Jobbak lennének a 6 órás munkanapok?

A legtöbb munkahelyen a XIX. század óta a 8 órás munkanapok vannak gyakorlatban. Manapság viszont a több kreativitást és problémamegoldást igénylő feladatok számára nem előnyös a 8 órás időbeosztás. Nézzük mik szólnak a napi 6 órás munkaidő mellett.

Tanulmányok szerint egy átlagos alkalmazott naponta 74 alkalommal ellenőrzi az e-maileket és 2617 alkalommal érinti meg az okostelefonját. Amellett, hogy ezek a számok önmagukban is megdöbbentőek, azt is jól mutatják, hogy állandó a figyelemelterelés és hiperaktivitás állapota.

Egy rövidebb munkanap bevezetésével nemcsak a magasabb termelékenységet és a jobb eredményeket, hanem motiváltabb és kevésbé stresszes munkavállalókat is kaphatnak.
Egy rövidebb munkanap bevezetésével nemcsak a magasabb termelékenységet és a jobb eredményeket, hanem motiváltabb és kevésbé stresszes munkavállalókat is kaphatnak.Fotó / Shutterstock

Milyen plusz feladatokból áll egy tipikus munkavállaló napi rutinja?

  • Órákon át tartó értekezletek.
  • Tervezetlen megszakítások, egyrészt a munkatársak, másrészt az azonnali üzenetküldő platformok, valamint az asztali és okostelefonos értesítések révén.
  • Junk mailek kezelése.
  • Utazás, hogy szemtől szemben találkozzanak az üzletfelek, amikor sokszor egy telefonhívás vagy online konzultáció is elegendő lenne.
  • Multitasking: folyamatos váltás a feladatok között.
  • Időveszteség egy adott feladat elvégzése okán.
  • Munka kezdetén és végén esedékes adminisztratív feladatok.

A 8 órás munkanap során rengeteg időt pazarolnak el és a valóban aktív munka része csupán 4-5 óra. Ezt egy 6 órás munkanapon is el lehetne végezni, nagyobb termelékenységet remélve az alkalmazottaktól. A vállalatvezetők hogyan tudnának elősegíteni egy rövidebb, de produktívabb napot? Steve Glaveski kéthéten keresztül kipróbált egy hatórás munkanapos kísérletet a melbourne-i csapatával.

Steve Glaveski
Steve GlaveskiFotó / Twitter

 Hogyan sikerült megvalósítani?

  1. Priorizálás: Csak a nagyértékű feladatokra összehangoltan koncentráltak.
  2. Vágás: Csökkentették vagy törölték azokat a feladatokat, amelyen nem jelentenek hozzáadott értéket. A meetingek 60 percről 30 percre rövidültek.
  3. Automatizálás: A lépésről-lépésre végzendő feladatok automatizálása megtörtént.
  4. Kiszervezés: Ha nem automatizálható, akkor átruházható vagy kiszervezhető egy feladat.
  5. Teszt: A rossz dolgok elemzése helyett a menedzserek a hatékonyak kísérletezésével foglalkoztak.
  6. Indítás: Egyszerre egy feladatra fókuszáltak, először kezdték a legnehezebbel és ütemezték a munka intervallumokat is.

Steve Glaveski próbája sikeres volt, az alkalmazottak nagyobb hatékonysággal végezték el feladataikat. A vezetőknek tehát érdemes lehet átgondolni a rövidebb munkanapok lehetőségét.

Egy rövidebb munkanap bevezetésével nemcsak a magasabb termelékenységet és a jobb eredményeket, hanem motiváltabb és kevésbé stresszes munkavállalókat is kaphatnak.