Nagyvárosi asztalosból vidéki farmer: akit a koronavírus tett vállalkozóvá

Sokan veszítették el állásukat 2020-ban, de vannak, akik ezt az évet arra használták fel, hogy teljesen átalakítsák az életüket. Íme egy inspiráló történet az újrakezdésről.

A járvány kitörése előtt a 30 éves Max Dudley Londonban élt és bútorasztalosként dolgozott, ám amikor elvesztette munkáját, el kellett hagynia a várost, mivel már albérletét sem tudta kifizetni. Visszaköltözött szülővárosába, Hertfordshire-be, és rögtön elkezdett következő projektjén dolgozni: úgy döntött, hogy csirkefarmot nyit.

Elég meghökkentő ötlet. Vajon miért ezt választotta?

Max elmesélte, hogy mindig is érdeklődött az állattenyésztés iránt: „A nagyapám élelmiszer export-import céget alapított, így én is ebben a környezetben nőttem fel. Ekkor kezdtem el az állattenyésztés és az élelmiszeripar iránt érdeklődni. A 20-as éveimben a családi vállalkozásban dolgoztam, de mindig is jobban kedveltem a kétkezi munkát az irodainál, így kezdtem bele valami másba. Három év múlva Új-Zélandra mentem permakultúrát tanulni."

A permakultúra tudománya azzal foglalkozik, hogy hogyan lehet az emberi élőhelyeket és mezőgazdasági rendszereket úgy kialakítani, hogy a természetben lezajló ökológiai folyamatoknak megfelelően működjenek.
Max Dudley úgy döntött, hogy csirkefarmot nyit
Max Dudley úgy döntött, hogy csirkefarmot nyitFotó / Cheyney's Pastured Poultry

Permakultúrával kapcsolatos tanulmányai kapóra jöttek, amikor úgy döntött, hogy állattenyésztésbe kezd. Bár eleinte nem volt saját földje, ahol megvalósíthatta volna az ötletet, helyi farmerekhez fordult segítségért. Szerencséjére hamarosan választ kapott a kiküldött levelekre, valaki megengedte neki, hogy a földjére telepítse a csirkéket.

„Szó szerint reménnyel és imával vágtam bele, tényleg. Felhívtam pár farmert és leveleket írtam, amiben elmagyaráztam a helyzetemet" – meséli.

Max mára már a környékben mindenfelé szállít tojásokat, akár egyszeri megrendelésre vagy feliratkozás alapján. Nemcsak szenvedélye a munkája, hanem azért is mindent megtesz, hogy fenntartható vállalkozást fejlesszen: „A monokultúrák és a vegyszerek használata bevált módszer a globalizált világban, hogy nagy mennyiségű ételt adhassunk el világszerte. Lehet, hogy ez a felszínen jó az élelmiszeriparnak, a környezetnek azonban aligha..."