Nem vagyok elég jó - imposztorszindróma

Nagyon is valós és elterjedt pszichológiai probléma a már az 1970-es években leírt imposztorszindróma, amely azt jelenti, hogy a sikeres emberek folyamatosan megkérdőjelezik a teljesítményüket, egyfajta csalásként élve meg az eredményeiket.

Én ezt nem érdemeltem meg.
Úgysem sikerül majd.
Egyszer úgyis rájönnek, hogy nem vagyok elég jó.
Szerencsém volt.
Véletlenül alakult így.

Alapvetően nem probléma, ha nem szállunk el a sikerektől, ám ha valaki folyamatosan a fent említett mondatokkal és társaikkal kérdőjelezi meg a teljesítményét, az eredményeit, akkor ott valami baj is lehet.
Ez a valami pedig az imposztorszindróma, amelyről először 1978-ban írtak tanulmányt, nevesül két pszichológus, Pauline Rose Clance és Suzanne Imes. Ők akkor még azt gondolták, hogy csak a nőket érinti, ám azóta kiderült, ugyan többségében valóban a munkájukban sikeres nők küzdenek vele, a szindróma nem válogat, kortól és nemtől függetlenül sokakat beránt a már-már kóros kételkedés világába.
A téma körüljárásához forrásként a pszichológus Mráz Kata cikkét és a Mindset Pszichológia egyik cikkét is használtuk.

Ha nem esünk kétségbe és fagyunk le, hanem igyekszünk jobbá válni, akkor akár az előnyünkre is fordíthatjuk a problémát.Fotó / Shutterstock

Az imposztor szó csalót jelent, és ez jól megragadja a szindróma központi érzését: a szélhámosságot. Aki ebben szenved, olyasmit érezhet, hogy:

  • nem érdemli meg az eredményeit,
  • voltaképpen a siker csak ámítás és szélhámosság, érdemtelenül jutott oda,
  • az emberek többet gondolnak róla, mint amire ő képes,
  • gátlások és kétségek gyötrik,
  • alábecsüli önmagát, és alacsony az önbecsülése,
  • a kritikát irreálisan felnagyítja, a dicséretet nem tudja elfogadni, nem hiszi el.

Az ilyen emberek sokszor kapják meg a környezetüktől, hogy miért nincs önbizalmuk. Magasra teszik maguknak a lécet,ám hiába tudják átugrani, megkeresik az okokat, hogy valójában miért nem az ő érdemük az adott teljesítmény. Ördögi kör ez, mert a jó eredmény – ez lehet egy sikeres vizsga is – nem az önbecsülést táplálja, hanem tovább növeli a belső nyomást, csak azt érzi, becsapja a külvilágot.

 

A szakértők öt típust említenek:
1. Perfekcionista
Nagyon magas elvárásokat támaszt maga felé, és a legkisebb hiba is óriási kudarc számára. Mindig a tökéletességre törekszik.
2. Szakértő
Folyamatosan próbálja képezni magát, hogy még jobban végezze a feladatait, hogy szakértő legyen. Egy állásra már akkor sem jelentkezik, ha csak egy feltételnek is nem felel meg.
3. Született zseni
Sokáig gond nélkül haladt előre a veleszületett tehetségnek köszönhetően, és ha meg kell erőltetnie magát, akkor a korábbi eredményeit csalásnak érzi.
4. Szólista
Mindig mindent egyedül csinálni. Ha mégis segítséget kell kérnie, tovább csökken az önbizalma.
5. Superwoman/Superman
Már-már beteges a teljesítési kényszer, amely hajtja őt. Mindenkinél többet és jobban akar dolgozni, tenni.
Ha bármelyikben is magadra ismertél, akkor azt ne használd arra, hogy még alacsonyabbra értékeled önmagadat. Egy amerikai tanulmány szerint a tanulók és munkavállalók húsz százalékát érinti az imposztorszindróma, más vizsgálatok szerint az emberek 70 százaléka kerül szembe vele a karrierje során. Már az is segíthet megoldani a problémát, ha felismerjük azt. Hasznos, ha sikerül megtalálni, miből fakadnak ezek a gondolatok, például negatív gyermekkori tapasztalatok is lehetnek a forrásai. Segíthet, ha megpróbálod tudatosítani magadban az eredményeidet, és értékelni őket. Ha pedig nem megy egyedül, bátran kérj segítséget.


Hogyan lehet meríteni belőle?
Az immár világszerte ismert szoftverfejlesztő cég, az Atlassian immár milliárdos társalapítója és –vezetője, Mike Cannon-Brookes rövid, ám annál érdekesebb TED-konferencián beszélt arról, hogy az imposztorszindróma miként válhat előnyére. A magyar felirattal elérhető, angol gyakorlásnak is beillő, humoros előadásban beszámolt a saját tapasztalatairól. A lényeg, hogy ha nem esünk kétségbe és fagyunk le, hanem igyekszünk jobbá válni, akkor akár az előnyünkre is fordíthatjuk a problémát.
Ha kíváncsi vagy arra, hogy érint-e az imposztroszindróma, és megfelelően tudsz angolul, akkor ajánljuk figyelmedbe a Clance Impostor Fenomen Testet. Húsz állításról kell eldöntened, hogy mennyire jellemez, és a válaszok alapján 0 és 100 pont közötti végeredmény jöhet ki, amely alapján értékeli a rendszer, hogy imposztorszindrómában szenvedsz-e, és ha igen, mennyire van jelen az életedben.