Csókolom, szia!

Beszállt melléd valaki a liftbe és fogalmad sincs, hogy köszönj neki? Vacilálsz két megoldás között, de a helyzet hirtelensége miatt kibukik belőled a harmadik. Ezután 10 percnyi rágódás következik, mert nyilván a legrosszabbat sikerült választanod. Hidd el, nem vagy egyedül. Ha voltál már zavarban az üdvözlési formákkal, akkor ez a cikk Neked szól!


Ugye ismerős a kép, mikor belépsz az üzletbe és a Hello-Jónap' után gyorsan kikért kakaós csigával egy elegáns „Kösszépen" kíséretében távozol? Zavarban vagy, de már fel sem tűnik, mert mindennapos. Úgyis mindenki így csinálja, gondolod Te, s ezzel a dolgot nyugtáztad is. Némi odafigyeléssel azonban gond nélkül a zsigereidbe égetheted a köszönési szabályok jó részét, anélkül, hogy ciki lenne.

A legfontosabb, amit nem szabad elfelejtened: az üdvözlés mindenkinek okozott már kellemetlen perceket és jó eséllyel még fog is. A helyes köszönési forma ugyanis sokszor egyáltalán nem evidens, így bátran kijelenthetjük, hogy nincs felső időkorlát, mikorra tanulja meg az ember az összes apróságot. Középkorú felnőttek is könnyedén zavarba tudnak jönni olykor-olykor, de ha tudjuk kezelni, akkor elkerüljük, hogy udvariatlan képet fessünk magunkról.

Összeszedtünk néhány alapvető szempontot, amit érdemes szem előtt tartanod!

1. Ha nem köszönsz, az a legaljaMég egy rosszul kiválasztott forma is jobb, mint a semmi. Legalább megpróbáltad.

2. Kinek, hogyan?Vannak kőbe vésett szabályok, de akadnak íratlan verziók is. A kiinduló pontok a következők:

  •  fiatalabb köszön előre az idősebbnek,
  •  férfi a nőnek,
  •  alacsonyabb rangú a magasabb rangúnak.

Ezzel adjuk meg ugyanis a tekintély ranglétráján magasabban lévő személyeknek a kellő megbecsülést. A szituáció ott kezd bonyolódni, amikor nem egyértelmű eldönteni, hogy melyik fél melyik tábort erősíti.

Például: ha egy 20-25 éves hölgy találkozik egy kétszer ennyi idős férfivel, akkor a fiatal nő előre köszönhet ugyan, de a korosabb férfi is jogosan érezheti, hogy megtiszteli a gyengébbik nemet udvarias előre üdvözlésével. Ez esetben ugyanis, mondhatók egyenrangú félnek is, hiszen két felnőtt emberről van szó.

Némi odafigyeléssel gond nélkül a zsigereidbe égetheted a köszönési szabályok jó részét, anélkül, hogy ciki lenne.
Némi odafigyeléssel gond nélkül a zsigereidbe égetheted a köszönési szabályok jó részét, anélkül, hogy ciki lenne.Fotó / 123RF

3. Férfiak könnyebb helyzetbenA fiúk például a „Csókolom"-mal éltük végéig elvannak, ezzel nem igazán tudnak mellé lőni; még abban az esetben sem, ha egy velük egykorú lánynak köszönik ezt: óvatos laza mosollyal ugyanis az alázatosság legmagasabb fokát mutatják magukról, mindemelett még laza is tud lenni. Fiatalabb férfi az idősebbnek mindig „tiszteletem"-mel köszönjön, ez elegáns és találó.

Lányoknál már más a helyzet, ugyanis nő a nőnek nagyon ritka esetben szinte soha nem köszönhet „csókolom"-mal. Esetenként akkor, ha egyértelmű a kettejük között lévő két generációnyi távolság, tehát az egyik fél legalább a nagymamája lehetne a másiknak. Vigyázni kell azonban, mert a nők mindezek tetejében még érzékenyek is a korukra. Biztosabb a „Jónapot kívánok." Fontos, hogy ezeket látványosan eltúlozni sem szabad. Ha például két nő találkozik, a fiatalabbik legyen tisztelettudó, de nem kell harsányan kihangsúlyozni azt sem, hogy a másik jóval idősebb, vagy legalábbis annak néz ki.

4. Megfelelő napszakKardinális kérdés, hogy mikor, hogyan köszönünk. Az időpontot eltalálni ugyanis nem egy bonyolult feladat, mégis szeretjük elsumákolni. Délelőtt 3/4 11-kor nem szép egy jóreggelt a pékségben, ahol hajnali 5 óta dolgoznak. Talán humorizálunk vele, de tulajdonképpen egy rosszul belőtt időponttal még gúnyos benyomást is kelthetünk.

5. Az igazi kihívásMaszkban felismerni valakit tényleg nem könnyű. Törekedj a magázódó formákra: ha nagyon mellé nyúltál, utólag még mindig hozzátoldhatsz egy „sziá"-t is. Fordítva viszont kellemetlen.

Ha nem csak elolvasod, hanem egyszer végig is gondolod a szabályokat, érezni fogod, hogy tulajdonképpen egytől egyig logikusak. Próbáld őket bátran használni, gyakorlat teszi a mestert!

Magyar Krisztina