Mesterképzés: A legfontosabb infók egy helyen

Alapdiploma után jöhet a mesterképzés, de nem mindegy, hogyan kezdünk neki.

A felsőoktatásban alap- és mesterképzésről 2006 óta, az úgynevezett bolognai rendszer bevezetése óta beszélhetünk. A korábban főiskolai diplomának és egyetemi diplomának nevezett képzéseket váltotta fel ez a rendszer, amelynek lényege többek között az, hogy az alap- és mesterdiploma külön is megszerezhető legyen. Míg az alapképzés jellemzően 6 vagy 7 féléves, a mesterképzés általában 4. Mindennek ellenére vannak olyan szakmák is, melyek esetén osztatlan egyetemi képzésen lehet diplomát szerezni, mint például a jogász vagy az építészmérnök.

A rendszer előnye, hogy az elvégzendő mesterképzésnek nem feltétlenül kell ugyanarra a névre hallgatnia, mint az alapképzésnek, sőt.

Sok esetben akkora az átfedés egy-egy szakterület alap- és mesterképzése között, hogy az alapdiplomával rendelkezők számára sokkal kifizetődőbb egy másik mesterképzést választani. Hogy melyiket? Természetesen szükséges, hogy a képzési területek kapcsolódjanak egymáshoz. A felvi.hu szakkeresőjében részletesen megtalálhatod, mely képzésekre milyen diplomával rendelkezőket várnak és milyen feltételekkel.

 

Jellemzően kétféleképp nyerhetsz felvételt mesterszakra:

  • teljes kreditérték beszámításával, ami esetén nincs további dolgod,
  • illetve kreditelismeréssel abban az esetben, ha olyan szakon végeztél, ami csak további kreditek teljesítésével számítható be az adott mesterképzésen.
Az egyetemek nem értékelhetik az alapján a felvételizőket, hogy mely egyetemen szerezték az adott diplomát.Fotó / 123RF

 A mesterszakos felvételi eljárás azonban alapvetően kevésbé egységes, így a felvételi során mindig az adott intézmény adott képzésének kiírása a mérvadó.

Mesterképzésre ugyanúgy a felvi.hu-n kell jelentkezni, de a pontszámítás egészen másképp működik. A felvételizőket minden esetben egy 100 pontos rendszerben értékelik, a felvételi sikerességének minimum követelménye pedig 50 pont. Fontos kiemelni, hogy bár a megszerzett diploma képzési területe beleszámít az értékelésbe a kreditérték beszámításának megállapításánál, az egyetemek nem értékelhetik az alapján a felvételizőket, hogy mely egyetemen szerezték az adott diplomát. A felsőoktatási intézmények kötelesek továbbá arra, hogy esélyegyenlőségi többletpontokat adjanak hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért.

Mindezen felül az intézmények egyénileg dönthetnek arról, hogy mi alapján adják meg a pontokat.

Ez jellemzően lehet:

  • szóbeli,
  • írásbeli
  • vagy gyakorlati vizsga eredménye;
  • a diploma minősítése vagy átlaga,
  • a záróvizsga eredménye,
  • az alapképzés tanulmányi eredményeinek átlaga,
  • vagy akár egy motivációs beszélgetés.