Plusz kilók és boldogság háj – vajon tényleg hizlal a barátság és a párkapcsolat? dietetikus válaszol

Mindannyian ismerünk olyan párokat, barátokat, akik kicsit együtt vagy egymáshoz gömbölyödtek. De vajon tényleg bele kell törődnünk abba, hogy a közös élet és az élmények a kilóink rovására mennek, vagy lehet ezen változtatni? Dietetikus válaszol.

Bár napjainkban igen sok téma verseng még a figyelemért, ha a táplálkozás kerül a szóba, akkor a túlsúly/elhízás és a fogyás még mindig előkelő helyen szerepel. És hiába közismert már az is, hogy önmagában a kilók száma nem elegendő, a testösszetétel (vagyis az izom-zsír-csont-víz arány) és centiméter is fontos, egyszerűbb mégis a mérleget figyelni.

Azt is tudjuk, hogy a túlsúly és az elhízás nem esztétikai probléma, hanem elsősorban egészségügyi kérdés. Ugyanakkor látszólagos ellentmondásban vagyunk e téren, hiszen a „fogyókúraipar" óriási méretei mellett a fogyasztásra ösztönző marketing (hirdetések, akciók, influencerek...) is jelentős sikereket könyvelhet el magának.

Kapcsolat = Kerekedés?

Nem kell hozzá nagy szaktudás, hogy a tartós együttélés és egy pár kilóinak száma között egyenes összefüggést véljünk felfedezni, ebben az egyenletben az időfaktor jelentős szereppel, vagyis szorzóval bír. Ezt ugyanúgy tapasztalhatjuk magunkon, mint rokonainkon vagy barátainkon. Számos oka lehet ennek, nem is biztos, hogy minden sikerül felsorolnom. De nem az a célom, hogy bárkiben is bűntudatot keltsek, ha valamelyik okot vagy szokást felismerni véli magán. Hiszen nem robotok vagyunk, ráadásul, ahogy idősebbek leszünk, a testünk is változik, így egészen más lehet a most felsorolt élethelyzetek hatása huszonévesen, mint mondjuk dupla ennyi idősen – miközben például a negyveneseket sosem nevezném idősnek, sőt.

Az okokat tekintve a kapcsolat elejét, az ismerkedés időszakát, a már biztos alapokon nyugvó, stabilabb kapcsolatot, az összeköltözést, a házasságot, a családalapítást (várandósság, újszülött körüli teendők, alváshiány) és a gyereknevelést különböztethetjük meg, ha a főbb párkapcsolati fázisokat különítjük el. Persze nem minden pár jut el mindegyik pontig, de ettől még sokakat érintenek egyes elemei.

Az ismerkedés idején szeretnénk minden időnket az új párunkra szentelni, és bizony, kimaradhatnak emiatt addig rendszeres programok is, például a sport, vagy más, aktivitással járó események.

Az nagy előny, ha mondjuk éppen a közös edzés kapcsán ismerkedünk meg valakivel, vagy megvan bennünk a közös szándék arra, hogy egymás addigi sportjait közösen folytassuk. De az is segít, ha akár én-idő gyanánt elfogadjuk, hogy a másik heti pár alkalommal kicsit később ér rá a randira. Ezzel már belecsúsztunk némileg a megoldásokba is, de most folytassuk tovább az okokkal!

Persze, nem mindig egészséges ételek csúsznak le a szerelmi mámor idején.Fotó / 123rf

A legtöbb randi általában vacsorával fonódik egybe, a közös evés és az együtt átélt gasztronómiai örömök is növelhetik idővel a derékbőséget, hiszen később a randik helyét például ünnepi étkezések veszik át. A helyzet fokozódik, ha idővel az éttermi étkezések a lakásra és a közös főzőcskére cserélődnek le. Innentől persze jelentős mértékű energia-leadást könyvelhetünk el a rendszeres szerelmi együttlétek által, aminek kellemes mellékhatása akár fogyás is lehet. De csak akkor, ha elég kitartóak vagyunk, és nem kompenzáljuk nutellás palacsintás reggelikkel a lepedőakrobatikát.

Idővel azonban újabb „problémaforrást" jelent a kapcsolati hőfok enyhülése, a kevesebb szex, a kevesebb kinti program, a több összebújós-bekuckózós este, a lusta hétvégék, a sorozatmaratonok és a pizzarendelés – már látjuk is magunk előtt a mérleg rosszalló tekintetét. Ráadásul ha a pár kicsit már belekényelmesedett abba, hogy nem kell „küzdeni" a másikért, mert már biztos a kapcsolat, tovább csökkentheti a motivációt a korábban tetszeni vágyásból követett sportolás iránt. Újabb kilók és boldogság háj. Megint csak azt kell mondanom, nem szentírás szerencsére, hogy ez mindig bekövetkezik, de gyakori forgatókönyv, ha nem figyelünk oda vagy ha nem időben.

S hogy kicsit pörgessem az időt, amikor a kapcsolat elér arra a szintre, hogy már a gyermekáldás is tervben van, további hízás várható.

A sikeres fogantatást követően a várandósság alatt egyértelműen itt a nők vezetnek, de gyakori, hogy a leendő apukák is némi pocakot növesztenek empátiából és szimpátiából. Csak éppen utóbbi a szülés után is megmarad, míg az anya hasa idővel azért lelapul, ha nem is teljesen eredeti formájára (ez alkati kérdés, és az életmódtól is függ). Akinek van gyereke, már tudja, mások pedig hallhattak, olvashattak róla, hogy az újszülött körüli teendők, az éjszakázások, a napirend megborulása is jelentősen beleszólhat az addigi élet- és étkezési ritmusba, ami szintén nem kedvez az álomalak elérésének, de nem is ez a cél ilyenkor. Aztán ahogy cseperedik a gyerek, a családi teendők és a munka összehangolása adja fel a leckét, általában ismét az aktívabb programok és a kiegyensúlyozott étrend terhére. Hiszen ott van még a gyerek maradéka, a sok családi összejövetel, gyerekzsúrok, torták-sütik.

Kicsit úgy érzem, mintha valamilyen vasárnap délutáni filmet néznénk most közösen az olvasókkal, csak gyorsított verzióban, hiszen főhőseink még éppen csak összejöttek, máris család lettek, ráadásul még híztak is. Azért még lehet ebből happy end, ne aggódjunk, de előbb nézzük meg, mi a helyzet a baráti kikerekedésekkel.

Hiszen barátok közt enni jó!

A barátság is egy szoros emberi kapcsolat, ami sok dologban hasonlít a párkapcsolathoz, például ez is hizlalhat. A feltételes mód fontos, mert ez itt is csak egy lehetőség, nem minden esetben történik így. Az életkor itt is számít, hiszen mondjuk gyerekként és fiatalkorunkban, még mielőtt a munka világába csöppennénk, sokkal több időt tudunk a barátainkkal tölteni. A több közös idő több programot is jelent. A több idő alatt hamarabb meg is éhezünk, és több alkalmunk van együtt enni, akár csak unalomból, tévé előtt vagy moziban, vagy mert ez a közös szenvedély, ezzel vigasztaljuk magunkat, egymást.

A társaságban evéskor amúgy is hajlamosak vagyunk többet enni, mert például annak a látványa, hogy a másik ember jóízűen eszik, könnyebben meghozza a mi étvágyunkat is.  

Ez jól jöhet akkor, ha valamelyik fél éppen érzelmi megrázkódtatás (pl. szakítás) vagy egyéb ok miatt válik átmenetileg vagy tartósan étvágytalanná. A barátok társaságában a házibulik, főzős estek, ünnepek vagy a közös éttermi lakomák során is kerülhet több vagy többféle étel a tányérra – különösen ha például eleve komatálakat rendel a csapat, vagy az a szokás közöttük, hogy megkóstolják egymás rendelését, persze a higiéniai szabályok betartása mellett. És ne feledkezzünk meg az alkoholról sem, aminek önmagában is van energiatartalma, és jobban is csúszik rá az evés, meg a sós vagy édes nassolnivalók. A fentiek mellett még kimaradtak a nyaralások az összes, nem diétabarát strandkajával együtt, a szendvicses kirándulások, a gasztrotúrával egybekötött városnéző túrák, a pogácsás borkóstolók, a hamburgeres, fröccsözős fesztiválok, a bográcsozós/grillezős kerti partik, a hüttézős síelések, a sörözős meccsnézések és más hasonló programok, amikre mostanában csak erős nosztalgiával gondolunk. Vigasztaljon az a tudat, hogy idővel majd ezekre is sor kerül, és, hogy addig sem híztunk tovább ezektől! Hacsak nem oldjuk meg ezeknek az otthonmaradós verzióját.

De akkor elkerülhető a kapcsolat, barátság alatti hízás, vagy sem?

A válasz egy talán lenne, a nemet nem merném teljesen kijelenteni. Egyrészt, mivel a fenti klisék ellenére minden kapcsolat és barátság egyedi, az általánosítás csak a példák kedvéért egyszerű, amúgy sok a kivétel. Másrészt, ahogy haladnak az évek, mindannyian változunk, bizonyos mértékű hízás így borítékolható az életmódunk, aktivitásunk változása nélkül is. Lehet, hogy szingliként vagy barátok nélkül vékonyabbak, feszesebbek vagyunk, mert több időnk van a testünk pallérozására, de érzelmileg nehezebben élhetjük meg a társ, társaság hiányát.

Egy dolog biztos: a legtöbb ember számára mindig a mások élete tűnik vonzóbbnak, legalábbis kívülről. Érdemes lenne a sajátunkkal többet foglalkozni, illetve a párkeresés és a barátok miatt sem felhagyni a testünk gondozásával (sport, megfelelő étkezés), és ezekre együtt lenne jó odafigyelni. Mert ha tovább maradunk fittek és egészségesek – ami nem egyenlő a lemondásokkal és önsanyargatással teli soványsággal –, akkor még több közös élményben lehet részünk, ráadásul a közös mozgás lehet kellemes, az egészségbarát ételek pedig finomak. Így aztán jó kompromisszumokat köthetünk minden téren.

A cikk teljes terjedelmében a travelo.hu oldalról került átvételre.