A mérhető „vállalkozóiság” és a jó gazdaság titka - Interjú Prof. Szerb Lászlóval

Nemrégiben finn kutatók tollából született egy rangsor, amelyben a vállalkozói ökoszisztéma kutatóit, a témában megjelent cikkeket és a szakmai folyóiratokat rangsorolják (Entrepreneurial Ecosystem Research Bibliometric Mapping of the Domain). A rangsorban Szerb László professzor úr – és általa a Pécsi Tudományegyetem is - kiválóan szerepelt, melyből adódóan a Pécsi Egyetem online magazinja interjút készített vele.

Szerb LászlóFotó / gttsz.hu

 Hogyan lehetne a hétköznapi ember nyelvén leírni, mi is Professzor Úr kutatási területe, a vállalkozói ökoszisztéma?

Gondolom az ökoszisztéma, mint biológiai kategória, sokak számára jól ismert fogalom. Az ökoszisztéma az élő és az élettelen környezet teljes kapcsolatrendszerét jelenti. Ez egy olyan rendszer, amely önszabályozásra képes. Ha bárhol belenyúlunk a rendszerbe, az hatással van a rendszer összes többi elemére is. Nos, a vállalkozói ökoszisztéma koncepciója ezen biológiai rendszer analógiájára jött létre.

A vállalkozói ökoszisztéma része mindazon környezeti tényező, amely egy adott régió vállalkozói aktivitását, az új cégek létrehozását befolyásolja.

Ide sorolhatók a vállalkozást támogató vagy gátló kulturális elemek, a pénzügyi és oktatási intézményrendszer, az egyetemek, a vállalkozástámogató intézmények, vagy a hálózati kapcsolatok.

A vállalkozói ökoszisztéma legfontosabb eleme a vállalkozó, aki amellett, hogy új céget hoz létre, vagy régebbi vállalatot működtet, az ökoszisztémát is aktívan alakítja.

Nemrégiben finn kutatók tollából született egy rangsor, amelyben e téma kutatóit, a témában megjelent cikkeket és a szakmai folyóiratokat rangsorolják (Entrepreneurial Ecosystem Research Bibliometric Mapping of the Domain). A rangsorban mind Professzor Úr, mind a Pécsi Tudományegyetem kiválóan szerepelt. Milyen szempontok alapján készültek ezek a listák és mi a jelentősége ennek a szép eredménynek?
Én általában gyanakvó vagyok az egy szempont alapján készült rangsorokkal, legyenek azok a cikkek vagy a hivatkozások száma. A szóban forgó tanulmány nagy előnye, hogy több szempontból vizsgálja a vállalkozói ökoszisztéma kulcsszerzőit és intézményeit. A kutatás alapját a széles körben használt és elismert Web of Science (WOS) és a Simago Journal Rank minőségi, Q1 és Q2-es folyóiratokat tartalmazó adatállományai adják. A kulcsszavas keresés révén 153 folyóiratcikket azonosítottak. A szerzők pedig 37 ország 232 intézményéből származnak.

A cikkek száma alapján Magyarország 6 cikkel a 9., a hivatkozások száma alapján az előkelő 4. helyen található. Az intézményi rangsorban a PTE a 6., a citációk szerint pedig a 4. Személy szerint én a különböző, még a társzerzőséget is beleszámoló listáknál a 3-7 helyeken vagyok megtalálható.

Hozzá kell tennem, hogy cikkeim mind társszerzősek. A pécsi kollegák közül Varga Attila, Somogyiné Komlósi Éva és Páger Balázs is értékes hozzáadott értékkel bír.

Hogy ennek mi a jelentősége? A közgazdaságtudomány összességét nézve Magyarország az országok között a középmezőnyben szerepel. Ugyanakkor, ha egyes szűkebb területeket vizsgálunk, akkor már vannak olyan részek, ahol előrébb állunk. A vállalkozói ökoszisztéma egy kicsi, de növekvő fontosságú szelete a közgazdaság-kutatásoknak.

Ez a helyezés azt mutatja, hogy egy kisebb intézménynek érdemes ilyen szűk területekre specializálódni, hiszen sem anyagi sem emberi erőforrásokkal nem tudnánk egy tágabb, általánosabb kutatást megvalósítani. A Közgazdaságtudományi Kar RIERC kutatóközpontja pontosan ezt teszi, amikor az innováció, a vállalkozáskutatást, és a gazdasági modellezést helyezi a fókuszba.
Ezek a részterületek egymást erősítik.

A másik tanulság, hogy csapatban kell dolgozni és együtt kell működni másokkal, külföldi kutatókkal is.

A kar díszdoktora és az MTA külső tagja, Ács Zoltán nélkül biztosan nem tudtunk volna ilyen eredményt elérni. Világhírű, magasan jegyzett intézményekkel többek között a George Mason University-val, a London School of Economics-szal, az Imperial College-vel, az Utrech University-vel sikerült együttműködést kialakítanunk, úgy vélem ez az út mások számára is járható. Ráadásul ezek az együttműködések más, rokon területek kutatásaira is megtermékenyítően hatnak. Ahhoz viszont, hogy ők partnernek tekintsenek bennünket, kemény munka szükséges. Én úgy vélem, megérte a befektetés.

Fotó / univpecs.com

Hogy látja, milyen hatással lehet a vállalkozói ökoszisztémára a koronavírus-járvány? Illetve hozhat-e be új szempontokat az erről szóló publikációkba?
Nyilvánvaló, hogy ahhoz, hogy a COVID hatásairól beszélni tudjak, adatokra lenne szükségem, ezek pedig még nem állnak rendelkezésre. Amit látunk, az az, hogy az internetes, a digitális, platform megoldások a legfőbb nyertesei a koronavírusnak. A digitális vállalkozás, mint önálló kutatási részterület még csak pár év múltra tekint vissza, de véleményem szerint ez lesz a jövőben az egyik kiemelkedő kutatási irány. A vírus csak ráerősít erre a tendenciára. Meglátjuk még milyen új dolog lehet, hiszen információim szerint számos vezető lap COVID témájú különszámokat készük kiadni. Ezeket a cikkeket viszont csak most írják.

Az interjút a Pécsi Egyetem online magazinja készítette.
A teljes interjút az alábbi linken érheted el: https://univpecs.com/tudomany/merheto_vallalkozoisag_es_jo_gazdasag_titka