Hatalmas lehetőség: támogatott képzési hitelek - Interjú Magyar Péterrel

Jövő áprilistól a szak- és a felnőttképzésben is elérhető lesz a diákhitel, képzési hitel néven. A Figyelő hetilapnak Magyar Péter, a Diákhitel Központ vezérigazgatója adott címlapinterjút 2020 augusztusában.

Magyar Péter, a Diákhitel Központ vezetője
Magyar Péter, a Diákhitel Központ vezetőjeFotó / Mediaworks
NÉVJEGY
Magyar Péter, a Diákhitel Központ vezérigazgatója
- 39 éves, fiai 12, 8 és 6 évesek
- jogi tanulmányait Budapesten és Hamburgban végezte, diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karán 2004-ben szerezte
- A Fővárosi Bíróságon töltött tapasztalatszerzés és a jogi szakvizsgái letétele után a nemzetközi ügyvédi szférában helyezkedett el, 2010-től a magyar uniós elnökség során szakdiplomataként csatlakozott Magyarország Európai Unió melletti Álladó Képviseletéhez, 2015-től a Miniszterelnökség csoportvezető diplomatája Brüsszelben, 2018 szeptemberétől a Magyar Fejlesztési Bank EU-jogi igazgatóságát vezette és tagja a Diákhitel Központ igazgatóságának
- a Diákhitel Központ élére 2019 júniusában nevezték ki

 Az új képzési hitelt áprilistól a 18-55 év közötti korosztály veheti fel, ha szakképzésben vagy felnőttképzésben vesz részt. Kiket érint igazán ez lehetőség?

A Diákhitel Központ új termékei az iskolarendszerű szakképzésben több mint ötvenezer, a felnőttképzésben pedig akár százezer, összesen tehát 150 ezer ember számára jelentenek segítséget. A felsőoktatási hitelekhez nagyon hasonló képzési hitelek bevezetése iránt az utóbbi években egy erősödő igény jelentkezett a képző intézetek és a képzésekben résztvevők oldaláról. Az egyre gyorsabban változó munkaerőpiaci igényeknek is köszönhetően az élethosszig tartó tanulás az Európai Unióban is az oktatás-és foglalkoztatáspolitika egyik központi témájává vált, illetve mi magyarok már Klebelsberg Kunó, hazánk legnagyobb hatású vallás- és közoktatási minisztere óta valljuk, hogy a kiművelt emberfőkre kiemelkedő szerep hárul hazánk felvirágoztatásában.

A kormány azzal, hogy a nemzetközi szinten is elismerten sikeres magyar felsőoktatási diákhitelezés jelentős kiterjesztésről döntött, óriási segítséget nyújt azoknak, akik eddig forráshiány miatt nem tudtak belevágni a magasabb képzettséggel és ezáltal jobb fizetéssel és stabilabb munkahellyel kecsegtető átképzésekbe. A döntés tovább növeli a szak- és felnőttképzések vonzerejét is, és ennek köszönhetően jelentősen csökkenhet Magyarországon a hiányszakmák és a speciális szaktudást igénylő betöltetlen álláshelyek száma.

A képzési hitelek bevezetéséről zajló kormányzati egyeztetés felgyorsulásához bizonyosan hozzájárult a Covid-19 járvány miatt kialakult munkaerőpiaci turbulencia is. Látni kell, hogy a munkaerőpiac bizonyos szegmenseiben a járvány következtében sok ember veszítette el a munkáját és egyes területeken – mint a budapesti turizmus és vendéglátás - az átlagosnál lassabb lehet a kilábalás, így bizonyosan sokaknak segítenek majd az új, támogatott hiteltermékek. Az új lehetőség bizonyosan hozzájárul majd a munkaerőpiaci mobilitás erősödéséhez is, hiszen a szabad felhasználású képzési hitelek segítségével olyanok is tudnak majd lakóhelyet váltani egy új, kedvezőbb feltételeket kínáló munkahely betöltése érdekében, akik ezt korábban forráshiány miatt nem tudták volna megtenni.

A kormány döntse alapján augusztus 15-től több, mint duplájára – 150 ezer forintra - nő a felsőoktatásban felvehető szabad felhasználású diákhitel havi maximuma és a szabad felhasználású képzési hitel havi maximuma is ekkora lesz. Milyen további feltételekkel vehetők majd fel a képzési hitelek? Van, amiben eltérnek majd a felsőoktatási és a képzési hitelek?
Fontos kormányzati cél, hogy a megújult szakképzésben tanulók is azonos segítségben részesüljenek, mint a felsőoktatási hallgatók, ezért a felvehető hitel nagysága és kamatozása is megegyezik a kifejezetten kedvelt felsőoktatái diákhiteleknél megismertekkel. A költségvetési kamattámogatásnak köszönhetően a szabad felhasználású képzési hitel kamata 1,99 százalék, míg a képzési díjakra fordítható hitel kamatmentes lesz. Nagyon fontos, hogy a képzési hitelek igényléséhez csak a képzési jogviszony igazolására lesz szükség, a Diákhitel Központ hitelbírálatot nem végez. A szabad felhasználású képzési hitelt – egyezően a felsőoktatásban valamint a szak- és felnőttképzésben – maximum 8.250.000,- forint összértékben lehet igényelni. Az iskola rendszerű szakoktatásban és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt képzésekben a képzési díjhoz igazodik a kötött felhasználású képzési hitel maximuma, míg az egyéb képzésekben 500.000,- forint lesz az igénylési limit.
Alapvetően a hitelek törlesztése kapcsán térnek majd el a felsőoktatási és a képzési hitelek. Mivel a képzési hitelek akár 55 éves korban is igényelhetők lesznek, így annuitásos konstrukció bevezetéséről döntött a kormány. Az ügyfelek a hitel felvételekor eldönthetik, hogy 1 és 10 év között milyen hosszúságú törlesztési időszakot választanak. A törlesztést egyébként a képzések lezárultát követő negyedik hónapban kell majd megkezdeni.
Fontos újdonság, hogy a hiteligénylés a képzési hitel esetében kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapus azonosító használatával történik majd.
Az első Orbán-kormány által alapított Diákhitel Központ éppen jövőre lesz 20 éves, így biztos vagyok abban, hogy a jól kiépített, piaci forrásbevonásra épülő, önfenntartó rendszer és a hosszú évek tapasztalata segít majd abban, hogy a képzési hitel is a felsőoktatási hitelekhez hasonlóan sikeres konstrukció lehessen.

Meddig tartható a szabad felhasználású diákhitelek és a képzési hitelek alacsony kamata?
Három tényezőnek köszönhető, hogy a diákhitelek kamata történelmi mélyponton van: egyrészt az alacsony piaci kamatkörnyezetnek és a Diákhitel Központ forrásbevonása mögött álló állami kezességvállalásnak, másrészt az alacsony működési költségünknek, harmadrészt az alacsony kockázati prémiumnak. A rendkívül alacsony kockázati prémium oka, hogy a végzett hallgatók egyre gyorsabban és könnyebben fizetik vissza a diplomájuk megszerzését követően a felvett diákhiteleiket, ami a nagyon alacsony munkanélküliségnek és az utóbbi években tapasztalható rendkívül dinamikus béremelkedésnek köszönhető. A bedőlt diákhitelek aránya szerencsére rendkívül alacsony, nagyjából 1 százalék. Ha a piaci környezet nem romlik jelentősen, akkor várhatóan jövőre is tartani tudjuk a rendkívül kedvező 1,99 százalékos kamatmértéket. Azt reméljük, hogy aki a szakképzésben, felnőttképzésben végez, könnyebben és jobb fizetéssel fog tudni elhelyezkedni, így a diákhitelhez hasonlóan lesz képes törleszteni a hitelét. Úgy számolunk, hogy 4-5 éven belül már költségvetési kamattámogatás nélkül is hasonló lehet a szabad felhasználású hitel kamata, mint a felsőoktatási Diákhitel 1 terméké.

A kormány döntése alapján a képzési hitelek kapcsán is igénybe vehetik majd az édesanyák családtámogatási kedvezményeket.
Rendkívül jó hír, hogy a kormány az új termékekre is kiterjesztette ezt a támogatást, vagyis a második gyermek megszületése vagy örökbefogadása esetén elengedésre kerül az édesanya képzési hiteltartozásának fele, a harmadik vagy további gyermek megszületése esetén pedig a teljes tartozás. A felsőoktatási diákhiteleknél a családtámogatási kedvezmény 2018-as bevezetése óta már 4,5 milliárd forint értékben tudtuk elengedni mintegy 5000 édesanya diákhitel tartozását.

Jellemző ez a fajta hitelezés máshol is Európában? Mennyire jó európai viszonylatban a diákhitelezési gyakorlatunk?
A magyar nonprofit modell talán a világon egyedülálló módon ötvözi a piaci forrásbevonást és az állami támogatásként nyújtott családtámogatásokat. És azt tapasztaljuk, hogy mint sok más területen, a speciális magyar modell itt is működik, hiszen piaci forrásbevonáson alapuló, kevés költségvetési forrást igénylő, önfenntartó rendszert sikerült elérni, amelyben egyre több diák ismeri fel, hogy a diákhitelek inkább minősülnek egyfajta támogatásnak, semmint klasszikus értelemben vett hiteleknek. Jó hír, hogy egyre többen élnek az egyre bővülő termékpaletta nyújtotta lehetőségekkel és közben párhuzamosan nő hazánkban a diplomások aránya és a diplomás termékenységi mutató is. Nyugodtan kijelenthető, hogy a 2001-ben létrehozott magyar diákhitelezés politikai, gazdasági és oktatási sikertermék egyszerre. Eddig mintegy 450 ezer hallgató vett fel valamilyen diákhitelt és a hitelfelvevők fele úgy nyilatkozott, hogy a diákhitelek nyújtotta segítség nélkül valószínűleg nem tudtak volna diplomát szerezni. Ha kicsit távolabbra tekintünk, akkor azt látjuk, hogy a magyar diákok rendkívül szerencsések, mert ugyan néhány uniós tagállamban működik hasonló konstrukció, de több országban, például az Egyesült Államokban komoly problémákat okoznak a piaci alapon, profitorientált cégek által nyújtott diákhitelek.
A felsőoktatásban elérhető hallgatói és a szak- és felnőttképzésben elérhető képzési hitelek rendszere átjárható lesz, így például a szakképzés után diplomaszerzésre törekvők hiteltörlesztését újabb tanulmányaik idejére felfüggesztik és viszont, az is a törlesztés szüneteltetését vonja maga után, ha valaki a felsőoktatásból kíván a szakképzésbe átülni. A képzési hitelek bevezetése egyértelműen hozzájárulhat ahhoz, hogy erősödjön a munkaerőpiaci mobilitás és nőjön a felnőttképzésben résztvevők száma.

A koronavírus járvány okozta átmeneti pénzügyi nehézségek enyhítésére bevezetett Diákhitel Pluszt év végéig lehet felvenni. Utána lesz hasonló termék?
A május 1-től elérhető, maximum félmillió forintig igényelhető, teljesen kamatmentes, szabadfelhasználású hitel rendkívül nagy segítséget nyújtott a hallgatóknak, már majdnem 20 ezren éltek a lehetőséggel. A Diákhitel Központ részéről megfontolandónak tartanánk, hogy függően a világjárvány alakulásától és a munkaerőpiaci folyamatok alakulásától valamilyen formában tartsuk meg ezt a konstrukciót december 31. után is, hiszen váratlan kiadásokra és a tanévkezdés jellemzően magasabb költségeire nagy segítséget jelenthet. Mivel jelenleg zajlik a felsőoktatási beiratkozási és párhuzamosan a pótfelvételi időszak, fontos megemlíteni, hogy idén a Diákhitel1 és Diákhitel2 igénylések száma is jelentősen meghaladja a tavalyi évben látott értékeket. A szabadfelhasználású Diákhitel1 konstrukciót 60 százalékkal többen vették fel, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ha az eddigi tendencia folytatódik, akkor 2020-ban több, mint 40 ezer új diákhitel igénylőnek, 30 milliárd forintot is meghaladó értékben fogunk hitelezni. Erre 2003 óta nem volt példa.

Terveznek-e újabb hiteltermékkel megjelenni a piacon?
Rövidesen elérhető lesz a Diákhitel Plusz keretében, a struktúraváltó felnőttképzésekhez felvehető teljesen szabadfelhasználású 1,2 millió forintig igényelhető hitel. Ez tekinthető a jövő áprilistól bevezetésre kerülő képzési hitelek előszobájának is. Az ITM döntse alapján ez a hitel Java-programozó, webfejlesztő, tesztelő és üzemeltető felnőttképzésekhez lesz igényelhető. A képzéseket szervező és megvalósító felnőttképző intézetek pályázat útján történő kiválasztása jelenleg zajlik.

Ennyi újítás mellett a Diákhitel Központot, mint szervezetet is bizonyosan fejleszteni kell.
Nem tagadom, hogy a hiteltörlesztési moratórium és a Diákhitel Plusz bevezetése, valamint az egyéb újdonságok átültetése és a képzési hitelek előkészítése nagy kihívások elé állítja a munkatársaimat, különös tekintettel arra, hogy nálunk a felsőoktatási beiratkozási időszak a legpörgősebb hónap. Ettől függetlenül rendkívül szerencsésnek tartjuk magunkat, hogy egyre több honfitársunknak nyújthatunk segítséget és egyre több magyar fiatalnak tudunk támogatást nyújtani az álmaik megvalósításához. A Diákhitel Központ küldetése, hogy a Kárpát-medencében ne legyen olyan magyar fiatal, aki anyagi okok miatt nem tudja megszerezni a tehetségének megfelelő tudást. Mi abban hiszünk, hogy a tudásba fektetni mindig tökéletes döntés!

A cikk a Figyelő 2020/34. számában jelent meg, a cikk szerzője Pintér Lívia.