A nagy nyelvvizsga-sztori - Covid örökség 4.

Akár közvetlenül érintett, akár nem, a nyelvvizsgákat övező dínomdánomról biztosan hallottál. Volt itt minden: online akkreditáció, „ingyen diploma", érettségi pluszpont. A papír számít vagy a tudás? Egyszeri esetről van szó, vagy most került felszínre egy ősrégi probléma? Számtalan tanulsága van a történetnek, de vajon képesek leszünk-e megfogadni bármit is?

Egyszer volt, hol nem volt

2020 márciusában egyik pillanatról a másikra beütött a koronavírus járvány első hulláma, aminek első biztonsági intézkedései között szerepelt az egyetemek bezárása. Emlékezzünk vissza, mennyi ideig tapogatóztunk a sötétben, vártuk a vakcinákat és ennek az egésznek végét. Igazán még most sem lélegezhetünk fel. Tavaly tavasszal ennél ezerszer nagyobb káosz volt. Az idősek, az egészségügyi és vendéglátóipari dolgozók mellett talán a középiskolások és egyetemisták sínylették meg leginkább ezt az időszakot. A felsőoktatással kapcsolatos távoktatási döntés számtalan egyéb vonzattal járt - például a vizsgák és a gólyák helyzete -, viszont egy sem volt olyannyira megosztó, mint a nyelvvizsgák kérdése.

A probléma azzal kezdődött, hogy a romló járványhelyzetet látva a nyelvvizsgaközpontok egy része kijelentette: nem lehet egészségügyi kockázat nélkül vizsgákat szervezni.
A probléma azzal kezdődött, hogy a romló járványhelyzetet látva a nyelvvizsgaközpontok egy része kijelentette: nem lehet egészségügyi kockázat nélkül vizsgákat szervezni.Fotó / Mediaworks

Egy papír kell ahhoz, hogy megszerezz egy másik papírt

Az egyetemi diploma megszerzéséhez nem elég átszenvedni magad a záróvizsgán és a szakdolgozaton, egy nyelvvizsgát is le kell tenned az asztalra. Hogy pontosan milyen típusú nyelvvizsgára van szüksége egy hallgatónak, az teljes mértékben szak- és egyetemfüggő. Vannak, akik már középiskolában bezsebelik, mások egyetemi éveikre tervezik be. Szívünk mélyén azonban tudjuk, hogy terveink jelentős hányada ilyen-olyan okokból sosem valósul meg. A barátok, tanulás, gyakornoki munka, bulizás és naphosszat sorolhatnánk, mi minden vezet oda, hogy a hallgatónak egyszerűen se energiája, se ideje, se kedve nem marad a nyelvtanulásra.

A nyelvvizsgára való felkészülés korántsem egyszerű, ezért hatalmas elismerés jár azoknak, akik „időben” megszerzik a bizonyítványt.

Persze, akarat kérdése az egész, ugyanakkor létezik egy olyan jelenség, amit úgy hívnak, időmenedzsment. Sok hallgató tudatosan az utolsó évére tervezi be a nyelvvizsga megszerzését. Az, hogy így döntenek, nem feltétlenül jelenti azt, hogy lusták voltak tanulni. Ezen hallgatók számításait a covid alaposan keresztülhúzta. A vizsga időpontjától számítva a bizonyítvány kézhezvétele megközelítőleg bő egy hónapot vesz igénybe. Tehát legkésőbb áprilisi vagy májusi vizsgaalkalmat kellene választani ahhoz, hogy a tanulmányi osztály ezt a feltételt is kipipálja. De nem csak a felsőoktatásban kellett nyelvvizsga a végzősöknek! Ne feledjük, felvételinél sorsfordító jelentősége van egy bizonyítványnak. Nem elég, hogy az érettségi miatt a középiskolások enélkül is frászban álltak, a nyelvvizsga csak rátett egy lapáttal.

Online (nyelv)vizsga

A probléma azzal kezdődött, hogy a romló járványhelyzetet látva a nyelvvizsgaközpontok egy része kijelentette: nem lehet egészségügyi kockázat nélkül vizsgákat szervezni. Először az ELTE Origó Nyelvi Centrum jelentette be hivatalosan, hogy elhalasztják az áprilisi alkalmukat, mások még kitartottak. Az Euroexam március 12-ei közleményében azt írta, hogy a felkészülést támogató szakmai programjait az online térbe költözteti, ellenben vizsgáit megtartja szigorú higiéniai intézkedések és megelőző protokollok mellett. Indoklásuk teljesen érthető volt: „a sok hónapos, gyakran több éves, felkészüléshez időzített és a továbbtanuláshoz nélkülözhetetlen nyelvvizsgák elmulasztása súlyos hátrányt jelentene a tanulók széles tömegeinek”. Március 16-án már ők is a halasztás mellett határoztak. A nyelvvizsgaközpontok sorra tolták ki időpontjaikat, de látva a járványhelyzetet, a nyár sem kecsegtetett megnyugvással. Az Oktatási Hivatal (OH) állásfoglalást kért be, majd hosszas tanácskozás után április 10-én megjelent az online nyelvizsgáztatásról szóló kormányrendelet. A nyelvvizsgaközpontok elektronikus akkreditációs kérelmet nyújthattak be az OH-nak, pozitív elbírálás esetén pedig engedélyt kaptak az online formában történő vizsgáztatásra.Májustól négy vizsgaközpont – az iTOLC, az ELTE Origó Nyelvi Centrum, az Euroexam és a TIT-iXam - kezdte meg az online vizsgáztatást.

A nyelvvizsgának sorsfordító jelentősége van a felvételi során is.
A nyelvvizsgának sorsfordító jelentősége van a felvételi során is.Fotó / 123RF

Nyelvizsgát kapsz! Te is nyelvizsgát kapsz! Mindenki nyelvvizsgát kap!

2020. április 7-én Palkovics László, az információs és technológiai miniszter bejelentette, hogy Magyarországon körülbelül 75 ezer olyan végzett hallgató van, akik nyelvvizsga hiánya miatt nem kaptak diplomát. A gazdaságnak szüksége van a diplomás munkavállalókra, ezért nyelvvizsga amnesztiát hirdetnek számukra. A közép- és felsőiskolás hallgatók legfőbb képviselője, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) április 15-én Facebook bejegyzésében pontosította a rendelkezést: minden 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett vagy tevő hallgató részesül a mentességben. A felháborodást a „tett” szócska okozta.

Az emberek nem értették, miért segítenek azoknak, akiket bizonyíthatóan nem a járvány akadályozott a nyelvvizsga megszerzésében.

Az államvizsgázni készülők szintén kiakadtak. Mégis hogyan találjanak állást egy ilyen instabil környezetben, ha több tízezer vetélytársat eresztenek a nyakukra? Mennyit ér egy diploma, ha boldog boldogtalannak kiadják? Az egész szituáció azokat csapta leginkább arcul, akiknek megvolt a diplomához szükséges nyelvvizsgájuk. Őket semmilyen könnyítés nem érte, ráadásul a fenti aggodalmak mindegyike közvetve-közvetlenül érintette. Ennek dacára a középiskolások kifejezetten jól jártak. A már meglévő résznyelvvizsgákat teljes értékűnek számították be a felvételi pontszámításnál.Ha ezt kombináljuk az online vizsgázással, kihagyhatatlan deal született.

Lassan dönteni kéne

Az egyetemisták megelégelték a döntéshozók tétlenségét és petíciót indítottak a 2021-es nyelvvizsgamentességért. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium azon az állásponton volt, hogy az online vizsgázás lehetősége mindenki előtt nyitva áll. Azonban történt egy másmilyen felsőoktatási bejelentés: újabb 10 egyetem vált fenntartót augusztus elsejétől. Azzal, hogy a közfigyelem a modellváltásokra terelődött, hosszú csend borult a nyelvvizsgákra. Telt-múlt az idő, de a diákok nem felejtettek. A HÖOK-hoz folyamatosan áromlottak a megkeresések. Igaz, hogy idén nagyságrendileg kevesebb embert érintett a mentesség kérdése, mégis az érdekképviseleti szervezet kiemelt jelentőséget tulajdonított annak, hogy a hátrányos helyzetben lévők kellő empátiát és támogatást kapjanak. A HÖOK felkarolta a nyelvvizsga ügyet. Murai László HÖOK elnök oldalunknak adott interjúban többek között a nyelvvizsgákról is beszélt. Véleménye szerint az online megvalósítás ellenére a covid felborította a vizsgázás rendjét, ami mind a felkészülésben, mind magában a vizsgázásban nem várt akadályokat görgetett a hallgatók elé. Arról nem beszélve, hogy mekkora gond van a szaknyelvi vizsgákkal. Legyen bármennyire elterjedt követelmény például az olyan népszerű szakokon, mint a marketing, egyszerűen nem voltak online akkreditáltatott vizsgaközpontok, ahol le lehetett volna őket tenni. Így vagy úgy, mintegy 25 ezer diák érintett. A HÖOK mindezért arra kérte a kormányt, gondolják át a nyelvvizsgamentességet. Fokozatosan kezdtük elérni azt a bizonyos fényt az alagút végén. Gulyás Gergely a május 20-ai kormányinfón nyilvánosságra hozta, hogy  a kormány fontolóra veszi az amnesztiát. Így is lett. Megint a középiskolások jártak jobban, hisz hamarabb lélegezhettek fel. Június 11-én bejelentették, hogy a résznyelvvizsgákért többletpont jár az érettségin. Ilyenkor már sejthető volt, hogy hamarosan a felsőiskolások következnek. Június 21-én a HÖOK személyesen egyeztetett Schanda Tamás miniszterhelyettessel, valamint Rácz Zsófia, és Dr. Hankó Balázs helyettes államtitkárokkal. Három napra rá hivatalossá vált, az augusztus 31-éig sikeres záróvizsgát tevők mentesülnek az oklevél kiadásának kötelező előfeltételeként bemutatandó nyelvvizsga teljesítési kötelezettség alól. Minden jó, ha a vége jó, közel sem voltak elragadtatva.

Csomó hétköznapi nehézséggel kellett megküzdeni, amikből csupán egy volt a nyelvvizsga.
Csomó hétköznapi nehézséggel kellett megküzdeni, amikből csupán egy volt a nyelvvizsga.Fotó / Mediaworks

Irigység vagy jogos felháborodás? Kinek mi…

Akár közvetlenül érintettek vagyunk, akár nem, nagy valószínűséggel megvan a véleményünk erről a finoman szólva megosztott témáról. A kedvezményezettek és hozzátartozóik örültek, mások felháborodtak. Ahhoz, hogy tisztábban lássunk, érdemes kettébontani a kérdéskört. Az első amnesztia hagyott egy olyan rossz szájízt a társadalomban, ami átcsapott a második döntésre. Tavaly minden beragadt diploma gazdára talált, idén kizárólag a végzősöké. Más kérdés, hogy az előbbi intézkedés értelmében nem maradt már diploma a rendszerben. A végzős hallgatók megsegítése egy ilyen különleges szituációban magától értetődő. Attól, hogy az utolsó évre hagyták a nyelvvizsgát, még tervezték letenni. Számítottak rá és készültek, ellenben a koronavírusra nem lehetett felkészülni. Mindenki élete a feje tetejére állt. Csomó hétköznapi nehézséggel kellett megküzdeni, amikből csupán egy volt a nyelvvizsga. Munka, albérlet, család és barátok, párkapcsolat, online vizsgák… felsorolni is képtelenség. A felkészülés semmit sem garantált, tekintve, hogy egyszerűen ellehetetlenültek a vizsgák.

A nyelvvizsga amnesztia volt az egyetlen logikus lépés.

A végzősök megérdemlik, de mi a helyzet a többiekkel? Tényleg egy koronavíruson múlt azok felkészülése, akik évekkel a járvány kitörése előtt leállamvizsgáztak, ám azóta sem voltak képesek felmutatni egy nyelvvizsgát? Ha ennyi éve vártak, miért éppen ez az egy számított? Az ő helyzetükben a nyelvvizsga nélküli diploma kiadása közel sem áll olyan szilárd lábakon, mint az államvizsga előtt álló hallgatók esetében. Az egyedüli mellettük szóló érv a gazdaság újraindítása. A nyelvvizsga egy okirat, amivel nyelvtudásunk szintjét tudjuk hitelt érdemlően bizonyítani. Másra igazából nem jó. Tegyük fel, hogy leállamvizsgáztunk, de nyelvvizsga hiányában a diplománk váratott magára. Ha nem akarunk éhen veszni, dolgoznunk kell. Tehát volt fix helyük a munkaerőpiacon, inkább az előrelépésüket blokkolta az, hogy nem rendelkeztek diplomával. Egészen más lenne a helyzet, ha az idegennyelv gyakorlati alkalmazása kerülne előtérbe, s nem egy papír. Persze a jobb helyeken már ezt nézik, de ha az önéletrajzban nem szerepel az elvárt szintnek megfelelő nyelvvizsgabizonyítvány, a jelentkező el sem jut a szóbeli fordulóig, ahol számot adhatna tudásáról.

Itt a vége fuss el véle

Rögös és küzdelmekkel teli út vezetett a második amnesztiáig. A kedvezményezettek és hozzátartozóik örültek, mások azt kívánják, bárcsak ne jutottunk volna el idáig. De mi a véleményük azoknak, akik szerves részei - sőt alakítói - voltak ennek a folyamatnak? A történetet Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke foglalta nekünk össze:

„Lényegében a harmadik hullám változtatta meg a játékszabályokat. Februárban a kormány még azon a határozott állásponton volt, hogy nem lesz amnesztia. Ekkor mi is elfogadhatónak tartottuk az érveiket. Míg tavaly esélytelen volt nyelvvizsgát tenni, úgy ekkor már lehetett. Nehezebb volt, de lehetett. Aztán bejött a képbe a brit variáns. Az országot teljesen lezárták, együtt a nyelvvizsgaközpontokkal. Körülbelül hétnek volt online vizsgáztatást lehetővé tevő akkreditációja. Morális alapon a mai napig lehet vitatkozni a kérdésről, de mikor anno kijött a 25 ezres szám, nyilvánvalóvá vált, hogy ezzel valamit kezdeni kell. Lépéskényszer alakult ki.

Számunkra a fő okot a hatalmas tömeg, valamint a szakmai nyelvvizsga adta.

Ott a kereskedelem és marketing - az egyik legnépszerűbb gazdasági képzés –, ahol még alapszakon is szakmai nyelvvizsgát kérnek. Egyetlen egy nyelvvizsgaközpont szervezhetett ilyen vizsgákat, viszont ők nem rendelkeztek online akkreditációval. Az egyéni felelősséget sem lehet kizárni, de ezzel abban a helyzetben nem lehetett mit kezdeni. Ha ennyi ember nem tud megugrani egy akadályt, akkor vagy az akadály túl magas, vagy a felkészítés szintje alacsony. Nem lehet az egészet az „egyetemisták lustaságára” fogni. Nagyon örülünk, hogy a kormány végül az amnesztia mellett döntött, hisz ezért küzdöttünk. Nyilván a hallgatóknak nehézséget okozott az, hogy a bejelentés majdhogynem az utolsó pillanatban született. Ellenben a nyelvvizsgaközpontoknak nagyon is kedvezett. Gondoljunk bele, hányan mentek volna el úgy vizsgázni, hogy az nem feltétele a diplomájuknak? Ha teszem azt márciusban jelentik be az amnesztiát, akkor a nyelvvizsgaközpontok 30 ezer potenciális vizsgázótól esnek el. Látni kell az érem mindkét oldalát.”