaki önmagában az erős introverziót, akkor is érdemes segítséget kérni, mert ilyen esetben már nem elég az, ha a közösség próbálkozik.

Érdemes akár a campuson felkeresni egy tanácsadót, vagy ha ott szégyelli, akkor még számos lehetőség adódik mint például pszichoterápiára menni vagy a kerületi gondozókhoz fordulni. Viszont vannak olyan személyek is, akik csak egy kicsit félénkek és arra várnak, hogy megfogjuk a kezüket és bevonjuk őket a közösségbe. Tegyünk hát így és segítsük őket!

Makai Gábor klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta.
Makai Gábor klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta.Fotó / Kőhalmi Péter

Melyek a legnagyobb kihívások az egyetemi életben? Gondolok itt akár a megfelelési kényszerre, a perfekcionizmusra vagy mondjuk a szorongásra. Hogyan lehet megküzdeni ezekkel?

A felvételi időszakához hasonlóan beszippanthat minket egy negatív spirál, amely szerint nekünk teljesítenünk kell. Az iskolákban valóban a jegyek alapján vagyunk bekategorizálva, de tudatosítanunk kell magunkban, hogy nem vagyunk egyenlőek ezekkel, hanem sokkal többet érünk és azok csupán az adott teljesítményünk visszacsatolásai.

Ne azonosítsuk magunkat a jegyekkel: attól még értékes és szerethető emberek vagyunk, ha kettest kaptunk a statisztika vizsgánkra.

Az egyetemi évek legnagyobb kihívása, hogy találja meg önmagát a diák és érzi jól magát a bőrében. Fontos, hogy ez az időszak arról szóljon, hogy megalapozzuk a céljainkat, amelyek elvezetnek minket ahhoz a szakmához, amelyben szeretnénk elhelyezkedni, de emellett a szórakozásra is jusson időnk!

Egyre hangosabb a média a negyedik hullám közeledtétől. Mi lesz ha újra beáll a online oktatás? Hogyan tudunk erre lelkileg felkészülni a hallgatók?

Bár a fiatalok könnyebben kezelik és komfortosabban érzik magukat az online világban, de természetesen mindenkit megvisel a bezártság és a közösség hiánya. Hiszen alapvetően társas lények vagyunk és hosszú távon az online világ nem kielégítő számunkra.

Ideig-óráig tudunk ehhez alkalmazkodni és betartani a szabályokat, de ezekben az időszakokban kell újra tervezünk és hinnünk abban, hogy ez tényleg csak ideiglenes és nem így fogjuk leélni az egyetemi éveinket.

Az ilyen helyzetekben a kapcsolatok kialakításában korlátozva vagyunk, ami természetesen frusztráló és ez hosszú távon kihathat a teljesítményünkre és a hangulatunkra is egyaránt. Ezért van az, hogy a korlátozások megnövelik a depresszív és a szorongó tüneteket, de a többség szerencsére nem jut el idáig, csupán megmarad abban a spektrumban, hogy rossz kedvem van, félek.
Azonban ha ebben az esetben is azt tapasztaljuk, hogy a szorongás és a depresszió eluralkodik rajtunk, érdemes szakemberhez fordulni! A pszichoterapeuta abban segít, hogyan értsük meg a bennünk lévő érzéseket, találjunk válaszokat és tárjuk fel, hogy melyek azok a kevésbé tudatos tényezők, amelyek meghatározzák döntéseinket, viselkedésünket.

Névjegy - Dr. Makai Gábor

38 éves, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta

Pszichológus diplomáját 2007-ben szerezte Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, majd 2011-ben a Klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus diplomáját is átvehette a Pécsi Tudományegyetemen. Ugyanitt szerezte meg PhD fokozatát is 2021-ben. Pszichoterapeuta címre is jogosult 2015-től.
Jelenleg a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület pszichoanalitikus kandidátusa.