Irány az űr! – Húsz éves a Szegedi Tudományegyetem Repülő- és Űrorvosi Tanszéke

Világhírű űrhajósok is megfordultak már a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Repülő- és Űrorvosi Tanszékén, amelynek kurzusait az elmúlt húsz év alatt több mint 2500 hallgató végezte el, mintegy száz orvos tett itt szakvizsgát. A kecskeméti épületben zajlott Farkas Bertalan egészségügyi vizsgálata, és a második magyar űrhajós-jelölt egészségügyi alkalmasságát is itt tesztelhetik majd.

- Európában mindössze három helyen: a londoni King's College-ban, a szentpétervári Katonaorvosi Akadémián és a Szegedi Tudományegyetemen működik Repülő-és Űrorvosi Tanszék, amely idén ünnepli megalapításának 20. évfordulóját – hallottuk Prof. Dr. Grósz Andor nyugállományú orvos dandártábornoktól, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Repülő- és Űrorvosi Tanszék egyetemi tanárától.

De miről is tanulnak itt a hallgatók?

A képzésen graduális és posztgraduális képzést is kínálnak, és hatféle kurzus közül választhatnak a negyed, és ötödéves orvostanhallgatók – magyar és angol nyelven. Jelenleg 154 magyar, és 120 külföldi hallgató tanul itt, jelentős részük nő. A tananyag összetett és izgalmas: a repülő-, űrorvostan élettani aspektusai, illetve klinikai alapjai, valamint az utazásorvostan. A hallgatók a légi utazás közben fellépő megbetegedésekről, a rövid- és hosszú távú repülőutak szervezetre gyakorolt hatásairól is szereznek ismereteket, de megtanulják a búvársport, a hegymászás, és a síelés orvostanát is. A leendő szakorvosok emellett elsajátítják a polgári, valamint a katonai repülőorvosi alkalmasság-minősítő rendszer alapjait, ami azt jelenti, hogy ők tesztelhetik majd a pilótákat arra vonatkozóan: egészségügyileg alkalmasak-e a repülésre.

A tanszék kiterjedt szakmai kapcsolatrendszerrel rendelkezik, többször végeztek közös kísérleteket például az SZTE Élettani Intézettel, a Biokémiai Intézettel, és együttműködnek a Budapesten lévő Honvéd Kórházzal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel is. Sőt a szegedi egyetem tanszéke NATO kapcsolatokkal is rendelkezik. Nem véletlen, hiszen az ország egyetlen barokamrája is a tanszéken működik. Ebben a rendszerben szimulálják azokat a légköri nyomásviszonyokat, amelyek terhelést jelentenek az oxigénhiányos környezetben munkát végzőkre: a vadászrepülő pilótákra, a helikoptervezetőkre, a sportrepülőkre, a búvárokra, és persze a leendő űrhajósokra.

1977 májusától itt vizsgálták az űrhajós-jelölteket, akik közül végül Farkas Bertalan és Magyari Béla jutott tovább az oroszországi kiképzésre. Ezek mellett a NATO előírásnak megfelelő tréningeket is tartanak itt 7600-8000 méternek megfelelő körülmények között.

Az ország egyetlen barokamrája is a tanszéken működik.
Az ország egyetlen barokamrája is a tanszéken működik.Fotó / Szegedi Tudományegyetem

Iskolapadból az űrprogramba

A társintézetekkel karöltve az űrkutatásba is bekapcsolódik az SZTE ÁOK Repülő- és Űrorvosi Tanszéke. Munkatársaik számos külföldi szakmai szervezet, tudományos társaság tevékenységében vesznek részt, az új magyar űrhajós kiválasztása miatt pedig még nagyobb figyelem irányul majd a tanszékre.

Magyarország ugyanis a 2020-as évek közepén űrhajóst kíván küldeni az űrbe, aminek előkészítésében az egyetem is fontos részt vállal. A szakemberek segítenek többek között a hazai űrstratégia megvalósításában, és a második magyar űrhajós kiválasztásában is. A cél összehangolni a szegedi egyetem űrkutatással kapcsolatos tevékenységeit, illetve koordinálni más hazai felsőoktatási intézményekkel, kutatóhelyekkel történő esetleges együttműködését. Azoknak az orvostanhallgatóknak, akik jövőre sikeres szakvizsgát tesznek az ÁOK repülő- és űrorvosi képzésén, szintén esélyük van rezidensként csatlakozni a tudományos programhoz.

 A feladatom a második magyar űrhajós-jelölt egészségügyi kiválasztásának irányítása, az űrélettani és orvosi szakmai program koordinálása – magyarázta Prof. Dr. Grósz Andor. A professzort Dr. Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos kérte fel. Feladatai között szerepel még a programokkal kapcsolatos szakmai bizottságok megalakítása, vezetése, új tudományos módszerek kidolgozásának elősegítése és a hazai orvosi képzési centrumok e területen tevékenykedő kutatócsoportjainak koordinálása.

Prof. Dr. Grósz Andor
Prof. Dr. Grósz AndorFotó / Szegedi Tudományegyetem

Összegezve a program célja tehát az, hogy magyar szakemberek, magyar módszerrel új műszert/műszereket adhassanak a második űrhajós kezébe – a Szegedi Tudományegyetem szakembereinek részvételével.