Elkopnak a szabályok - Interjú Barra Máriával

Barra Mária. Több mint tizenöt éve vizsgálja a testbeszéd hatását a kommunikációra. Az általa kidolgozott teszt eredményei alapján egyik legfontosabb megállapításuk, hogy a „szemkontaktus hallható" – mondja a Barra Kommunikációs Intézet vezetője. Az interjút Pintér Lívia készítette 2018 júniusában a Figyelő gazdasági hetilap Cappucino rovatába.

Szépen, jól beszél a magyar átlagember?
Még Kopp Mária Magatartástudományi Doktori Iskolájában Semmelweis Egyetemen kezdtem el 2002-ben a doktorimat, amit végül Gósy Máriánál fejeztem be az ELTE Nyelvtudományi Intézetében, így a tesztek már akkor elkezdődtek. Azóta a módszertan és a teszt persze korszerűbbé vált. A longitudinális kutatás alapján azt tudom mondani, hogy – és ezt szeretnénk számokkal is igazolni – a beszédtempó az elmúlt tíz évben jelentősen felgyorsult, ami mindenképpen következményekkel jár.

Milyen következményekkel?
Ez a minden összefügg mindennel tipikus esete: gyorsabban beszélünk, emiatt az artikulációnk lustább lesz. Fogalmazzunk úgy, hogy kevésbé pontosan formáljuk a szavakat, hangzókat és ez a megértést negatívan befolyásolja.

Ráadásul a másik oldalon az ismert pszichológiai alapvetés, mely szerint egyszerre plusz-mínusz 7 információt tudunk megjegyezni, megváltozott.

Pontosabban romlott: a rövid távú memóriánkkal már ennél is kevesebbet, egyes kutatók szerint csak három-négy dolgot tudunk megjegyezni az okoseszközök, a felgyorsult beszédtempó és az információcunami nyomán.

Barra MáriaFotó / Mediaworks

Hol tart most a vizsgálat és milyen eredményeik vannak?
Általában azon múlik, hogy megértenek-e minket, hogy törekszünk-e erre. Bemondóként évtizedekkel ezelőtt megtanultam, hogy sokkal érthetőbb az, amit felolvasok, – még a rádióban is – ha fel-felnézek a papírból és megpróbálok szemkontaktust létesíteni. Ezek az úgynevezett gesztusok a fogadó félben a megértést segítő eszközök. Ezt nevezzük mi a kutatásunkban úgy, hogy a „szemkontaktus hallható".

Jobban átmegy annak az üzenete, amit úgy mondok, hogy közben ránézek arra, vagy azokra, akikhez beszélek. Emiatt van a televíziókban is szemmagasságban elhelyezett súgógép, hogy a fej eleve emelt állapotban legyen.

A saját kutatásunkban több mint ezer mérésen vagyunk túl. Ma már azt mondhatjuk, hogy a testbeszéd mérésére objektív eszközeink vannak. Mivel a felmérésünk nagy elemszámú vizsgálati személlyel 10-12 évet ölel fel, ma már tudunk nemre, korcsoportra is szűrni és többféle következtetést levonni. Az a hipotézisünk, hogy a beszédtempó ezen időszak alatt jelentősen felgyorsult. A testbeszéd és a beszédtervezés (ami nem jelenti még a tartalmat, csak a bevezetést, lezárást, a szünetek és a retorikai elemek használatát) szempontjából 15 vizsgálandó tényezőnk van.

Melyek ezek és hogyan lehet fejleszteni a készségeket?
A szünettől kezdve a mimikán és a gesztikuláción át a már említett beszédtempó, a hangszín, a szemkontaktus, a hangerő, a letett pont, a tartás, mind hozzájárul a kommunikációnk sikeréhez. Nem könnyű a fejlesztés, 22 éve ezen dolgozunk. Speciális képzési programjaink általában adott igényekre adnak választ és legtöbbször egyedi programot állítunk össze az ügyfeleinknek. A beszédfejlesztést mindig a légzéstechnika megtanításával kezdjük.

Kik az ügyfelek? Nagyobb cégek, vagy a média munkásai?
Korábban többen jöttek például az Infó rádióból, a Magyar Televízióval is volt megállapodásunk. Ma már nem annyira jönnek ebből a szektorból, talán mert nincs rá igényük.

Úgy látom, hogy a társadalom felől pedig lenne elvárás az igényes beszédre.Nagy cégekkel is vannak szerződéseink, de ma már a közepes hazai vállalkozásokra is fókuszálunk. Arra jöttünk rá egy hirtelen jött veszteséges év után, hogy nem szabad egy nagy cég felé úgy elköteleződni, hogy az árbevétel nagy részét ők tegyék ki, mert, ha egyik évben úgy döntenek, hogy mégsem kér kérik a szolgáltatást, akkor ott állunk, ahol tavaly álltunk, hogy azt kellett tennünk, amit már évek óta nem: ügyfelet vadászni. Szerencsére idén már újra tele vagyunk, de még egyszer nem követjük el ezt a hibát. Több ügyfelünkkel ugyanakkor már 8-10 éve együtt dolgozunk, ilyen például a Telekom is.

A „Mit üzen a rádió" című műsort több mint egy évtizeden keresztül vitte, kétszer is elnyerte a legszebben beszélő magyar rádiós díját. Mit gondol a mai rádiózásról?
Nem tudom hallgatni a rádiókat, olyan szinten semmi köze a korábbi rádiózásnak a maihoz, hogy ezzel nemcsak én vagyok így. Sok csoportunk van és általában osztják a véleményem, hogy olyan hangú és beszédű embereket kellene hallgatni, akit minimum beszédórára, de akár logopédushoz is kellene küldeni. Az a baj, hogy ezek az emberek mintát adnak. Mintát adnak az átlagembernek és mintát a gyerekeinknek is.

Lehet ezen gondolkodni, hiszen a nyelvészetben is két elképzelés vetekszik egymással. Az egyik szerint a magyar nyelv fejlődik és ebbe nem érdemes, sőt nem is szabad beleavatkozni, azt a helyesírási szótárban csak rögzíteni, dokumentálni kell a változásokat. A másik szerint – és ez áll közelebb az én elképzelésemhez is – érdemes néhány szabályhoz ragaszkodni és például a rádióban, televízióban az irodalmi beszédhez közelítő stílusban megszólalni.

Példát mutatva, választékosan, jól hangsúlyozva, jó légzéstechnikával. Mert, ha nincs minta, amihez igazodni kell, az káoszhoz vezet. Persze, ahogy a ló hátán is középen érdemes ülni, hogy le ne essünk, ebben a kérdésben is középen lehet az igazság.

Mely szabályok lennének különösen fontosak?
Ilyen például, hogy egy gondolat az egy mondat. Számomra fontos, hogy az ikes igéket helyesen használjuk. Sajnos egyre jobban elkopnak ezek a szabályok.

Van ma elvárás a médiában? Régen volt olyan, hogy mikrofonengedély.
Nincs, semmilyen elvárás. Mikrofonengedélyre is csak a közmédiában volt szükség, és általában csak kevesen nem kapták meg, őket beszédoktatásra irányítottuk, mert volt alkalmam egy időben a bizottság munkájában is részt venni.

Mitől jó a beszéd?
Attól, hogy jó hallgatni, könnyű megérteni. Ez a megfelelő légzéstechnikával kezdődik. Jó helyen tegye le a pontot vagy éppen vigye fel a hangsúlyt. Ahogy az előbb már mondtam, a szemkontaktusnak is nagyon fontos szerepe van.

Sok tényezőn múlik, hogy valakiből hiteles beszélő vagy előadó váljon.

Úgy szoktuk ezt megfogalmazni, hogy koherens a beszélő és az, amit mond.

A közszereplők számára ez nagyon fontos lenne.
A közszereplőknek jó lenne tudnia, hogy az öltözék és a mondanivaló nem minden, az is számít hogyan beszélnek. A hatékony beszédre pedig nem csak a közszereplőknek van szüksége. Mindannyian kerülünk olyan helyzetbe, amikor az érdekeink védelmében fontos, hogy jól fogalmazzuk meg a gondolatainkat és azokat érthetően adjuk elő, például orvosnál, a cipésznél, vagy a munkahelyünkön. A karrierépítés 95 százaléka a kommunikáción múlik. Az egyik legjobb példám egy évekig középvezetői pozícióban dolgozó ügyfelem, aki szerette volna, ha előléptetik. Ez egészen addig nem történt meg, amíg el nem jött hozzánk és nem javítottunk a beszédtechnikáján.

A korábban hadaró középvezető első pozitív eredménye az volt, hogy a saját beosztottjai azt mondták neki:

Mi történt főnök, végre értjük, amit mondasz!

Nem sokat kellett várnia ezután a kinevezésére sem.

Pintér Lívia

Névjegy
Barra Mária, cégvezető, tréner, oktató, coach, korábban televíziós és rádiós bemondó, műsorvezető
70 éves
végzettség: ELTE Alkalmazott Nyelvészet Doktori Iskola
32 éve házas, lányai 46 és 32 évesek, fia 41

Kedvencek
Film: Borge (dán sorozat)
Könyv: We have no idea
Zene: klasszikus, '60-'70-es évek
Hobbi: karakterbabákat gyűjt