Elképesztően inspiráló sztori áll a Netflix koreai sikersorozata mögött
Néhány héttel ezelőtt még izzadtak volna az emberek, ha azt kérjük tőlük, hogy mondjanak egy dél-koreai sorozatot vagy filmet. Ma már nagyítóval kell keresni azokat, akik nem azt válaszolják, hogy "Squid Game" vagy "Nyerd meg az életed", ha minden idők legjobb szériájáról kérdezzük őket. Vitathatatlan, hogy PSY és a Gangnam Style után egy újabb távol-keleti terméknek sikerült leigáznia a világot. Pedig a projekt nem kapott azonnal zöld lámpát. Sőt...
A Squid Game nagyon hamar a Netflix legnézettebb sorozata lett: a felkerülése utáni első hónapban több mint 110 millióan néztek bele az iszonyatosan nyomasztó sztoriba. Ez a szám már önmagában brutális, de akkor lesz igazán letaglózó, ha megtudjuk, milyen utat járt be ötletével az elmúlt 10 évben Hvang Donghjok író és rendező. Története a kitartásról és az álmok megvalósításáról szól.
A Squid Game egyszerű, de nagyszerű
A sorozat alapötlete egyszerű. Egy szervezet az élet különböző területeiről gyűjt össze embereket, akikben egy közös van: mind hadilábon állnak az anyagiakkal. Mindenki kap egy számot, és kezdetét veszi egy rendkívül bizarr élet-halál harc, amit különböző tradicionális gyerekjátékokra alapoznak. A végén csak egy maradhat, aki a világ pénzénél talán kicsivel többet vihet haza, ezzel megváltoztatva életét. Természetesen vannak olyan csavarok, amikre álmainkban sem gondolnánk, de a vezérszál egyszerű és zseniális.
Talán a Trónok harca volt az utolsó olyan széria, ami ennyire uralni tudta a közösségi médiát.
Épp ezért hihetetlen, hogy Hvang Donghjok több mint 10 évig házalt ötletével különböző studióknál és producereknél, mire valaki hajlandó volt képernyőre vinni azt. Mint kiderül Perez Hilton cikkéből, rengeteget merített saját tapasztalataiból is. Nyilván nem játszott soha hasonló játékokat, de akkor mire gondolunk?
Eladott laptoptól a világhírig
Az 50 éves alkotó maga is átélt anyagi nehézségeket, pont akkor, amikor a sztori első vázlatait írta. Szóval nem a levegőbe beszélt, tudta, min megy át valaki és mi jár a fejében annak, akinek nincs pénze. Egyszer még a forgatókönyvírást is felfüggesztette, mert el kellett adnia a laptopját, amin dolgozott.
Az ikonikus óriásbabát is Donghjok korábbi élményei ihlették: a figura egy általános iskolai tankönyvben szerepelt. A többi elem a '70-es és '80-as évek gyerekjátékaiból és mangákból érkezett – utóbbiakat akkor forgatta, amikor nem volt munkája, és a szereplők helyébe képzelte magát.
Volt egy "kis" probléma
A forgatókönyv már 2009-ben kész volt, és csőre töltve várta a megvalósítást, de mindenhol falba ütközött, míg végül 12 évvel később az egyik legnépszerűbb streaming szolgáltatón, a Netflixen debütált, és elindult világhódító útjára.
Hogy mi volt vele a probléma, ami miatt ilyen sokáig a fiókban kellett lapulnia?
A producerek és a színészek, akiknek Donghjok megmutatta a vázlatokat, mind túl erőszakosnak és véresnek tartották azt, és nem gondolták, hogy be tudná húzni a nézőket. Valószínűleg a világ legnagyobb kapufáját lőtték ezzel. Mentségükre szóljon, hogy az író valószínűleg csak Dél-Koreában házalt az ötlettel, a határokon túl valószínűleg nem jutott, és bár arrafelé semmi sem túl bizarr, a tévés gyártók és forgalmazók többnyire a családbarát kontentet kedvelik – ezzel a "váddal" pedig nem lehet illetni a Squid Game-et.
A türelem Netflix-toplistát terem
A fő oka, amiért Donghjok nem adta fel az ajtóról ajtóra való kopogtatást, az volt, hogy egyre inkább hitt abban, hogy a sorozat nagyot robbanthat, hiszen az országban és a világban is egyre jellemzőbb probléma az adósság és a pénzügyi útvesztők témaköre.
Ha a 10 éves szenvedéstörténet a kész forgatókönyvvel nem lett volna elég, a célegyenesben még a forgatásokat is félbe kellett szakítania a koronavírus miatt. Azonban, ha megnézzük a számokat, illetve – ami még fontosabb – a sorozat emberekre gyakorolt hatását, csak annyit tudunk mondani, hogy:
Minden egyes lépés, amit Hvang Donghjok a megvalósítás felé tett, megérte!