Karanténszavak szórendbe gyűjtve + melléklet szócikkek a Karanténszótárból

Vírusviadal, karantérem, karantárs, aperitif törzs, coviddíler, PCR-teszt, járványkórház. Az elmúlt hónapokban született vagy újjáéledt szavak, kifejezések. Ezeket rendezte szótárba Veszelszki Ágnes,a Corvinus-egyetem tanszékvezető docense.

Talán még soha nem volt aktuálisabb szógyűjtemény, mint a nyáron megjelent Karanténszótár. Hat hónap alatt gyűlt össze az anyag, kifejezetten magyar nyelvterületről. Miért publikálta ilyen gyorsan a kutatásait?

Egy olyan újfajta szituációban találtuk magunkat a vírus és a karantén kapcsán, amelyre nem voltak szavaink, kifejezéseink: nem tudtuk volna az új szavak megjelenése nélkül leírni azt a helyzetet, amelybe néhány hét leforgása alatt kerültünk. Háromféle szókincsváltozásról beszélhetünk. Egyrészt felelevenítettünk régi szavakat, gondolok itt a járványkórház szóra, amelyet a spanyolnátha idején, bő száz évvel ezelőtt már használtak. Másrészt bizonyos meglévő szavaknak új jelentése alakult ki, erre példaként mondhatjuk a „házibulit", ami a karanténban töltött biztonságos szórakozást jelenti. Harmadrészt pedig teljesen új szavak is születtek, mint a karantárs, vagyis az a személy, akivel a karantént együtt töltjük.

Ön szerint a szótárba felvétel hivatalossá teszi – a szakszókincs mellett – ezeket a sajtónyelvi, sőt olykor szlenges, olykor humoros szavakat, amelyek most születtek?

A nyelvi kodifikáció nagyon lassú folyamat, és azt hiszem, nem is baj, ha bizonyos távolságot tartunk az időben a nyelvi divatoktól vagy az új nyelvi jelenségektől. Az általam összeállított Karanténszótár a pillanatnyi nyelvi állapotot rögzíti. Fontos az új szavakat dokumentálni, hiszen egy világjelenségről és annak nyelvi lenyomatáról van szó, de ezeknek a szavaknak a nagy része el is fog tűnni. Azt azonban érdemes hozzáfűzni, hogy nemcsak vicces szavak vannak a szótárban, hanem igen sok orvosi kifejezés is. Nemcsak arról szól tehát a szótár, hogy vicceskedünk karantárssal, karantémával, vírusviadallal meg effélékkel, hanem egy nyelvi változási folyamatot is bemutat élőben a szótár. Az, hogy számos orvosi kifejezés is belekerült a szótárba, azért izgalmas, mert egy szakmai rétegnyelvről van szó, amelynek a szókincse megjelent a mindennapi nyelvhasználatban is. Jellemző példa erre a PCR-teszt, a rizikócsoport, az immunválasz vagy éppen az oltakozás. Ezeket ma már egyre többen használják, nem csak az orvosok, jelen vannak a sajtónyelvben is. A szavak új jelenségekre is rámutatnak. A futóversenyeket nem rendezték meg a klasszikus értelemben, de a szabadtéri egyéni sportolás megengedett volt. A versengésben egy applikációval kellett igazolni, hogy az illető lefutotta a távot; az eredményhirdetésen pedig érmeket kaptak a résztvevők, mégpedig úgynevezett karantérmet. Viszont találkozhattunk még a nyár folyamán egy egészen elképesztő versengéssel, a vírusviadallal. Az Amerikában rendezett bizarr versenyre nevezési díj ellenében lehetett jelentkezni, majd a résztvevők zárt térben együtt voltak egy igazoltan megfertőzött emberrel. Ezután, aki a leghamarabb bemutatott egy pozitív tesztet, az megkapta az összes nevezési díjat.

Veszelszki ÁgnesFotó / Kőhalmi Péter

Milyen újdonságokat hozott magával a karanténhelyzet?

Talán nem is dokumentáltak még olyan világméretű jelenséget, amely ennyi új szót hozott volna létre ennyire rövid idő alatt, mint a 2020-as járvány és az ehhez kapcsolódó karantén. Közel egy éve, 2020 januárja óta gyűjtöm az ehhez a témakörhöz kapcsolódó új szavakat. Az alig egy éves időszak alatt több mint ezer új szót vettem fel a gyűjteménybe, amelyhez egyre inkább ismerősök és ismeretlenek is hozzájárulnak (megkeresnek új, dokumentált szavakkal a közösségimédia-felületeken). Ebből a 2020 júliusában, tehát még a második hullám kezdete előtt megjelent Karanténszótár 400 szót tartalmaz.

Milyen szavak jelentek meg az első és a második hullámban?

Az első és a második hullám nemcsak lefolyásában, de szókincsében is különbözik. A tavaszi – kora nyári első hullám idején magát a koronavírus-járványt is meg kellett nevezni, illetve azt, hogy ez a munkát, az oktatást vagy a hétköznapi életünket (otthoni sütés-főzést, mozgást), miképpen befolyásolta (digitális oktatás, karanténkonyha, karantréning, karanténkovászolás, kajantén).Tehát ekkor főként a betegség és a karanténhelyzet állt a szóalkotás középpontjában. A második hullámban, új jellegzetességként megjelent a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos attitűdök megnevezése is: például az, hogyan viszonyulnak az emberek a járványhelyzethez (megjelentek a vírustagadók, a vírusszkeptikusok, a vírusrealisták) vagy éppen a maszk-hordáshoz kapcsolódó (maszkszigor, maszkkommandó, maszkrazzia, maszkbírság) kifejezések is. A maszk és szócsaládja szerepel már a szótárban is, de ahhoz képest is létrejöttek új elnevezések, mint az álarc, a koronaékszer, a csókcsapda, a zabla, a tokatakaró. A vírus és média kapcsolata is új szavakat hozott: a covid-celeb vagy sztár-fertőzött az a személy, aki a (közösségi) médián keresztül mutatja be a betegségének lefolyását.

Veszelszki ÁgnesFotó / Kőhalmi Péter

Mindig ilyen volt a nyelv dinamikája? Vagy ez a gyors szóalkotás 21. századi jelenség?Esetleg a koronavírus-járvány akkora kataklizma, amilyen nagyon ritkán hat a nyelvre?

Nagyon gyorsan ért minket ez a világméretű változás. Gyakran össze szoktam hasonlítani a koronaszavak létrejöttét a digitális kommunikációhoz köthető új szavak megjelenésével. Abban az esetben is nagyszámú új szó jelent meg a magyar nyelvben, akár angolból való átvételként, akár tükörfordításként, akár magyar belső fejleményként, de nem a jelenlegihez hasonlítható sebességgel. A szógyarapodás gyorsasága nagyon különleges ebben az időszakban.

Korosztályokhoz vagy társadalmi rétegekhez köthetjük-e ezeket a szavakat?

Ez nagyon nehéz lenne, hiszen a szó lejegyzésekor ritkán tudjuk azt, ki alkotta meg a szót. Korosztályok szerint egy példa azonban megemlíthető: az idősek bevásárlási idősávját a fiatalok hívják banyatájmnak, ugyanerre az idősek szava a kimenő volt. Társadalmi csoportok helyett sokkal inkább szógyakoriság alapján lehet osztályozni a szavakat: a szinte mindennapi használattól (korona, járvány, vírushelyzet) kezdve az alkalmi szóalkotásokig (covid-csador, disztanszingol). Ez utóbbi csoportba tartozik a karantündéring szó is, amelyet a Karanténszótár megjelenése után találták ki a szótár olvasói. A szótár borítóján egy kedves fiatal lány látható, Czikkely Panni grafikus munkája, őt nevezték el a hallgatóim karantündérnek. A szótárt különböző helyszínekre vitték az olvasók, ott fényképet készítettek róla: ez a tevékenység a karantündéring.

Lapozzatok a következő oldalra a szócikkekért!