Jobbak lennének a 6 órás munkanapok?
A legtöbb munkahelyen a XIX. század óta a 8 órás munkanapok vannak gyakorlatban. Manapság viszont a több kreativitást és problémamegoldást igénylő feladatok számára nem előnyös a 8 órás időbeosztás. Nézzük mik szólnak a napi 6 órás munkaidő mellett.
Tanulmányok szerint egy átlagos alkalmazott naponta 74 alkalommal ellenőrzi az e-maileket és 2617 alkalommal érinti meg az okostelefonját. Amellett, hogy ezek a számok önmagukban is megdöbbentőek, azt is jól mutatják, hogy állandó a figyelemelterelés és hiperaktivitás állapota.
Milyen plusz feladatokból áll egy tipikus munkavállaló napi rutinja?
- Órákon át tartó értekezletek.
- Tervezetlen megszakítások, egyrészt a munkatársak, másrészt az azonnali üzenetküldő platformok, valamint az asztali és okostelefonos értesítések révén.
- Junk mailek kezelése.
- Utazás, hogy szemtől szemben találkozzanak az üzletfelek, amikor sokszor egy telefonhívás vagy online konzultáció is elegendő lenne.
- Multitasking: folyamatos váltás a feladatok között.
- Időveszteség egy adott feladat elvégzése okán.
- Munka kezdetén és végén esedékes adminisztratív feladatok.
A 8 órás munkanap során rengeteg időt pazarolnak el és a valóban aktív munka része csupán 4-5 óra. Ezt egy 6 órás munkanapon is el lehetne végezni, nagyobb termelékenységet remélve az alkalmazottaktól. A vállalatvezetők hogyan tudnának elősegíteni egy rövidebb, de produktívabb napot? Steve Glaveski kéthéten keresztül kipróbált egy hatórás munkanapos kísérletet a melbourne-i csapatával.
Hogyan sikerült megvalósítani?
- Priorizálás: Csak a nagyértékű feladatokra összehangoltan koncentráltak.
- Vágás: Csökkentették vagy törölték azokat a feladatokat, amelyen nem jelentenek hozzáadott értéket. A meetingek 60 percről 30 percre rövidültek.
- Automatizálás: A lépésről-lépésre végzendő feladatok automatizálása megtörtént.
- Kiszervezés: Ha nem automatizálható, akkor átruházható vagy kiszervezhető egy feladat.
- Teszt: A rossz dolgok elemzése helyett a menedzserek a hatékonyak kísérletezésével foglalkoztak.
- Indítás: Egyszerre egy feladatra fókuszáltak, először kezdték a legnehezebbel és ütemezték a munka intervallumokat is.
Steve Glaveski próbája sikeres volt, az alkalmazottak nagyobb hatékonysággal végezték el feladataikat. A vezetőknek tehát érdemes lehet átgondolni a rövidebb munkanapok lehetőségét.
Egy rövidebb munkanap bevezetésével nemcsak a magasabb termelékenységet és a jobb eredményeket, hanem motiváltabb és kevésbé stresszes munkavállalókat is kaphatnak.