A HazaÍrók nyomában - Interjú Eőri Klaudiával a HazaÍrók blog egyik kreatív írójával
A magyar irodalom rengeteg kiemelkedő alkotással rendelkezik, legyen szó a klasszikusokról, vagy éppen a kortárs művekről. Valamiért azonban ezek a kötetek nem feltétlenül jutnak el a magyar olvasókhoz. Ezt több fanatikus olvasó is észrevette az elmúlt években és voltak, akik ennek okán saját blogot hoztak létre a hazai irodalom népszerűsítésre. Nem volt ez másként a HazaÍrók blog esetén sem.
Ennek kapcsán beszélgettünk az egyik legkreatívabb munkatársukkal Eőri Klaudiával, aki nemcsak elolvassa, de át is éli a műveket; olyannyira, hogy kor- és történethű képekkel illusztrálja az általa olvasott műveket.
De ki is Eőri Klaudia?
Egy egyszerű, "mezei" olvasó vagyok, aki a HazaÍrók által a magyar kortárs szerzők szerelmesévé vált, és őket támogatva igyekszem népszerűsíteni a hazai irodalmat - a hazai írókat, a könyveikről szóló írásaimmal, és a könyveikkel készített fotóimmal.
Tudnál arról kicsit mesélni, honnan jött a HazaÍrók blog ötlete?
A HazaÍrók-at Tormási Vyktória álmodta- és alapította meg, először csak egy facebook csoportként, majd olyannyira kinőtte magát a dolog, hogy maga mellé fogadta Kabai Krisztinát és Lukács Edinát, akikkel közösen már módjában állt több felületre is vinni a HazaÍrókat, így lett nekik blogjuk, youtube-csatornájuk, twitter-ük, és még spotify-n is fent vannak. A sok teendő sok időt és energiát vesz igénybe, így azóta plusz két hazaírók angyallal bővült a csapatuk, Turóczi Patríciával, és Végh Alexandrával. Ők öten (Vyki, Tina, Edina, Patti, Szandi) a mi hazaírók angyalaink, akik hatalmas nagy lelkesedéssel dolgoznak azon, hogy fellendítsék a hazai irodalmat, és népszerűsítsék íróinkat.
Miért gondolod, hogy fontos a magyar irodalom népszerűsítése? Mi lehet az oka annak, hogy keveset olvassuk a hazai írók műveit?
Elsősorban azért gondolom fontosnak, mert magyar voltam-vagyok-leszek, bárhová is sodor az élet. Ritka gyönyörű és sokszínű, már-már dallamos a mi nyelvünk, amit meg kell becsülni, és fenn kell tartani. Már több külföldi és egyre több magyar író munkáját is górcső alá vehettem, már azt is kijelenthetem, hogy a mi íróink munkái is vannak olyan jók, mint bármely külföldié. Vannak köztük is ugyancsak ötletes, érdekes, izgalmas, kifinomult, és teljesen egyediek, ahogy a külföldi írók történetei között is találhatunk kliséseket, kevésbé ötleteseket, stb… Hát miért is ne olvashatnánk akkor már inkább a haza írók műveit? Saját meglátásom szerint a mi íróink csakis abban szenvednek hátrányt, hogy (még) nincs akkora hírnevük, mint a külföldieknek, és a legtöbbjük nem rendelkezik akkora tőkével, amekkorát egy külföldön való megjelentetés szükségeltetik. Azaz ennek hátterében leginkább az anyagiak állnak, nem pedig a minőség!
A blogon látni, hogy minden úton-módon igyekszel még nagyobb motivációt adni egy-egy könyv elolvasásához. Minden könyvhöz saját magad készíted a fényképeket?
A könyvekkel foglalkozó facebook csoportok #mutimitolvasol rovatain belül megosztott képeimet mind egymagam készítem. Viszont az írásaim kapcsán már egészen más a helyzet. Amikor belevágtam ebbe az újkeletű hobbymba, telefonnal, a párom segítségével készült pár kép, amit az írásaimmal posztoltam. Aztán kezdtem megelégelni a minőséget, azaz annak hiányát. Így akönyvek által megfogant ötleteimhez, több hozzáértővel, azaz fotóssal, sminkessel és fodrásszal vettem fel a kapcsolatot. Azóta többeket is magam mellett tudhatok, és remélem, hogy még nagyon hosszú ideig módomban fog állni, hogy velük "dolgozzak".
Klaudia is sokáig céltudatosan tört előre az úton, majd 21 éves korában rájött, hogy az általa megálmodott út nem a legmegfelelőbb irányba viszi az életét. Ekkor jött a teljes kilátástalanság szakasza, ki kellett találnia milyen új célokat tűzzön ki maga elé.
"A mai fiataloknak nehezebb rátalálni az útjukra, de csak ha megnehezítik önmaguknak. Amint engednek némileg a berögződéseikből, és nyitottabbá válnak minden új dolog iránt, a világ is nyitottabbá válik őirántuk, és a lehetőségek özönleni fognak feléjük."
Voltak kudarcok az életedben? Hogyan élted meg ezeket? Van esetleg valami olyan stratégiád, ami segít a nehézségek legyőzésében?
Az említett első 21 évemet sokan kudarcnak tekintenék a helyemben, mivel gyakorlatilag befuccsolt a dolog, amire egész addig készültem. Ennek ellenére én igyekszem nem kudarcnak felfogni. Egyszerűen mást kell csinálnom, mint amire addig készültem. Azóta igyekszem bízni a megérzéseimben, mivel úgy tapasztaltam, hogy leginkább akkor érnek gondok, ha figyelmen kívül hagyom őket. Így leginkább azon igyekszem, hogy bízzak magamban, mert akkor bármit meg tudok oldani, amit meg kell oldanom.
Mit tanácsolnál azoknak a fiataloknak, akik még nem tudják merre tovább?
Ne keseregjenek, ne sajnáltassák magukat, és ne essenek kétségbe! A világ tele van lehetőségekkel, csak legyenek nyitottak, és vegyék észre, ha az élet felkínál egyet. Majd ragadják meg, próbálják ki, s ha nem érzik megfelelőnek, egyszerűen lépjenek tovább. És ehhez szívből kívánok mindegyikőjüknek kitartás, sok sikert, és megannyi boldogságot!
Keressétek a hazai írókat klasszikusokat és kortárs műveket a boltok polcain! Korábban már összegyűjtöttünk nektek néhány magyar írót, érdemes őket is megismerned!