Városi legenda: úttesten olvasók miatt festették az első zebrát

Ahogy több automobil lett hazánkban, egyre több gyalogost is ért baleset, valamit ki kellett találnia a hatóságoknak. Így születtek meg a gyalogátkelők, kezdetben csak két vonal, hogy az úttest közepén átmenő, újságot olvasó gyalogosokat valamivel kizökkentsék.

Már száz éve is vizsgát kellett tenni a járművezetőknek a közlekedési szabályokból – az első magyar KRESZ egy 1911-ben hozott belügyminisztériumi rendelet volt –, zebra ugyanakkor még nem létezett. Sőt a gyalogosokra vonatkozó szabályokat is csak sokkal később, 1927-ben alkották meg, ahogy egyre több lett az autók között szlalomozó, felelőtlen járókelő.

A legforgalmasabb budapesti keresztezôdés volt a Rákóczi út–Nagykörút találkozása. Ahol épp a kocsi előtt átsétálnak, oda került az első zebraFotó / Fortepan

 Lehajtott fejjel bóklásztak az úton

Ma már hihetetlen, de akkoriban a fővárosban alig több mint tízezer gépkocsi futott – emlékeztet a Budapest romantikája blog. Ehhez képest nyolc hónap alatt 512 baleset történt, ebből 70 halálos. Ha a mai budapesti autóállomány méretéhez viszonyítjuk, ez 44 ezer balesetet jelentene (egyébként valójában tavaly 3745 történt).

Sokan a frissen megvett újsággal vágtak keresztül az úttesten, fel nem nézve a forgalomra, nem csoda, hogy az autósok bosszankodtak.

A sofőrök egyre nehezebben tűrték, a rendszer nélkül keresztbe bandukoló gyalogosokat, akik pedig az öklüket rázva szóltak vissza. Nem volt elképzelésük arról, hogyan kellene biztonságosan közlekedniük. A hatóságoknak muszáj volt kitalálnia valamit, hogy a lehajtott fejű embereket kizökkentsék.

Ahogy az emberek megvették az újságot, már olvasták is, lehajtott fejjel vágva át az úttesten keresztbeFotó / Fortepan

Kecskeméten volt az első két vonal

Nem sok idő kellett, hogy a zebra nálunk is tényező legyen. A festett átkelők 1926-ban jelentek meg először Angliában és Ausztriában, de két évvel később már nálunk is: akkor még csak két párhuzamos fehér vonalat festettek le, és ahogy ma, akkor is a legrövidebb átkelési lehetőséget jelölte ki az úttesten. Ha nem volt jelzőlámpa, az autósoknak ugyanúgy meg kellett állni, ha átsétált valaki.

Bár a legnagyobb forgalom Pesten volt, az első fehér vonalakat Kecskeméten festették 1928. július 22-én, ideiglenes jelleggel, mésszel. Novemberre már Budapest is büszkélkedhetett az első zebrával a Rákóczi út–Nagykörút kereszteződésében, ami akkor a város legforgalmasabb pontja volt, hiszen itt állt a Nemzeti Színház, több kedvelt kávéház és akkor nyílt meg a Corvin Áruház is. Itt már egyébként volt telepített villanyrendőr, az ország első kresz-lámpája. 

Az elsô gyalogátkelő helye Kecskeméten, 1928 júliusában festettek le két vonalat, mésszelFotó / Fortepan

Tilos az ácsorgás, a felesleges használat!

A legenda szerint egyébként a munkások az éj leple alatt festették fel a vonalakat. Így kora reggeltől csak a felfestésen lehetett átkelni, és csak ha a lámpa zölden világított. A korabeli újságok arról számoltak be, hogy már az első órában észlelhető a pozitív változás. A városvezetés ezért további zebrafestéseket rendelt el a város többi veszélyes pontjára. Ez azonban igen lassan haladt, mindenesetre a gyalogosok szabálykövetését a közlekedési rendőrség felügyelte.

Kimondták: tilos az úttest felesleges használata, az ácsorgás – sőt az autók utasai is csak a járdára szállhattak ki.

Ma már persze nem az újságolvasóból, hanem a zenét hallgató és mobilozó gyalogosokból van több, így kitalálták, hogy messziről is jól látható, LED-lámpás zebrákat telepítenek.

A cikk teljes terjedelmében a borsonline.hu oldalról került átvételre.