Tanítsunk Magyarországért: „Megmutatjuk, hogy megéri tanulni”

Orsós István a Tanítsunk Magyarországért program nagykövete, ötödéves matematika-fizika és tanár szakos hallgató. A segítő szándék fontos számára: a Pécsi Evangélikus Roma Szakkollégium tagjaként évek óta önkénteskedik, és az első között csatlakozott a Tanítsunk Magyarország program kezdeményezéséhez is mentorként.

Miért csatlakoztál a programhoz?

Számomra nem volt kérdés, hogy én is tagja leszek programnak. A tanári képzés kapcsán is kifejezetten hasznos ez a program, mert az egyetemi képzés alatt kevés diákkal találkozunk, és csak az utolsó években. A program által viszont szorosabb a kapcsolat a gyerekekkel, és a gyakorlatban is ki tudom próbálni magam.

Melyik iskolában vagy, kik a mentoráltjaid?

Az első kurzus kapcsán Somogyapátiban jártunk, már az első alkalommal is nagyon tetszett az iskola, jó volt a hangulata, kedvesek voltak a tanárok. Az iskolások rendkívül heterogének, van olyan diák, akinek 11 testvére van, és nehezen él meg a család, de van olyan is, aki tanárok gyerekeként sok segítséget kap otthon a tanulásban.

Mindegyiküknek más az érdeklődési köre, mind másféle megközelítést igényel, ezért sokféle foglalkozást kell tartanunk. Mentortársaimmal elsődleges célunk, hogy az egyént fejlesszük, de közben legyen csoportdinamika is. Utóbbi azért fontos, mert több kisebb településről érkeznek ide a diákok, iskola után nem együtt töltik az időt.

Orsós István a Tanítsunk Magyarországért program nagykövete.Fotó / univpecs.com

Milyen eredményeket tapasztalsz?

A diákok nagy része nem tudta, mi az a középiskola, a lehetőségeikkel sem voltak tisztában. Emiatt a pályaorientáció kiemelten fontos volt, ezt a témakört csempésztük be a foglalkozásainkba. Két diák is úgy döntött, hogy gimnáziumba megy, és sokan választották azt, hogy szakmát tanulnak, ez is nagy siker, hiszen a legtöbbjük eredetileg úgy gondolkodott, hogy nem tanulnak tovább, és "majd lesz valahogy". A programnak köszönhetően szerintem sokkal tudatosabban választást tudtak meghozni.

Van olyan eredmény, amire kiemelten büszke vagy?

Már az első pár alkalommal feltűnt, hogy a legtöbbjük nehezen válaszol arra az egyszerű kérdésre, hogy milyen volt a napjuk, hogy vannak. Lehet nem merték elmondani, vagy talán azért volt, mert senki nincs, aki megkérdezné ezt tőlük. Dixit kártyákat használtunk, hogy könnyebben kifejezzék az érzéseiket. Minél gyakrabban találkoztunk, annál inkább változott a hozzállásuk: most már el merik mesélni egymás előtt is, hogyan vannak.

Tanítsunk Magyarországért mozgalom fő célja, hogy hazánk minden pontján olyan élményekhez és tapasztalatokhoz juthassanak a 6-8. osztályos diákok, melyek segítik őket a sikeres életben, a pályaválasztásban.Fotó / univpecs.com

Szerinted milyen változást értél el az életükben?

Minden alkalommal meg kellett küzdeni a bizalmukért, de az összes foglalkozást várták. Nagyon jó visszajelzéseket kaptunk a gyerekektől a programmal kapcsolatban, jól érzik magukat, sőt további igényeket, kéréseket fogalmaztak meg, melyeket figyelembe veszünk a következő foglalkozás megtervezésénél.
Ami az iskolán kívüli foglalkozásokat illeti: fociztunk, pingpongoztunk, kirándultunk és ebédeltünk együtt. Elsősorban nem az volt a célunk, hogy tantárgyi segítséget nyújtsunk a számukra, és igazság szerint nem is érzem, hogy erre lenne szükségük.A képességeik megvannak, a motiváción múlik minden. Emiatt ezen a téren próbáltuk fejleszteni őket, célokat adtunk nekik, lehetőségeket mutattunk meg, és a saját példánkon keresztül próbáltuk éreztetni, hogy miért érdemes tanulni. Mivel egyetemisták vagyunk, példaképek lehettünk számukra.

Mik a terveitek a félévre?

A továbbtanulási jelentkezések már megtörténtek, most szeretnénk megerősíteni őket a döntésükben. Ebben a félévbenigyekszünk minél több olyan egyéni fejlesztést tartani, ami a későbbiekben egy közösségben, iskolában hasznos lesz számukra. Szeretnék emellett minél több élményhez juttatni őket!

A teljes interjú a Pécsi Tudományegyetem online magazinjában olvasható.