Városi legenda: úttesten olvasók miatt festették az első zebrát

Ahogy több automobil lett hazánkban, egyre több gyalogost is ért baleset, valamit ki kellett találnia a hatóságoknak. Így születtek meg a gyalogátkelők, kezdetben csak két vonal, hogy az úttest közepén átmenő, újságot olvasó gyalogosokat valamivel kizökkentsék.

Már száz éve is vizsgát kellett tenni a járművezetőknek a közlekedési szabályokból – az első magyar KRESZ egy 1911-ben hozott belügyminisztériumi rendelet volt –, zebra ugyanakkor még nem létezett. Sőt a gyalogosokra vonatkozó szabályokat is csak sokkal később, 1927-ben alkották meg, ahogy egyre több lett az autók között szlalomozó, felelőtlen járókelő.

A legforgalmasabb budapesti keresztezôdés volt a Rákóczi út–Nagykörút találkozása. Ahol épp a kocsi előtt átsétálnak, oda került az első zebra
A legforgalmasabb budapesti keresztezôdés volt a Rákóczi út–Nagykörút találkozása. Ahol épp a kocsi előtt átsétálnak, oda került az első zebraFotó / Fortepan

 Lehajtott fejjel bóklásztak az úton

Ma már hihetetlen, de akkoriban a fővárosban alig több mint tízezer gépkocsi futott – emlékeztet a Budapest romantikája blog. Ehhez képest nyolc hónap alatt 512 baleset történt, ebből 70 halálos. Ha a mai budapesti autóállomány méretéhez viszonyítjuk, ez 44 ezer balesetet jelentene (egyébként valójában tavaly 3745 történt).

Sokan a frissen megvett újsággal vágtak keresztül az úttesten, fel nem nézve a forgalomra, nem csoda, hogy az autósok bosszankodtak.

A sofőrök egyre nehezebben tűrték, a rendszer nélkül keresztbe bandukoló gyalogosokat, akik pedig az öklüket rázva szóltak vissza. Nem volt elképzelésük arról, hogyan kellene biztonságosan közlekedniük. A hatóságoknak muszáj volt kitalálnia valamit, hogy a lehajtott fejű embereket kizökkentsék.

Ahogy az emberek megvették az újságot, már olvasták is, lehajtott fejjel vágva át az úttesten keresztbe
Ahogy az emberek megvették az újságot, már olvasták is, lehajtott fejjel vágva át az úttesten keresztbeFotó / Fortepan

Kecskeméten volt az első két vonal

Nem sok idő kellett, hogy a zebra nálunk is tényező legyen. A festett átkelők 1926-ban jelentek meg először Angliában és Ausztriában, de két évvel később már nálunk is: akkor még csak két párhuzamos fehér vonalat festettek le, és ahogy ma, akkor is a legrövidebb átkelési lehetőséget jelölte ki az úttesten. Ha nem volt jelzőlámpa, az autósoknak ugyanúgy meg kellett állni, ha átsétált valaki.

Bár a legnagyobb forgalom Pesten volt, az első fehér vonalakat Kecskeméten festették 1928. július 22-én, ideiglenes jelleggel, mésszel. Novemberre már Budapest is büszkélkedhetett az első zebrával a Rákóczi út–Nagykörút kereszteződésében, ami akkor a város legforgalmasabb pontja volt, hiszen itt állt a Nemzeti Színház, több kedvelt kávéház és akkor nyílt meg a Corvin Áruház is. Itt már egyébként volt telepített villanyrendőr, az ország első kresz-lámpája. 

Az elsô gyalogátkelő helye Kecskeméten, 1928 júliusában festettek le két vonalat, mésszel
Az elsô gyalogátkelő helye Kecskeméten, 1928 júliusában festettek le két vonalat, mésszelFotó / Fortepan

Tilos az ácsorgás, a felesleges használat!

A legenda szerint egyébként a munkások az éj leple alatt festették fel a vonalakat. Így kora reggeltől csak a felfestésen lehetett átkelni, és csak ha a lámpa zölden világított. A korabeli újságok arról számoltak be, hogy már az első órában észlelhető a pozitív változás. A városvezetés ezért további zebrafestéseket rendelt el a város többi veszélyes pontjára. Ez azonban igen lassan haladt, mindenesetre a gyalogosok szabálykövetését a közlekedési rendőrség felügyelte.

Kimondták: tilos az úttest felesleges használata, az ácsorgás – sőt az autók utasai is csak a járdára szállhattak ki.

Ma már persze nem az újságolvasóból, hanem a zenét hallgató és mobilozó gyalogosokból van több, így kitalálták, hogy messziről is jól látható, LED-lámpás zebrákat telepítenek.

A cikk teljes terjedelmében a borsonline.hu oldalról került átvételre.