Magyar szakember a dalai láma alapította szervezet élén

A Mind & Life nemzetközi intézet több mint 30 éve idegtudósokat, pszichológusokat, meditációs szakembereket, agyi működést vizsgáló kutatókat tömörít. Eredményeiknek köszönhetően egyre közelebb kerülünk az emberi természet megismeréséhez. A tudat, az elme, a boldogság európai kutatását mostantól közvetlen közelről nyomon követhetjük. 2021-től Karsai Gábor, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola rektora vezeti a Mind & Life Intézet európai szervezetét.

Hol ér össze a vallás és a tudomány? És mi a szerepe a dalai lámának ebben?

Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma a 80-as évektől kezdve komoly érdeklődést tanúsított a nyugati tudomány aspektusai, megközelítései iránt. Szerette volna a saját buddhista praxisát, az emberről, elméről, erkölcsről alkotott elképzelését megvizsgálni komoly tudományos eszközökkel is. Így került kapcsolatba Francisco Varelával, aki egy Chile-ből származó idegtudós, filozófus, komplex látásmódú, interdiszciplináris szakember volt.

Személyes beszélgetések sorozata, egymás inspirálása vezetett oda, hogy párbeszédük a buddhizmus és a tudomány kapcsolatáról egy nemzetközi szervezetté nőtte ki magát, amelyet 1987-ben alapítottak egy amerikai üzletemberrel hárman.

Ez lett a Mind & Life Intézet, ami az elme, a tudat, az élet különböző jelenségeinek, értelmezéseinek interdiszciplináris kutatását tűzte ki célul.

Hogyan fogalmazták meg a szervezet célját, mi a Mind & Life Intézet fő feladata?

Több szempont ötvöződött.

Egyrészt a modern idegtudomány és a kognitív tudomány megközelítése az emberi agy működéséről, másrészt az a kérdéskör, hogy ebben milyen szerepet játszik a gyakorlás, a buddhista praxis, a meditáció, az elmélyülés.

Mindaz, amit a buddhista hagyomány az elmúlt 2500 évben kidolgozott. Ezek mellé kapcsolódik egy harmadik nézőpont, a fenomenológia, az európai filozófiának az az irányzata, amely az emberi tudat megismerésére a szubjektív emberi tapasztalásból kiindulva törekszik. A három megközelítés közös pontja, hogy a test és tudat nem választható el egymástól, szorosan összekapcsolódnak.

Ezek a szempontok tulajdonképpen a mára egyre népszerűbb mindfulness technika alapjai is. Milyen szerepe van az intézetnek a mindfulness módszer kialakulásában, elterjedésében?

A módszer lényege, hogy a tudatos, éber jelenlét technikája, hogyan segítheti az embert a különböző problémáival, nehézségeivel való megküzdésében.

Legyenek azok lelki, pszichológiai vagy hétköznapi jellegűek. Ezekből az irányelvekből alakult ki a mindfulness alapú kutatások sorozata. Például a mindfulness alapú stresszcsökkentés vagy kognitív terápia a pszichológia területén. De ez csak egy kutatási terület a sokból, amely azt az eredeti intuíciót követi, hogy össze kell hozni a különböző megközelítéseket. Ezek a tudományos párbeszédek voltak a mozgatórugói a Mind & Life Intézet megalakulásának is.

Hogyan került a Mind & Life európai szervezetének az élére?

Filozófusként kezdtem a pályámat, 2005-ben A Tan Kapuja Buddhista Főiskola rektora lettem. Utána mint felsővezető, menedzser tevékenykedtem magyar vállalatoknál és nemzetközi szervezeteknél is. Amikor 2019-ben visszatértem a főiskolára és újra rektor lettem, addigra már megismertem és munkakapcsolatba kerültem a Mind & Life európai szervezetével. Bekapcsolódtam a munkájukba, és a szervezeti átalakításban is segítettem. 2020 nyarán bejelentette nyugdíjba vonulását a szervezet addigi vezetője. Ekkor elindult egy hosszú, több lépcsős program a szervezeten belül, melynek a célja az volt, hogy megtalálják az új vezetőt.

Szerte Európából érkeztek ajánlások, több tucat jelöltet megkerestek, köztük engem is. Ennek a folyamatnak az eredményeként kértek fel végül a feladatra.

Amerikai és ázsiai szakemberek már régebben is dolgoztak együtt, hogy vizsgálják az elme működését, a tudatos, éber jelenlét hatását az életünkre. Az európai szakemberek mikor csatlakoztak az intézet munkájához?

Az európai szervezete a Mind & Life Intézetnek 2008-ban jött létre, de az intézet munkájában a kezdetektől részt vettek európaiak. Ekkortájt azonban többen is szükségét érezték, hogy legyen egy sajátos európai tudományos közeg, ahol az európai tudósok, vezető meditációs tanítók, filozófusok és kognitív idegtudománnyal foglalkozó szakemberek önállóan is részt tudnak venni a szervezet munkájában. Az elmúlt időszak csúcspontja egy 2016-os brüsszeli konferencia volt, ahol a dalai láma személyesen is tiszteletét tette.

Karsai Gábor, a Mind & Life Europe új vezetője.
A Mind & Life nemzetközi intézet több mint 30 éve idegtudósokat, pszichológusokat, meditációs szakembereket, agyi működést vizsgáló kutatókat tömörít.
Fotó / Fűrjes Viktória

Közel 10 éve egy TEDx előadáson fogalmazta meg, hogy az ilyen típusú szervezeteknek, kutatásoknak szüksége van a spirituális diplomatákra. Mit ért ez alatt pontosan?

Fontos olyan tevékenységet folytatni a mai világban, amelyben a hagyományos értelemben vett szakszerűség, tudományosság, tudás, keresés, kíváncsiság kiegészül még két fontos szempontrendszerrel.

Mindaz, ami az emberi civilizációt hajtotta, és a modern tudományosság alapköve is, a kritikus, gondolkodó attitűd az alapszempont.

Ez egészülne ki egyfelől egy értékelvű, a közjót megcélzó, az emberi tapasztalás alapjait nem csak materiális értelemben tiszteletben tartó, mondhatni spirituális megközelítéssel. Ennek a beépítése is fontos. A másik szempont pedig a hídépítés, hogy ne szakadjon szét a világ, hogy ne zárt terek jöjjenek létre, legyen párbeszéd tudományok, kultúrák, politikai nézetek, vallások között. Ezt a közvetítő szerepet nevezem spirituális diplomáciának.

Ebben a közvetítő szerepkörben hogyan tudnak részt venni a fiatalok, mi lehet az ő feladatuk?

A fiatal generáció, a jövő nemzedéke nagyon fontos nézőpontja kell, hogy legyen bármilyen szervezet munkájának. Én személy szerint középgenerációs szülőként is azért tevékenykedem, hogy a gyerekeim jövője biztosított legyen és egy olyan világban tudjanak élni, amiben ki tudják bontakoztatni a tehetségüket, boldogságra és értelemre tudnak lelni, és meglegyen az esélyük arra, hogy alkossanak és teremtsenek. A Mind & Life Intézet egyre inkább aktuális társadalmi kérdésekkel is foglalkozik. Legutóbbi példája ennek a dalai láma és Greta Thunberg közötti, klímatudósokkal együtt folytatott párbeszéd volt nemrégiben. Az a téma, amit környezeti válságnak nevezünk, egyre inkább mérvadó.

Fontos megérteni, hogy mi az esély a változásra, hogy mit tudunk tenni. És ebben az emberi tudat, a motiváció, a változásra való képesség fontos szempont.

Ebben szeretnénk segíteni, cselekvésre ösztönözni. Ma Európában sajnos kevésbé van jelen a társadalmi aktivizmus, de rengeteg fiatal keresi a kiutat, a válaszokat, a cselekvés lehetőségét, vagy adott esetben érzi tehetetlennek magát. Nekik azt üzenem, hogy van esély a változásra, változtatásra, önmagunk megértésére. Van esély nagyobb programokban való részvételre, de ehhez nélkülözhetetlen az önismeret, önmagunk megismerése és azoknak a motivációinknak, lehetőségeinknek a feltárása, amelyek ahhoz vezetnek, hogy emberségesebben, együttérzőbben, nagyobb összefogásokat megteremtve változtassunk a körülményeken, amelyek idáig vezettek.

Milyen szerepe lehet a magyar szakembereknek a jövőben a Mind & Life nemzetközi kutatásaiban?

A megbízatásom egyik kiemelt feladata, hogy kelet-európai tudósok, kutatók, platformok irányába nyissunk és bevonjuk őket a Mind & Life legfontosabb feladataiba. Ebben nyilván Magyarország is kitüntetett szerepet élvez, hiszen a tudattal kapcsolatos magyar kutatások, vizsgálódások nagy múltú tradíciókra tekintenek vissza, ahogy a belső, fenomenológiai vagy vallási értelemben vett gyakorlásoknak is nagy szerepe van itthon. Elég, ha csak A Tan Kapuja Buddhista Egyház és Főiskola közösségeinek 30 éves működését említem, de az elődszervezetek már akár 60-70 éve foglalkoznak ilyen típusú témákkal és kérdésekkel. Most a magyarországi tudósok, fiatalok, gyakorlók előtt pedig még nagyobb lehetőség nyílik a párbeszédre, saját tudásuk megosztására nemzetközi szinten.

Névjegy:
Karsai Gábor
47 éves, nős, 4 gyermek édesapja
- Klasszika-filológus diplomáját a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1998-ban szerezte, majd filozófusként az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett 2001-ben.
- A Tan Kapuja Buddhista Főiskola főiskolai tanára 1996-2008 között és 2019-től, rektora 2005 és 2007 között és 2019-től, korábban dolgozott orientalisztikai szakszerkesztőként a Magyar Nagylexikonnál és volt a KOGART Ház igazgatója is 2009-2011 között.
- A Mind & Life Europe igazgatója 2021-től.

 Lapat Dániel