Hogyan hat a közösségi média étkezési szokásainkra? - Antal Emese dietetikus válaszol

A közösségi média átszövi mindennapjainkat, nem meglepő tehát, hogy arra is hatással van, hogyan étkezünk. A rengeteg online fellelhető információ azonban nem mindig helytálló, a fiatalabb korosztály számára pedig egyenesen veszélyes lehet egy-egy trend vagy tévhit. Antal Emese dietetikus, szociológus gondolatai a helyes táplálkozás mibenlététéről, a közösségi média és a kortársak ráhatásáról.

Családi minták

Kezdetekben még csak és kizárólag az otthonról hozott minták befolyásolják étkezési szokásainkat, a kortársak és a külső hatások csak később kerülnek a képbe. Éppen ezért nagyon fontos, hogy folyamatosan, egészen kis kortól kezdve, törekedjünk arra, hogy gyermekeink elsajátítsák a helyes táplálkozás alapjait. Amikor a gyermek bekerül egy közösségbe, mondjuk a bölcsődébe, attól függ, hogy megeszi-e majd az ottani tízórait, hogy mit látott otthon. Ha az anyuka sósan főz, vagy nem elég változatosan, akkor nagyon kevés ételt ismer a gyermek, és nem biztos, hogy meg fogja enni, ami elé kerül. Nyilván a társak is hatással vannak rá, de a legfőbb mintát otthonról hozzuk. Ahhoz szoknak hozzá, amit otthon kapnak, és valószínűsíthető, hogy később sem fognak máshogyan étkezni. Mivel később, tinédzser koruktól már rengeteg időt töltenek online, az ott látott tartalmak is nagy hatással vannak rájuk, de az alapokat még fiatal korban a szülőknek kell lefektetni.

Az utóbbi években a közösségi média vált az információszerzés egyik meghatározó forrásává, így az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretek kialakulásában és terjedésében is fontos szerepet tölt be.

Táplálkozási szokásainkat az otthonról hozott minták alakítják. Ezért fontos, hogy kis koruktól kezdve helyes példát mutassunk a gyerekeknek!Fotó / 123RF

Táplálkozási Ismeretek Kutatása

A Tét Platform Egyesület 2016-ban készített egy reprezentatív kutatást, amelynek eredményeit a felnőttek körében készült vizsgálatokat összefoglaló Fehér Könyv tartalmazza. A Táplálkozási Ismeretek Kutatásában vizsgálták a közösségi média hatását az egészségtudatosságra, valamint a magyar társadalom témával kapcsolatos tájékozottságát.

Az eredmények megmutatták, hogy bár az online kommunikáció egyfelől hihetetlen tudásbázist kínál számukra, a hatalmas információs tömegben megjelenő elméletek, trendek sokasága között nehéz eligazodni, kiválasztani a valós, verifikálható tartalmakat.
Éppen ezért mindenki igyekszik a saját igényeiknek megfelelő nézetet kialakítani és ennek megfelelően alakítani, hogy honnan tájékozódik.

Influenszerek hatása az étkezésre

Az információszerzést és a felhasználói, laikus tudásbázis építését befolyásolók körében négy csoport emelhető ki: szakemberek, peer-to-peer kapcsolatok, celebek és guruk, valamint gasztrobloggerek.

Az információ átadásában és a felhasználókban élő kép kialakításában jelenleg a valós, dietetikusi/orvosi szakértelem kis szerepet játszik. Hozzájuk többnyire akkor fordulnak,
ha komolyabb egészségi problémával küzdenek, amely következtében módosítani, vagy teljesen át kell alakítani táplálkozásukat.

A kutatások azt mutatják, hogy amit gyerekkorunkban látunk, azt visszük tovább felnőtt korunkban is.Fotó / antalemese.hu

A „peer-to-peer" információcserén alapuló tájékozódás, a felhasználók közötti információáramlás során egy-egy téma köré csoportok szerveződnek, melyek lehetőséget ad tagjaiknak, hogy bizonyos témákban elmélyüljenek, kérdéseikre választ kapjanak.
A tematikus közösségekben az anonimitás biztosítása miatt a hozzászólók szégyenérzet nélkül és nyitottan teszik fel kérdéseiket, számolnak be személyes tapasztalataikról. A felhasználók saját bevallásuk szerint gyakran egy-egy ilyen közösség tanácsaiban jobban bíznak, mint saját orvosuk, dietetikusuk véleményében, annál is inkább, mert legtöbbször gyors eredményt ígérnek, nem életmód-, hanem csak étrendváltoztatást javasolnak.

Az influenszerekre egyszerre tekintenek szakértőként és motivációként. A gasztrobloggereket pedig a felhasználók folyamatosan követik, olvassák a kedvelt blogokat, szívesen kipróbálják a publikált recepteket, életvitelszerű tanácsaikat is megfogadják.

A fiatalok által követett influenszerek gyakran osztanak meg nem hiteles információkat a témában, amik aztán elterjednek. Szembesültem vele, hogy többen is vannak, akik étellel összefüggő reklámokat is közvetítenek. Ez óriási felelősség, ugyanis már az sem mindegy, hogy egy ilyen illető milyen diétát követ. Hal null kalóriás vagy fogyókúrás étrendet folytat, azt a követők is átvehetik, akármilyen egészségtelen is. Ha pedig az illető alapvetően vékony, de arról kommunikál, hogy fogyni akar, az már komoly étkezési zavarra utalhat, és azt okozhat a követőknek is.

Ne csak az influenszerek véleményére hagyatkozz! Keress fel szakembereket is a helyes táplálkozás témakörében!Fotó / 123RF

A kutatás főbb eredményei

Egy 11-18 évesek körében készített reprezentatív vizsgálatunk azt az eredményt hozta, a 17-18 éves lányok mintegy 19 százaléka tartozik a sovány kategóriába. Ez a kategorizáció a testtömegindex alapján számítható ki. A testtömeg és a testmagasság alapján kijön egy szám, ami meghatározza, melyik kategóriába tartozik az illető:

  • 18,5 alatt sovány, alultáplált,
  • 18,5 és 25 között van a normál,
  • 25-30 között a túlsúly
  • és 30 fölött pedig az elhízás áll fenn.

Fontos, hogy a sportolókat nem különíti el ez a rendszer, az izom és a testzsír között nem tesz különbséget. Tehát a tinédzserek között egyáltalán nem a soványság az átlagos, mégis a közösségi oldalakon gyakran ez van normának beállítva.
Nem meglepő tehát, hogy a fogyókúra a leginvolválóbb téma a közösségi médiában – a diskurzus kétharmada foglalkozik a fogyás témakörével.

A megjelenő trendek szerint az „aktuális ellenségek" csoportjába elsősorban a cukrok (34 százalék) és az egyéb szénhidrátok (32 százalék) tartoznak. A tartósítószerektől, ízfokozóktól, de leginkább az édesítőszerektől is ódzkodnak a felhasználók – a legextrémebb vélemények szerint ezek az anyagok mérgezők, hosszú távon egészségkárosítók, azonban ezek tévhitek, ugyanis minden a mértékletességen múlik.

A legerősebb ellenérzéseket a cukrok és szénhidrátok váltják ki, a jelenlegi közösségimédia-trend azt mutatja, hogy a táplálkozásról véleményt nyilvánítók elfogadóbbak a zsírral szemben.

Netes információk befogadása

A felhasználók a webes tartalmakban keresnek információkat és építenek tudást arról, hogy
az egyes általuk egészségtelennek vélt alapanyagot mivel tudják kiváltani annak érdekében, hogy a megszokott ízekről ne kelljen lemondaniuk.
Sokszor nyitottabbak az eléjük tárt, könnyen elérhető és erőfeszítés nélkül megérthető, nem igazolt információkra, mint a szakmai ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező szakemberek véleményére.

Ennek ellenére megfigyelhető, hogy egyre többen ismerik fel az egészséges életmód előnyeit, és próbálják meg mindennapjaikat ennek megfelelően alakítani: a tudatos táplálkozás és az aktív testmozgás mellett sokan lelki egyensúlyukra is odafigyelnek.
Kutatásainkkal mi is azon dolgozunk, hogy ez továbbra is így legyen és mindenki hozzáférhessen a hiteles, életminőség-javító információkhoz.

Fotó / Kőhalmi Péter

Antal Emese

dietetikus, szociológus, két kisfiú édesanyja

● Középiskolai tanulmányait szülővárosában, Győrben, a Révai Miklós Gimnáziumban végezte, majd 1993-ban felvételt nyert a Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karára, ahol dietetikus diplomát szerzett.

● Pályakezdőként, 1997-ben a győri Petz Aladár Megyei Kórházban dolgozott, majd ezután a fővárosba költözött és különböző táplálkozási területen tevékenykedett. Mindeközben megszerezte a szociológus diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

● A következő szakmai kihívás 2005-ben érte, amikor a Magyar Dietetikusok Országos Szövetség (MDOSZ) elnöke lett 2012-ig, ez után a szövetség főtitkári teendőit látta el egészen 2015 májusáig.

● 2016 januárjától a Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Vendéglátás Intézeti Tanszék oktatója.

● 2015-től a TÉT (Táplálkozás, Életmód, Testmozgás) Platform szakmai vezetője.