Egy sajtburgert kérek! Ciki a Mekiben dolgozni?
Valószínűleg mindenkinek ismerős az a pejoratív előrevetítés, miszerint, ha nem tanulsz,
mehetsz sült krumplit árulni a mekibe. Tényleg ennyire ciki lenne beállni a pult mögé?
Bizonyára sokan gondolják úgy, hogy a gyorséttermek szóba sem jöhetnek, ha munkavállalásról van szó. Bár elsőre hihetetlennek tűnhet, de több az előnye, mint gondolnád. Először is érdemes átgondolni, hogy ha diákmunkán gondolkozol, rövid- vagy hosszútávú terveid vannak vele. Szeretnéd például az egyetem alatt végig megtartani az állásodat, vagy csak addig egészítenéd ki a megélhetésedet, amíg fel nem vesznek az áhított szakra vagy gyakornoki helyre?
A lényeg, hogy lehet olyan élethelyzeted, amikor érdekelhet: ciki-e mekiben dolgozni?
Természetesen ekkor is mérlegelned kell: elég-e a szociális, tanulmányi ösztöndíj kiegészítve a diákhitellel, vagy mindenképp, esetleg mindezek mellet is szükség van a havi jövedelmed kiegészítésére.

A gyorséttermi állások méltatlanul degradált megítéléséhez nyilván hozzátartozik 1-2 negatívum, amit szem előtt kell tartani. Ezek közé tartozik, hogy maga a tevékenység, amit elvégzel, rendkívül egyszerű és monoton.
Lehet rajta szépíteni, de ez nem fog változni: minden nap pontosan ugyanazt kell csinálnod.
Állni a kasszánál és kiszolgálni, szendvicseket készíteni a konyhán, netán mosogatni. Az embernek fix munkaideje van, aminek lejártakor jön a következő és átveszi, nincs gond, nincs pardon. Egy igazi mókuskerék, amiből persze van kiszállás.
Meglepő, hogy ennél a feladatkörnél a negatívumoknak is van jó oldaluk. A legtöbb étteremben folyamatos a fogyasztók jelenléte, tehát a szünet is fixen csak a kijelölt időszakban vehető igénybe, hiszen nincs megállás.
Mindemelett a felelősség és a stressz minimális.
Noha biztos akadna, aki azt mondaná, hogy a tömött étkezdékben lévő állandó vásárlói létszám mindig feszült hangulatot eredményez, viszont, ha mindig csak az aktuális vevőre összpontosítasz, nem a kígyózó sorra, akkor nyugodtabb leszel. Mire persze a sornak vége lenne, döbbenten észleled, hogy nem lettek kevesebben, a műszakod viszont pillanatok alatt lejárt. Ha már kevés az izgalom, legalább gyorsan eltelik a nap, unatkozni biztosan nem fogsz. Ráadásul ez az a munkakör, amit sosem kell hazavinned.

Bár az uniformist nem sokan szeretik, technikai szempontból hasznos, hogy nem a saját ruhatáradat amortizálod. Ha esetleg zavar, hogy ilyen szerelésben ismerősökkel futsz össze (akiket ráadásul még ki is kell szolgálnod), akkor keress olyan helyen éttermet, ahol erre kisebb az esély. Ennél az étteremláncnál folyamatos ugyanis a felvétel, kis túlzással bármelyikbe mehetsz.
Nem igazán kell tartanod az elbocsátástól sem, mert itt állandóan szükség van alkalmazottra.
A kollégák jönnek-mennek, nagy a körforgás. Jó esélyeid vannak, hogy könnyen meg tudod beszélni a napirendedhez illeszkedő beosztást is, ugyanakkor azt tartsd szem előtt, hogy a tanulás az első és a munka sosem mehet az egyetemi munkád, tanulmányaid rovására! Mi ezért mégis inkább arra bíztatunk, az egyetemi éveket próbáld kihúzni az ösztöndíjból, gyakornoki bérekből és a diákhitelból, hogy a tanulmányaidra összpontosítshass!
Persze, ha rövidebb ideig mégis elvállalsz egy gyorséttermi munkát, ne csüggedj, és ne felejtsd el, hogy ennyi idősen senki nem felsővezetői pozíciókat ír bele az önéletrajzába, ez hiteltelen is lenne. Ha dolgozol, az sosem ciki, légy büszke magadra, hogy bevállaltad! Alázatra és megbecsülésre tanít, amit később jól fogsz tudni kamatoztatni az életben.
Magyar Krisztina