Soha nem volt még ekkora kontraszt a generációk között

A Z generációnak a digitalizáció egy természetes, mindennapi szükséglet, amit nehéz lehet megszokniuk a lassabb, offline világban szocializálódott felmenőiknek. De hogyan lehetne mégis áthidalni a generációk közötti tátongó szakadékot?

A Z generáció motivációjáról, érdeklődési köréről, gondolkodásáról tartott előadást Tari Annamária pszichoterapeuta, pszichoanalitikus a Milton Friedman Egyetemen. Szerinte a fiatalok csapdába kerülnek, amikor meglátják, hogy a virtuális valóság és a fogyasztói társadalom elhiteti velük, hogy minimális energiabefektetéssel is nagy eredményeket érhetnek el, pedig ez csak egy illúzió.
A generációs kohorsz kategóriái az egy időben születettek társadalmi működését, jellemzőit, kulturális és internethasználati szokásait sűrítik egybe, amelyek között jelentős eltérések lehetnek:

  • Baby boomerek: a II. világháború után születettek értékrendjében például nagyon fontos a rend, a fegyelem és mások tisztelete.
  • Őket követik az X generációsok, vagyis az 1960-as és 80-as évek között születettek, akik a mai munkaerőpiacon középvezetői és felsővezetői pozíciókat töltenek be.
  • Az Y generációsok még a könyvespolc alatt születtek, de 15-16 évesen már csatlakoztak az első közösségi hálózatokhoz.
  • A Z generációsok, vagyis a most iskolába járók és pályakezdők; valamint a legfiatalabb alfák számára pedig már a világ elképzelhetetlen a digitális eszközök nélkül.
Tari Annamária pszichoterapeuta, pszichoanalitikus
Tari Annamária pszichoterapeuta, pszichoanalitikusFotó / Mediaworks

Bár a különböző korosztályok között mindig is voltak különbségek, az információs technológia gyors fejlődése az utóbbi évtizedekben még jobban elmélyítette a köztük lévő óriási távolságot. A mostani Y, Z és alfa generációsok belenőttek abba az online élettérbe, amelyben az idősebbek még nem mozognak olyan otthonosan. Felmérések szerint a digitális bennszülötteknek nehezükre esik tartósan egy dologra koncentrálniuk, amelynek fő oka, hogy amennyiben okos eszköz van a közelükben,
óránként huszonegyszer terelődik el a figyelmük.Számukra a digitalizáció egy természetes, mindennapi szükséglet, amit nehéz lehet megszokniuk a lassabb, offline világban szocializálódott szüleiknek, nagyszüleiknek. A digitális generációk nagy része nehezen találja meg a helyét a felnőtt társadalomban, mert az X generáció jellemzően kemény feltételeket szabott az érvényesülésre, hasonlóan a saját élményeihez. De fontos megértenünk, hogy a mostani fiatalok egész máshonnan jönnek és mások is az elvárásaik. Ők a legelső egyetemi tanórától vagy gyakornoki pozíciótól azt várják, hogy érdekes, inspiráló, szórakoztató és tartalmas legyen. Az X generációs ember számára természetes, hogy az első egyetemi évek az alapozótárgyakról szólnak, de a fiatalabbaknak sokszor ez az első két év olyan hosszúnak, unalmasnak és érdektelennek tűnik, hogy legszívesebben átugranák az egészet.

A mostani Y, Z és alfa generációsok már úgy nőttek fel, hogy számukra elképzelhetetlen lenne a világ digitális eszközök nélkül.
A mostani Y, Z és alfa generációsok már úgy nőttek fel, hogy számukra elképzelhetetlen lenne a világ digitális eszközök nélkül.Fotó / Shutterstock

Tari Annamária szerint itt van a vízválasztó a két generáció között, az idősebbek ugyanis úgy gondolják, hogy erős házat csak stabil alapokra lehet építeni, a fiatalabbak viszont nem tulajdonítanak ennek ekkora jelentőséget. Számukra a felnőtté válás egyik legnagyobb küzdelme, hogy megtanulják; a tanulási és a döntési folyamatokat nem lehet meggyorsítani.
A szülőknek, tanároknak, munkáltatóknak saját médiastratégiát kell kialakítaniuk és véleményt kell formálniuk az okoseszközök kognitív és érzelmi hatásairól, hogy jobban megértsék a Z és alfa generáció tagjait. Fontos, hogy a két eltérő szocializációs élmény ne akadályozza az empátia kialakulását. A szakember szerint a Z generáció abba a csapdába esett, hogy elhitte, hogy ez az erőfeszítés nem fontos. Sőt, sokszor kimondottan inkább szorongással tölti el őket, ha bizonyos érzelmeket meg kell mutatniuk. De az életüket indító fiataloknak olyan világban kell érvényesülniük, amit boomerek és X generációsok építettek, ezért elengedhetetlen, hogy informálódjanak és megtanuljanak kommunikálni a nyelvükön.
A pszichológus szerint ez az idősebbekre is igaz, tehát az egyetemi tanároknak és a munkáltatóknak is kölcsönösségre kell törekedniük, és kulturális hidakat kell építeniük a fiatalabbak felé. Az online tér által kínált világ jelenségei ugyanis, a gyorsaság illúziója, a közösségi média felületein mutatott én-prezentáció olyannyira eltérhet a valóságtól, hogy szorongásokat képez akkor, mikor a realitásban kell érvényesülni.

forrás: Milton Friedman Egyetem