Tévhit és valóság, minden, amit az inflációról tudni kell

„Az infláció miatt a hústermékek drágulása várható." Gyakorta láthatunk ehhez hasonló mondatokat különböző portálokon és híradókban. De vajon mennyi a valóságtartalma?

Az infláció valójában a pénz vásárlóértékének rendszeres csökkenését jelenti, tehát nem az árutermékek drágulását okozza. Általában valóban magával vonzza az árszínvonal emelkedését is, de ha az infláció csak ebben nyilvánulna meg, akkor könnyen kezelhető lenne az árak befagyasztásával.

Az infláció alaptípusai

Megkülönböztetünk kereslet húzta és költség tolta, azaz kínálati inflációt. A kereslet húzta infláció alatt azt értjük, amikor a kínálat nem változik, például egy gyár ugyanannyi számítógépet termel, de a kereslet hirtelen megnő, az emberek több számítógépet szeretnének vásárolni, így ez árszínvonal növekedésben mutatkozik meg. A kínálati infláció során a folyamat éppen fordítva játszódik le. A társadalom tagjai ugyanannyi almát szeretnének megvásárolni, mint eddig, nem változik a kereslet mértéke, de az almatermelők a rossz időjárási viszonyok miatt csupán fele annyi almát tudnak értékesíteni. A kínálat így csökken, ami által az almát magasabb áron értékesítik.

Az infláció mértékeKártékony hatásként terjedt el a köztudatban, azonban ez sem feltétlenül igaz, hiszen a gazdaság növekedésének szükséges velejárója egy kezelhető mértékű infláció. Ezért fontos mindig meghatározni a fajtáját, amikor inflációról beszélünk. A mértéke alapján háromféle típust különböztetünk meg.

  • Kúszó infláció, ami minden gazdaságban jelen van 0-9 százalékig terjed, kezelhető mértékű, így nagy problémát nem okoz.
  • Vágtató infláció már a gazdaság növekedése ellen hat, növeli a bizonytalanságot 10 – 99 százalékig terjed.
  • Hiperinfláció pedig egyenesen tönkreteszi a gazdaságot, értéke már 100 százalék fölötti, a pénz elértéktelenedése óránként növekszik. Gondoljunk csak a forint bevezetése előtti időkre. A pengő annyira elértéktelenedett, hogy utcán söpörték össze és talicskával vitték egy liter tej megvásárlásáért.

Megkülönböztetünk előre látható inflációt, amire felkészülnek a gazdaság szereplői. Előre nem látható infláció esetén viszont a gazdasági szereplők előre nem tudnak számolni vele. Ez esetben veszteség éri azokat, akik a vagyonukat pénzben tárolják, aki pedig reálvagyontárgyba fektetett vagyongyarapodást ér el. Reálvagyontárgyak közé tartozik az arany, az ingatlan, vagy a festmények.

Az infláció valójában a pénz vásárlóértékének rendszeres csökkenését jelenti, tehát nem az árutermékek drágulását okozza.
Az infláció valójában a pénz vásárlóértékének rendszeres csökkenését jelenti, tehát nem az árutermékek drágulását okozza.Fotó / 123RF

 Ki veszít az infláción?

Az infláció egyrészt növeli a gazdasági társaságok termelési költségeit, másrészt a lakosság megélhetési költségeit is, ezért könnyen beláthatjuk, hogy mindenkit veszteség ér. Gondoljunk például a nyugdíjasokra. A bevételük nem emelhető olyan mértékben, mint az infláció mértékéből adódó árszínvonal emelkedés. Ott vannak a hitelezők, vagy a befektetések tulajdonosai is. Rögzített hitelkamat és hozam esetén szintén veszteség éri őket, hiszen a pénz, amit visszakapnak kevesebbet ér.

Vannak nyertesei is az inflációnak?Természetesen vannak, mint minden gazdasági világválság alatt is, vannak, akik meggazdagodnak. Akik már a korábban megbeszélt reálvagyontárgyakba fektették pénzüket, biztosan nyernek az infláción, hiszen vagyonuk nem lesz kisebb. Amíg a rögzített kamatok menti hitelező veszít, addig az adósok nyernek és a kormányzatnak is származhat többletbevétele az ÁFA bevételének növekedéséből.

Az infláció lehetséges kezeléseAz infláció mértéke antiinflációs eszközökkel központilag szabályozható, hogy ne történjen a pengőhöz hasonló helyzet. Például a kínálati infláció mérsékelhető a gazdasági társaságok számára nyújtott adókedvezményekkel, támogatásokkal, hogy a kínálatot tudják bővíteni. Ugyanakkor ez a végtelenségig nem működik, hiszen ezek a támogatások az állami költségvetésben hiányt eredményezhetnek. Keresleti infláció esetén, ha a gazdaságban forgó pénz mennyisége csökken, úgy a kereslet is zsugorodik, hátránya viszont, hogy a gazdaság teljesítménye is visszaesik.

Láthatjuk, hogy az infláció kérdése sokszor hasonlít egy mérlegre, melynek egyensúlyának megtartása rendkívül érzékeny. Érdeklődj, tájékozódj és legyél te is pénzügyileg tudatos!